A Vörösmarty Színház új előadásával maradandó nyomot hagyott a színházi világban, és ezzel új fejezetet nyitott a művészet történetében.
Huba, a robot, bár nem szólal meg, mégis lenyűgöző színpadi megjelenésével és titokzatos aurájával képes mély gondolatokat ébreszteni a közönségben. Csendes, de határozott jelenléte kérdések tucatjait fogalmazza meg: Mi tesz minket emberré? Hogyan viszonyulunk a technológiához? Huba szavak nélkül is képes arra, hogy elgondolkodtasson bennünket a jövő és a gépek világáról.
Nemrégiben került színpadra a Térey János grandiózus verses drámatetralógiájából készült A Nibelung-lakópark című előadás a székesfehérvári színházban. A darab a modern társadalmak mítoszait és identitásproblémáit boncolgatja, új megvilágításba helyezve a középkori Nibelung mondakört, amely a klasszikus konfliktusokat napjaink luxuslakóparkainak miliőjébe helyezi.
Az előadás különleges vonzereje abban rejlik, hogy a világon első ízben lép színpadra egy humanoid robot, aki ugyan nem beszél és nem utánozza az emberi érzelmeket, mégis rendkívüli jelenlétével komoly hatást gyakorol, és szerves részévé válik a történetnek. Szikora János rendező véleménye szerint ez a humanoid figura nem csupán egy karaktert alakít, hanem mélyebb kérdéseket is felvet: mit jelent embernek lenni a mesterséges intelligencia korában, és hol húzódik a határvonal a gép és az ember között erkölcsi, emlékezeti és érzelmi szempontból?
Az előadásban szereplő színészek számára is érdekes kihívás volt megélni azt, hogy ott van a színpadon egy robot. Ladányi Júlia a darab végén egy jelenetben szerepelt a Huba névre hallgató, mintegy 140 centi magas, 35 kilós partnerével.
Huba kiváló partner volt, rendkívül együttműködő, és a színpadi jelenléte számos izgalmas kérdést ébreszthet a nézőkben az előadás vége felé – osztotta meg a színésznő. – Szerintem nem valószínű, hogy valaha is robotokra cserélnének minket, de a darab központi dilemmája, hogy kié lesz a hatalom: az embereké vagy az általuk teremtett gépeké?
Az előadás középpontjában a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Gáspár Sándor áll, aki nemcsak az újdonság izgalmát keresi, hanem elsősorban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egy újabb kiemelkedő produkció születhessen meg a székesfehérvári Vörösmarty Színház falai között.
- A robot véleményem szerint egy jó rendezői ötlet volt, és a megjelenése idomult az egész anyaghoz. Mindettől függetlenül én igazából elsősorban a darab megszületését és magát az előadást tartom fontosnak - fogalmazott lapunknak a 69 esztendős színművész.
Miután a humanoid robot landolt Magyarország földjén, a forgalmazók azonnal bejelentették a nagy hírt a nyilvánosságnak. Ezt követően Szikora János rendező lépett kapcsolatba a céggel, remélve, hogy közös projekt keretében együttműködhetnek.
Az előadás keretein belül bemutatott robot a világ első, tömeges gyártásban készült humanoid robotja, amely mesterséges intelligencia technológiát is integrál. 2025 elején debütált globálisan, és Magyarországon valamint Közép-Európában egyedülálló példányként van jelen. A Nibelung-lakópark legújabb produkciójába tökéletesen beleillik ez az innovatív szereplő. A színház képviselői alaposan megvizsgálták a robot képességeit, és a találkozón sikerült kölcsönösen megegyezniük az együttműködésről – árulta el Körömi János, az Infuze Robotics ügyvezető igazgatója.
Huba érkezése mindenkit lázba hozott, és amint elindultak a próbák, a feszültség egyre nőtt. Azóta pedig már a közreműködők örömmel ünnepelhetik a sikeres bemutatót, amelyre mindenki büszke lehet.
- Természetesen oda kell figyelni a biztonságra, ha egy ilyen erős robot emberek közé kerül, így teljes egészében irányítjuk: a takarásból működteti egy ember távirányítóval. Nem célunk a színészek kiváltása, mert egy robot nem képes érzelmek kinyilvánítására, inkább egy izgalmas kísérletnek tekintjük ezt a közös munkát a színházzal. Ez egy modern dráma, nem klasszikus színházi díszletekre épül, és a kritikák szerint sikerült jól megtalálni a humanoid robot helyét a produkcióban. A robottal még csak kevesen találkozhattak szemtől szemben, mert mindössze egy darab van belőle, így természetes reakció lehet a kíváncsiság és a szorongás is. A tapasztalatok alapján minél inkább hasonlít valami egy élőlényre, ami nem az, az ösztöneink annál félelmetesebbnek találják. Nagy öröm, hogy ez a néhány éve még csak kísérleti környezetben létező technológia már a művészet és a színház világát is inspirálja - jelentette ki Körömi János.
