A kormány fokozta az adóelkerülés elleni fellépést, ami drámai növekedést eredményezett a tranzakciós illetékből származó bevételekben.
Idén eddig jelentős mértékű adó- és egyéb bevételek érkeznek az államkasszába, ami azt jelzi, hogy a 2025-re tervezett kormányzati adóemelések – beleértve az inflációhoz igazodó emeléseket, a tranzakciós illetékről hozott döntéseket, valamint az extraprofitadók fenntartását – már éreztetik hatásukat. Ennek ellenére a költségvetés év közbeni stabilitása továbbra is kérdéses, és a helyzet még mindig nem optimális. Ezt a helyzetet részletezi a portfolio.hu legfrissebb elemzése.
A 2025-ös költségvetés benyújtásakor már nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány az idei év során komoly adóemeléseket vezetett be. Az első hét hónap pénzforgalmi mutatói most megerősítik ezt a tendencia.
Az államháztartás (önkormányzatok nélkül számolt) központi alrendszerének bevételei január és július vége között 23 394 ezer milliárd forintra rúgtak, ami 6,1%-kal magasabb, mint a 2024-ben látott első hét hónap összege. Az is szembetűnő, hogy a tavalyhoz képest megemelt teljes éves bevételi előirányzat időarányosan magasabban teljesült hét hónap alatt: idén ez az arányszám 60,4%, míg tavaly ugyanekkor 57,9%-on állt ez a mutató.
Ezen belül a központi költségvetés esetében 6%-os növekedést tapasztalunk, amely 16 101 ezer milliárd forintra nőtt.
Ehhez az volt szükséges, hogy 2024-hez viszonyítva minden jelentősebb adótípus esetében emelkedést tapasztaljunk.
- a portálon történik a megállapítás.
A gazdálkodó szervezetek által teljesített befizetések összesen 2251 milliárd forintot tettek ki, ami mérsékelt növekedést tükröz. Ennek hátterében részben a társasági adóból származó bevételek csökkenése áll. Ezen a területen 659 milliárd forint folyt be, ami alacsonyabb a tavalyi 687 milliárd forintos eredménynél, és csupán az éves bevételi terv 51,3%-át képviseli, ami szintén kedvezőtlen mutatónak számít.
A különadók és extraprofitadók, köztük a pénzügyi tranzakciós illeték, folyamatosan hozzájárulnak a költségvetés bevételeihez. Különösen figyelemre méltó a bankadó, amely a pénzügyi intézményektől befolyt összegeket tekintve jelentős növekedést mutatott. 2025 első hét hónapjában a pénzügyi szervezetek összesen 220,1 milliárd forintot fizettek be, ami 45,6 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakának eredményét. Ez a növekedés elsősorban a pénzügyi szervezetekre vonatkozó magasabb előlegkötelezettségeknek, valamint a hitelintézeti extraprofitadó bevételek emelkedésének tudható be – tájékoztatott az NGM.
A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevételek igazi robbanásszerű növekedésen mentek keresztül.
Az idei első 7 hónap után: 335 milliárd forint folyt be ezen a soron, szemben a tavalyi 198 milliárd forinttal.
Ahhoz, hogy a költségvetés év közben ne szenvedjen komolyabb zökkenőket, elengedhetetlen volt a bevételi oldal kiemelkedő tételeinek látványos bővülése, hiszen a kiadások is jelentős mértékben emelkednek 2025-ben. A központi alrendszer költségei már meghaladják a 26 181 milliárd forintot, míg tavaly ez az összeg 24 482 milliárd forint volt. Ez a változás egy éven belül 7%-os növekedést mutat.
A központi költségvetés kiadási oldala is hasonló mértékben emelkedett, elérte a 18 880 milliárd forintot.
Összességében levonható a következtetés, hogy az idei költségvetési egyenleg szempontjából számos lefelé irányuló kockázat merült fel. Eredetileg a kormány 3,7%-os hiánycéllal tervezett, azonban ez a szám mostanra 4,1%-ra nőtt. Nem lenne meglepő, ha az őszi hónapokban a kormány tovább emelné a hiányra vonatkozó előrejelzését, hivatkozva a romló gazdasági környezetre, amelyet jelenleg az EU és az Egyesült Államok közötti vámmegállapodás kapcsán is említenek.
