Fontos, hogy mindig figyelmesen ellenőrizze a hűtőszekrényében tárolt ételek szavatossági idejét! A lejárt termékek fogyasztása kockázatos lehet, ezért érdemes rendszeresen átnézni a készleteket, és tudatosan megszabadulni a már nem friss élelmiszerektől.
Az Egyesült Államokban 50 féle lejárati dátumcímke létezik, ami évente 1,36 millió tonna élelmiszer kidobásához vezet. Magyarországon szerencsére egyszerűbb a helyzet: csak két kategória van, és a NÉBIH konkrét útmutatót ad arra, hogy például a lejárt konzervek még 12 hónapig, a müzlik 3 hónapig fogyaszthatók. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb lejárati dátum nem a biztonságos fogyaszthatóságról, hanem a minőségről szól, vagyis sok lejárt élelmiszert még nyugodtan megehetnek a vásárlók.
Amikor kinyitja az ember a hűtőt, akkor általában nem az az első dolga, hogy leellenőrzi, melyik élelmiszernek mikor jár le a szavatossága. Egy bontatlan joghurt több napig is fogyasztható, de egy bontott barbecue szósz, aminek múlt vasárnap volt a lejárati határideje, vajon ehető-e még? A szakemberek szerint a válasz bonyolult, ugyanis az élelmiszerek csomagolásán látható dátumok nem azt jelzik, mikor válik egészségtelenné a fogyasztásuk - írta a The New York Times.
Az Egyesült Államokban mintegy ötvenféle címkeváltozat létezik, melyek között ott van a fogyasztható, az eladható és a csomagolt jelölés is, amelyeken a dátumok igazából a frissesség és a minőség csökkenését jelzi a vásárlóknak. Ennek ellenére fontos figyelembe venni a dátumokat egyes élelmiszereknél, ugyanis a ReFED élelmiszer-hulladékokkal foglalkozó nonprofit szervezet szerint évente hozzávetőleg 1,36 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba a címkék félreértelmezése miatt. A csecsemőtápszer az egyetlen termék, amely szabványosított, szövetségi szabályozással rendelkező dátumcímkékkel rendelkezik, viszont a többi élelmiszer esetében sok kérdés marad, hogy mikor kell kidobnunk őket.
Az 1900-as évek elején és közepén az amerikai háztartások áttértek a helyben termesztett élelmiszerekről a feldolgozott és csomagolt árukra, ezért a gyártók elkezdték feltüntetni termékeiken a szavatosságot, a dátumjelölések viszont az 1960-1970-es években terjedtek el.
Ugyanakkor ma még mindig az egyes élelmiszeripari vállalatok határozzák meg, hogy milyen dátum kerüljön a termékeikre. Londa Nwadike, a Dél-Dakotai Állami Egyetem élelmiszer-tudományi professzora szerint azonban mindegyik saját módszertant alkalmaz. Elmondta, hogy egyes cégek matematikai modelleket alkalmaznak a frissesség csökkenésének előrejelzésére, míg mások speciális teszteket végezhetnek, amelyeken az élelmiszereket hol magasabb hőmérsékleten, hol nagy páratartalom mellett vagy megnövekedett oxigénszinten tárolják.
De olyan kísérleteket is használnak, ahol penész- és élesztőgombáknak vagy kórokozóknak teszik ki a termékeket. Természetesen vannak olyan vállalatok, amelyek nem engedhetik meg maguknak a kiterjedt tesztelést, ezért a versenytársak eredményeire alapozzák a saját címkéiket. Emiatt következetlenség alakul ki: az ugyanazon a napon csomagolt terméknek sokszor teljesen eltérő lejárati dátumot adnak meg.
A szavatossági idő meghatározása különösen bonyolulttá válik, mivel a különböző államok saját szabályaik szerint határozzák meg, hogy mi szerepeljen a termékek címkéin. Ennek következtében minden egyes állam saját, eltérő követelményeket állít fel, ami a különböző élelmiszercsoportok között is változatos eredményeket hoz, így a címkék nem egységesek. Például Montana államban a pasztörizált tej legfeljebb 12 napig tartható el, míg Pennsylvania ezt a határt akár 17 napra is megemeli. Virginia minden tejterméknél kötelezővé teszi a lejárati dátum feltüntetését, míg New Yorkban ez teljesen elhagyható.
A helyzet hasonlóan összetett az állami szabályozások terén a tojások, kagylók, a helyi termelői piacokon forgalmazott áruk és egyéb termékek esetében. Például Texas államban kötelező, hogy az otthon készített pácolt élelmiszerek címkéjén feltüntessék az elkészítés dátumát.
Az egységes szabályozás hiánya komoly zűrzavart eredményez, mivel a forgalmazás és csomagolás bonyolulttá teszi a gyártók helyzetét. Ezen felül hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik, mivel számos országban tiltanak a lejárt szavatosságú termékek értékesítésére. Ennek következtében a fogyasztók jelentős hányada – egy 2025-ös kutatás szerint körülbelül 43%-uk – hajlamos arra, hogy egyszerűen kidobja ezeket az élelmiszereket.
A szakértők szerint a jelenlegi rendszer kaotikus, és véleményük szerint az eladhatósági dátum feltüntetése nem növeli meg a vásárlási kedvet. Ráadásul a legtöbb élelmiszer esetében a lejárat utáni fogyasztás nem feltétlenül jár egészségügyi kockázattal. Ugyanakkor többen hangsúlyozták, hogy érdemes alaposan átnézni a címkéket, mivel a szavatossági idő általában a termék minőségére vonatkozik, míg az eladhatósági dátum inkább a kiskereskedők érdekeit szolgálja.
2026 júliusától Kalifornia új irányvonalat képvisel a dátumcímkék terén, mivel egyszerűsíti a minőség és fogyaszthatóság jelölésének rendszerét. Ezzel párhuzamosan a Kongresszus is támogatja hasonló jogszabályok bevezetését, hogy a fogyasztók számára világosabbá váljanak az élelmiszerek frissességére vonatkozó információk.
A fagyasztott élelmiszerek általában akár egy évig is megőrizhetők, még akkor is, ha egyszer kiolvasztották őket, majd újra lefagyasztották. A bontatlan fűszerek és konzervek esetében a tartósság még hosszabb, akár több év is lehet. A hűtőszekrényben tárolt tojások 3-5 hétig maradnak felhasználható állapotban, míg a felnyitott tejtermékek 1-3 hétig élvezhetők. A Kansasi Állami Egyetem számos javaslatot tett arra vonatkozóan, hogyan érdemes tárolni az élelmiszereket a kamrában vagy a fagyasztóban, hasonlóan az amerikai mezőgazdasági minisztérium által kifejlesztett Foodkeeper alkalmazáshoz, amely segít a megfelelő tárolási módszerek betartásában.
A húsok, tenger gyümölcsei, pasztörizálatlan tejtermékek, bébiételek, valamint a boltban készült élelmiszerek esetében különösen fontos, hogy figyelmesen olvassuk el a címkéket. Meredith Carothers, az USDA Élelmiszer-biztonsági és Ellenőrzési Szolgálatának szakértője hangsúlyozza, hogy a nyers húson feltüntetett dátum nem jelenti automatikusan azt, hogy otthon is annyi ideig eltartható. Ez főként azért van, mert a háztartási hűtők gyakran nem működnek annyira hidegen, mint az üzletek hűtőberendezései. Ha húst vásárolunk, javasolt a baromfit 1-2 napon belül, míg a vörös húsokat 4-5 napon belül felhasználni. Fontos, hogy a hűtőszekrény hőmérséklete ne haladja meg a 4 fokot, hogy biztosítsuk az élelmiszerek frissességét és biztonságát.
Magyarországon az élelmiszerek vonatkozásában a helyzet sokkal világosabb, mivel két különböző lejárati dátumot használnak: a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági időt. A minőségmegőrzési időt a tartós élelmiszerek esetében alkalmazzák, és ez azt az időszakot jelzi, amikor a gyártó garantálja a termék kiváló minőségét, beleértve az íz, illat, szín és állag szempontjait. A megadott dátum után a termékek minősége és élvezeti értéke csökkenhet, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy már nem biztonságosak a fogyasztásra.
A fogyaszthatósági idő, más néven lejárati idő, a romlandó élelmiszerek biztonságos felhasználásának határvonalát jelöli. Ezeknél a termékeknél a megadott időpont után már nemcsak az íz, hanem az egészségügyi kockázatok is jelentősen megnőnek. Fontos, hogy ne kockáztassunk: ha lejárt a fogyaszthatósági idő, inkább szabaduljunk meg tőlük, még akkor is, ha nehezen tudjuk elviselni az élelmiszerpazarlást. Az egészségünk megőrzése mindig elsődleges szempont!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) új és hasznos ajánlásokat tett közzé a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatóságával kapcsolatban. A tájékoztatás szerint, ha a megfelelő tárolási körülmények biztosítottak, a konzervek és savanyúságok akár 12 hónapig is fogyaszthatók a szavatosság lejárta után. A müzlik és gabonapelyhek esetében ez az időtartam 3 hónapra csökken, míg fűszerek és ketchup esetén 9 hónap, majonéz esetében pedig 6 hónap a határidő. Érdemes megemlíteni, hogy a sós snackek 2 hónapig, a szörpök 6 hónapig, a gabonafélék és száraztészták pedig akár 9 hónapig is eltarthatók. Az ajánlások célja, hogy a fogyasztók tudatosabban kezeljék a konyhában található élelmiszereket, és ezzel csökkentsék a pazarlást.
A NÉBIH legfrissebb felmérése szerint a magyar lakosság körében egyre többen tisztában vannak a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő közötti eltéréssel. Míg 2016-ban a válaszadók közel 20%-a azt mondta, hogy nem hallott erről a különbségről, addig mára ez az arány jelentősen, 8%-ra csökkent. Ez a tendencia arra utal, hogy a fogyasztók egyre tudatosabban közelítik meg a termékek lejárati idejét, ami pozitív változást jelent a tájékozottság terén.
Fontos újdonság, hogy a 2025-ös jogszabály-módosítás révén az Európai Unió területén lehetőség nyílik a lejárt minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerek adományozására. Az adományozó, tehát a kereskedő lesz a felelős az élelmiszerek biztonságosságáért. Az uniós szabályok összehangolása következtében Magyarországon is frissültek a dátumjelölési gyakorlatok. A jövőben egyre gyakrabban találkozhatunk majd az élelmiszerek csomagolásán a nap/hónap/év formátumban megjelenő fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idővel, amely megkönnyíti a vásárlók tájékozódását.
