Az új várólistaszabályok szerint a túlsúlyos betegek esetében előfordulhat, hogy elutasítják a csípőprotézis műtétet.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) új protokollt vezetett be a csípő- és térdprotézis műtétek várólistáinak kezelésére, amelynek fő célja a kórosan megnyúlt várakozási idők csökkentése. Azonban Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, aki csípő- és térdspecialista, valamint a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke figyelmeztetett, hogy a változások következményeként bizonyos betegcsoportok hátrányos helyzetbe kerülhetnek, és esetlegesen kimaradhatnak a szükséges beavatkozásokból. A várólisták racionalizálása tehát nemcsak a hatékonyság növelését célozza, hanem komoly etikai kérdéseket is felvet.
A legjobb példa erre az új eljárásrend, amely április elsejétől lépett életbe. E szerint azok az emberek, akiknek testtömegindexe (BMI) 35 és 40 között mozog, nem kaphatnak műtéti beavatkozást, amíg nem sikerül leadniuk a szükséges súlyt. Hegedűs szerint ez a 35-40-es BMI határvonal meglehetősen bizonytalan, és lehetőséget ad az orvosoknak arra, hogy szubjektív döntéseket hozzanak, amelyek mögött nem áll kellő szakmai bizonyíték.
A közelmúltban Angliában szakmai szervezetek foglalkoztak a testtömeg index (BMI) szerepével a műtéti döntések során, és arra jutottak, hogy ezt a tényezőt nem szabad kizárólagos alapként kezelni. Hegedűs Zsolt, aki tapasztalatait az Egyesült Királyságban szerezte, hangsúlyozta, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az extrém túlsúllyal élő páciensek egyedi körülményeit. "Ha valaki, akinek a testtömege akár 42, a műtét elmaradásától nagyobb kockázatot érez, akkor nyitott vagyok arra, hogy megoperáljam" – mondta. Megjegyezte azt is, hogy nem lenne meglepő, ha a magán egészségügyi intézmények hamarosan hirdetéseket tennének közzé, amelyekben vállalják a túlsúlyos páciensek csípőprotézis beültetését is. A NEAK válaszában kiemelte, hogy az új protokollok célja az ellátásokhoz való egységes és egyenlő hozzáférés biztosítása.
