Több ezer önkormányzati köztisztviselő tervezi, hogy szerdán sztrájkba lép, jelezve ezzel elégedetlenségüket. A 24.hu híre szerint a demonstráció célja, hogy felhívja a figyelmet a köztisztviselők helyzetére és a szükséges változtatásokra.
Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint számos vidéki helyszínen is sztrájkba lépnek az önkormányzati köztisztviselők több ezer fős csoportja – tájékoztatta a HVG-t Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Az érintett hivatalokban nem teljesítik a munkájukat például az anyakönyvvezetők, a pénzügyi szakemberek, az adóigazgatási munkatársak, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.
A dolgozók azt akarják elérni, hogy érdemben emeljék meg a gyakran alig nettó 230-280 ezer forintos fizetésüket.
Csaknem húsz éve, 2008 óta változatlan ugyanis az az illetményalap, amelyet felszorozva - a végzettséggel és a tapasztalati évekkel kombinálva - számítják ki a köztisztviselők bérét. A szakszervezetek szerint ezt a jelenlegi 36 800 forintos illetményalapot legalább 80 ezer forintra kellene emelni.
A tervezett sztrájk már korábban feszültségeket generált, hiszen, ahogy arról beszámoltunk, a főispánok a kormányzati utasításoknak engedelmeskedve nem hajlandók részt venni az MKKSZ által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokon. Az érdekképviselet jogi lépéseket tett, hogy megállapítsa a helyzet jogellenességét, ezért pert indított.
Boros Péterné tájékoztatása alapján szerdán reggeltől húsz különböző helyszínen sztrájk kezdődik. A legtöbb helyen egész napos munkabeszüntetésre lehet számítani, ám a Főpolgármesteri Hivatalban csupán két órás akcióra kerül sor.
A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy a következő hónapokban két lépésben, kétszer 15 százalékkal emelik majd meg azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a fizetését, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Ezeken a helyeken végzi a munkáját a mintegy 29 ezer önkormányzati köztisztviselő 40 százaléka, az ő béremelésüket tehát az állam finanszírozza. A nagyobb településeken viszont (vagyis az önkormányzati köztisztviselők 60 százalékának esetében) többnyire nem lesz pénz semmilyen fizetésemelésre, az állam ugyanis nem biztosít forrást, a kivetett szolidaritási hozzájárulási adó pedig túl nagy terhet jelent a városoknak. Volt olyan település, ahol még a létszámot is csökkenteni kellett.
Boros Péterné azt mondta, hogy a szerdai sztrájk még csak a kezdet, terveik szerint ugyanis később hasonlóan küzdenek majd az alacsony fizetések ellen a kormánytisztviselők is, valamint a kormánytisztviselők is. Esetükben még nem bírálta el jogerősen a bíróság azt a beadványt, amely a sztrájk legális megtartásához szükséges - ha ez megtörténik, akkor még többen tagadhatják meg a munkát.
A szakszervezetek kifejezték elégedetlenségüket amiatt, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, amelyet a tárgyalások lebonyolítására kijelöltek, nem volt kész tárgyalóasztalhoz ülni velük.
A Navracsics Tibor által vezetett minisztérium a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a bírósági döntés alapján a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete esetlegesen félretájékoztatta a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket, mivel úgy vélik, hogy politikai motivációk vezérlik őket a szakmai célok helyett. A minisztérium reméli, hogy a szakszervezet a jövőben inkább szakmai kérdésekre fog összpontosítani, és a jogszabályok teljes körű betartására törekszik.
