A magyar gazdaság továbbra is fejfájásokkal küzd, ám a jelek arra utalnak, hogy a fellendülés útjára lépett.

Ahogy a héten nyilvánosságra került részletes GDP-adatok is tükrözik, a magyar gazdaság jelenleg nem éli fénykorát. Pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette azokat a legfrissebb számokat, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a bruttó hazai terméket: az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom adatainak elemzése is árulkodó. Az ipari termelés továbbra is mélyebbre süllyedt a recesszióban, míg a fogyasztás látszólag stabilizálódni kezdett.

2025 áprilisában a hazai ipar teljesítménye továbbra is mérsékelt tendenciát mutatott, hiszen a termelési volumen 5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ha figyelembe vesszük a munkanapok hatását, a visszaesés mértéke enyhül, és mindössze 2,3%-os volt - derül ki a legfrissebb Központi Statisztikai Hivatal statisztikáiból. Érdekesség, hogy havi szinten már pozitív elmozdulás figyelhető meg: a szezonálisan és munkanap-hatással kiigazított adatok szerint áprilisban 1,5%-kal nőtt az ipari kibocsátás márciushoz képest.

Az ipari szektor éves szintű visszaesése elsősorban a legfontosabb ágazatok gyengélkedésének tudható be. A járműgyártás, a villamos berendezések előállítása, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek gyártása is csökkent. Kivételt képez a számítástechnikai, elektronikai és optikai termékek gyártása, amelynek teljesítménye jelentős növekedést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva. A 2025-ös év első négy hónapjában az ipari termelés összességében 4,5 százalékkal maradt el a tavalyi év hasonló időszakától. Az áprilisi hónapra vonatkozó 1,5 százalékos növekedés biztatónak mondható, ám az ipar még mindig keresgéli a stabilitását.

2025 első hónapjaiban a hazai ipar gyenge teljesítményt mutatott, hiszen januárban és februárban számottevő visszaesés következett be. Márciusban ugyan tapasztalható volt egy kis havi növekedés, de éves szinten a kibocsátás továbbra is csökkent. Az év első három hónapjában összességében 4,4%-kal kevesebb termelést regisztráltak, mint a 2024-es év hasonló időszakában. A gyengélkedés hátterében nem csupán hazai okok állnak, hanem külső tényezők is befolyásolják a helyzetet. Miközben a reálbérek folyamatosan emelkednek, a magyar iparnak a globális gazdaság gyenge keresletével kell megküzdenie.

Elemzők véleménye szerint az adatok jelenlegi állapota nem sok kedvező jelzést mutat. Noha a márciusban tapasztalt enyhe növekedés és az áprilisi hónap erősödése arra utalhat, hogy közelítünk a mélypont felé, a szakértők többsége úgy véli, hogy a magyar ipar még mindig nem érte el a legrosszabb időszakát. A felépülés üteme pedig szorosan összefonódik a következő hónapok nemzetközi gazdasági helyzetének alakulásával.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján a kiskereskedelem forgalma 2025 áprilisában 6,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ha figyelmen kívül hagyjuk a naptárhatásokat és a húsvét hatását, akkor a növekedés mértéke 5,0% volt.

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1703 milliárd forintot ért el 2025. áprilisban.

Az országos kiskereskedelmi forgalom megoszlása érdekes képet mutat: az összes forgalom felét, azaz 50%-át az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek generálják. A nem élelmiszer-kiskereskedelem 35%-kal járul hozzá a teljes volumenhez, míg az üzemanyagtöltő állomások forgalma 15%-ot képvisel.

Az év első harmadát tekintve a kiskereskedelem forgalma 2025 januárja és áprilisa között 3,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva, naptárhatás figyelembevételével. Az élelmiszerek és élelmiszer jellegű vegyes termékek kiskereskedelmében 3,3 százalékos növekedést tapasztaltunk, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelem 5,1 százalékkal bővült. Az üzemanyagok értékesítése 1,2 százalékkal emelkedett ebben az időszakban.

A legfrissebb jelentések szerint a magyar gazdaság 2025 első negyedévében lényegében stagnálást mutatott: az előző évhez viszonyítva 0,4%-os visszaesést könyvelhetett el, míg az előző negyedévhez képest 0,2%-os csökkenést tapasztalt. A visszaesés fő mozgatórugói között az ipar és az építőipar gyenge teljesítménye szerepelt, ugyanakkor a lakossági fogyasztás és néhány szolgáltatási szektor sikeresen növekedett.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter leszögezte: a növekedéshez nem elég csupán a boltok és szolgáltatások pörgése - a beruházási és ipari aktivitás újjáéledése nélkül a tartós felzárkózás és növekedési pálya egyelőre várat magára.