Két felvidéki tehetség is megtisztelte az idei Kallós Zoltán-díjasok sorát.
A Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj ünnepélyes átadása minden évben Szent István királyunk államalapító ünnepéhez kapcsolódik. 2025-ben összesen 10 külhoni magyar egyén és szervezet részesült ebben a rangos elismerésben. A díj célja, hogy méltányolja azokat a kiemelkedő hozzájárulásokat, amelyeket a külhoni magyar közösségek érdekében végeztek a közélet, az oktatás, a kultúra, a nemzeti örökség megőrzése, az egyházi élet, a tudomány, a tömegtájékoztatás vagy a gazdasági önszerveződés területén.
A Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatóról elnevezett díjjal kitüntetett közösségépítők, közösségszervezők, politikai, kulturális vagy vallási vezetők példamutatásukkal, a magyarságért végzett áldozatos munkájukkal szolgáltak rá az elismerésre.
A Kallós Zoltán-díját, amelyet a közösségi összetartozás és az egyetértés szellemében alapítottak, Nacsa Lőrinc, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár adta át, aki az ünnepség keretében szívhez szóló beszédet is mondott. Kiemelte, hogy a díjat minden évben Szent István napja környékén azok a kiemelkedő egyének és szervezetek kapják meg, akik a szülőföldjük iránti elkötelezettségükkel és értékteremtő tevékenységükkel hozzájárulnak közösségeik fejlődéséhez. Az elmúlt ezer év során határokon átívelő kapcsolatokat ápoltunk, és mindig egy közös célért dolgoztunk. A külhoni magyar közösség képviselői fontos szereplői ennek a csapatnak, és a Kallós Zoltán-díj kitüntetettjei olyan személyiségek, akik formálják és gazdagítják közösségeinket.
A díjátadó eseményen részt vett Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke is, akinek jelenléte különös jelentőséggel bírt az ünnepség során.
Hrubik Béla 1964-ben látta meg a napvilágot Szécsénykovácsiban. Politikai pályafutása 1990 és 1994 között kezdődött, amikor az Együttélés Politikai Mozgalom nagykürtösi járási titkáraként, majd elnökeként tevékenykedett. Ezt követően 2003 és 2007 között a Magyar Koalíció Pártja nagykürtösi járási elnöki tisztét töltötte be, miközben a magyar párt Országos Tanácsának is aktív tagja volt. 2010 óta a Százak Tanácsának tagja, amely a Magyarok Világszövetségében az intellektuális becsületesség elveit képviseli. Szabadidejében citerázik, valamint számos néptánccsoportban is részt vett, emellett évtizedeken keresztül amatőr színjátszóként is megmutatta tehetségét. A Csemadok szécsénykovácsi és ipolynyéki alapszervezetének elnökeként fontos szerepet játszott a helyi közösség életében, és ő volt a település tájházának alapító szervezője is. 2006 és 2012 között a kulturális szervezet országos elnökeként irányította a szakmai munkát, míg 2010 és 2018 között Ipolynyék polgármestereként szolgált. Továbbá, ő az Ipoly Eurorégió elnöke és a Szent György Lovagrend tagja. Művészeti tevékenységei között szerepel a fafaragás és a publicisztika is; eddig két verses és három önálló kötete látott napvilágot.
Ipolynyék község polgármestereként meghatározó szerepet töltött be a magyar kulturális önszerveződés megőrzésében, és számos kezdeményezés motorja volt, amelyek célja a közösségi identitás megerősítése. Íróként, publicistaként és előadóként folyamatosan kiemelte a magyar nyelv, történelem és hagyomány jelentőségét, hangsúlyozva azok szerepét a közösség összetartozásában és identitásának megőrzésében.
A felvidéki magyarságért végzett tevékenysége összeköti a kultúrát, a közéletet és a nemzeti összetartozás ügyét. Felvidéken széles körben ismert személyiség, aki napjainkban is figyelemmel kíséri a legfrissebb eseményeket. Szociális médiás bejegyzéseivel élénk és élményszerű módon reagál a közéleti eseményekre, tükrözve a közösségi érzést és elkötelezettségét.
A Nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes alapjait a negyvenes évek végén rakták le, ám hivatalosan 1951 óta működik, és azóta a felvidéki magyar népművészet és identitás meghatározó bástyája. Az együttes 1974-ben vette fel az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes nevet, és a felvidéki magyar kulturális élet egyik legrégibb és legjelentősebb néptánccsoportjaként évtizedek óta ápolja és továbbadja a magyar néptánc és népzene hagyományait, különös tekintettel a kárpát-medencei, de főként a gömöri és zempléni folklórkincsre.
Az együttesünk legfontosabb küldetése, hogy a felvidéki magyar néptánckultúrát hitelesen képviseljük, nemcsak itthon, hanem a világ számos táján is, például Dél-Amerikában, Baszkföldön, Belgiumban, Erdélyben és Franciaországban. A helyi közösségben pedig elkötelezetten szervezünk sikeres fesztiválokat, táncházakat, szakmai továbbképzéseket és gyerektáborokat, hogy a hagyományokat továbbörökíthessük és népszerűsíthessük.
A néptáncegyüttes évente körülbelül 35-40 alkalommal lép színpadra, így rendszeres résztvevője a kultúra színes palettájának. A Néptáncosok Bemutató Színpadán háromszor is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, míg a Kállai Kettős Néptánc-fesztiválon több alkalommal is elnyerték a nívódíjat. Emellett számos alkalommal képviselték magukat a Martin György Néptáncszövetség által szervezett Néptánc antológián. 2007-ben a csoport vezetői, Kupec Mihály és Andrea, a Martin György Néptáncszövetségtől megkapták az "Év művészeti vezetői" díjat, elismerve ezzel kiemelkedő munkásságukat. Az együttes nemcsak a Felszállott a páva televíziós tehetségkutató döntőjébe jutott el, hanem a szlovákiai Dalol a föld (Zem spieva) tehetségkutatón is megmutatták tehetségüket. A csoport tevékenységei azonban túlmutatnak a színpadi produkciókon; tudatosan foglalkoznak a fiatalabb generációk bevonásával a magyar népi kultúra megőrzésébe és újraélesztésébe. Kupec Mihály művészeti vezető az Országház Vadásztermében vette át a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat, amely tovább erősíti az együttes elhivatottságát. 1993 óta Kupec Mihály és felesége, Andrea irányítják a csoportot, mely nem csupán művészeti közösségként, hanem igazi otthonként is szolgál az együttes tagjai számára. Az együttműködés és a közös célok révén egy olyan családias légkört teremtettek, amely mind a művészeti, mind a személyes kapcsolatok terén gazdagítja a tagokat.
