Az év végére várhatóan jelentős növekedést mutat majd a magyar infláció.
A szakértők véleménye szerint Trump hatalomra lépése komoly következményekkel járhat az európai és a magyar gazdaság, valamint a befektetési környezet szempontjából. De mire is számíthatunk pontosan a jövőben? Ezt a kérdést járjuk körbe meghívott szakértőinkkel december 10-én, az idei év utolsó Portfolio Signature klub eseményén. Csatlakozzon hozzánk, hogy első kézből értesüljön a várható változásokról és lehetőségekről!
Októberben 3,2%-os volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon, és bár ez magasabb volt, mint a szeptemberben (3,0%), de mégis kellemes meglepetést okozott, hiszen az elemzők ennél gyorsabb áremelkedési ütemre (3,5%) számítottak. Úgy tűnik azonban, hogy a szakértők várakozásait nem mérsékelte érdemben tovább a kedvező októberi adat: arra számítanak, hogy holnap a KSH 3,7%-os novemberi inflációt jelent, év végére pedig - a jegybank 2-4%-os célsávjából kilépve 4,3%-ig kúszik fel az árdinamika.
Az elmúlt két hónap viszonylag nyugodt inflációs tendenciáját követően novemberben újra jelentős havi áremelkedés várható - állítja Virovácz Péter. A szokásos szezonális hatásokkal ellentétben, hiszen a negyedik negyedévben általában novemberben tapasztalható a legalacsonyabb havi áremelkedés, most komoly inflációs növekedésekkel számolunk - magyarázza az ING Bank vezető elemzője. A várakozások szerint havi szinten 0,6 százalékos drágulás várható, amely főként a termékek áremelkedéséből ered, míg a szolgáltatások árai viszonylag stabilak maradhattak novemberben. A szakértő hangsúlyozza, hogy az élelmiszerek és üzemanyagok havi inflációja együttesen a novemberi áremelkedés körülbelül kétharmadát fogja kitenni. Ezen kívül a tartós fogyasztási cikkek piacán is erősebb inflációs nyomásra lehet számítani.
Ezekben a tételekben a közös nevező a globális nyersanyagárak növekedése és a forint leértékelődése.
A holnapi inflációs jelentés egyik legizgalmasabb aspektusa a telekommunikációs árak alakulása lesz. Az októberi statisztikákban ugyanis a KSH meglepően nagy mértékű áresést regisztrált ezen a területen. Az elemzők között megoszlott a vélemény: egyesek úgy vélik, hogy a csökkenés hátterében a közelmúltban bevezetett ingyenes mobil-adatszolgáltatás áll, míg mások a széleskörű akciókat emelik ki. Ha az első forgatókönyv valósul meg, akkor novemberben várhatóan vissza kell ugrania az árszintnek, míg a második esetben az akciók időtartamától függ, hogy milyen irányba mozdulnak el az árak. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy "az egyetlen figyelemre méltó változás, amit prognosztizálunk, a szolgáltatások árindexében várható, mivel a távközlési szolgáltatások árindexe, ami októberben jelentős csökkenést mutatott, novemberben valószínűleg visszatér a korábbi szintre." Kiss Péter, az Amundi elemzője is megerősíti, hogy az inflációs mutatót a hírközlési szektor októberi árvíz utáni stabilizálódása befolyásolja. Ezzel szemben Árokszállási Zoltán, az MBH Bank vezető közgazdásza megjegyzi, hogy "az októberben váratlanul alacsony árak esetében novemberre nem számítunk jelentős eltérésre, hiszen az árcsökkenést kiváltó szolgáltatáscsomag továbbra is a korábbi feltételek szerint érhető el."
Becsey Zsolt, az Unicredit vezető közgazdásza szerint alapvetően három tényező magyarázza az infláció októberhez viszonyított gyorsulását.
Az infláció általában jelentős hatással bír a pénzpiacokra, főként a kamatvárakozások módosítása révén. Azonban Virovácz Péter véleménye szerint a jelenlegi körülmények között ez a hatás nem érvényesül. "Bár az inflációs trendek izgalmasak lehetnek, úgy tűnik, hogy mostanra eljutottunk egy olyan állapotba, ahol a beérkező inflációs adatok a nemzetközi és hazai befektetők szemében gyakorlatilag lényegtelenek. Amíg a forint ennyire sérülékeny, nehezen várható, hogy az infláció bármilyen módon is befolyásolná a monetáris politika irányvonalát."
Regős Gábor véleménye is hasonló irányt képvisel, amikor a monetáris politikát elemzi. A Gránit Alapkezelő szakértője hangsúlyozza, hogy a legfrissebb inflációs adatok nem rendelkeznek döntő súllyal. A jelenlegi árfolyamszintek és az ezekből eredő inflációs tendenciák mellett a monetáris lazítás nem jöhet szóba, míg a szigorítás sem a mostani inflációs számok miatt válik szükségessé. Az elmúlt hónapok során ugyanis rendszerint kedvezőbb és a célnak megfelelő adatokat kaptunk. A forint gyengülésének megállítása indokolhatja a szigorítást, de egy hatékonyabb megoldás lehet, ha a piac elkezd hinni abban, hogy a monetáris politika március után is stabil marad, vagy ha a kormány sikeresen egyeztet az Európai Bizottsággal és hozzáfér a befagyasztott uniós forrásokhoz.
A piac által várt inflációs pálya egyébként ellentmondásosan alakul. Az idén év végére várt árindex nyár óta folyamatosan csökken (lásd alábbi ábránkat), ám eközben a jövő év végi előrejelzések lassan emelkednek: áprilisban még 3,2 százalékos infláció volt az elemzői konszenzus (medián) 2025 decemberére, mostanra (bizonyára nem függetlenül a sokat gyengülő forinttól) 3,9%-ra kúszott fel.
