Az Opus Dei Magyarországon egyre nagyobb teret nyer, hiszen most éppen az abortusz tilalmát szorgalmazza, miközben a pornográf tartalmak feketelistáját is a parlament elé terjesztette.
Az Opus Dei magyar ágának tevékenysége immár elérte az Országgyűlés kapuját, ahol az MCC hálózata révén ideológiai nevelésbe kezdtek Budapesten. Az "Isten Műve" néven ismert kezdeményezés célja, hogy radikálisan újraformálja az abortusz szabályozását, és eltüntesse Karsai Dániel kampányának emlékét a közvéleményből.
A Szervita téri Szent Anna-templom előtt, a fagyos idő ellenére, szorgos hívek gyülekeznek az Opus Dei vasárnapi miséjére. Különös figyelmet érdemel, hogy a katolikus egyházi közösséghez tartozik Marcin Romanowski is, a sikkasztással megvádolt egykori lengyel igazságügyminiszter-helyettes, aki tavaly menedékjogot kapott hazánkban. Romanowski eltűnését követően az Opus Dei, amely a maga titokzatos mivoltával mindig is a háttérben maradt, kénytelen volt nyilatkozni, hogy a körözött férfi nem náluk rejtőzik. A politikus a szervezet numeráriusaként, tehát azon világi tagok egyikeként élt, akik önként vállalták a cölibátust, és a közösség valamelyik központjában laknak. Bár a hír és a botrány között nem állt fenn közvetlen összefüggés, Romanowski a magyar fővárosban könnyen találhatott ismerősöket, akik segíthették őt a nehéz helyzetben.
Budapesten két kollégiumot is fenntart az Opus Dei, templomukat 2006-ban hagyta Erdő Péter esztergomi érsek a szervezet vezetésére. Ez a Belvárosi Szent Anna-templom, amelynek miséjére nagyrészt külföldi vendégek érkeznek. A várakozók közt elvegyülve hallani, hogy spanyolul beszélgetnek. De felbukkannak magyarok is, élükön Heltai Péterrel és Filemon Norberttel, akik fiatal koruk ellenére fontos szereplőivé váltak a Fidesz "keresztény családpolitikája" melletti kampánynak. A misét a bécsi születésű Philip Gudenus tartja, magyar nyelven.
Az Opus Dei, amelyet gyakran "szent maffia" néven emlegetnek, a katolikus egyház radikálisabb, jobboldali irányzatának egyik jelentős képviselője. Ez a szervezet 1928-ban jött létre a spanyol Josemaría Escrivá de Balaguer által, akit 2002-ben II. János Pál pápa szentté avatott. Jelenleg körülbelül 90 ezer tagja van, szétszórva hetven különböző országban, köztük sok befolyásos politikai és gazdasági döntéshozóval. Escrivá célja az volt, hogy a hívők a "hétköznapi élet megszentelésén" keresztül valósítsák meg hitüket és képviseljék azt a társadalom minden szegmensében. Ezt a filozófiát későbbi vezetőik úgy értelmezték, hogy a politikai színtéren is érvényesíteniük kell világképüket, és befolyásra kell szert tenniük a szekuláris hatalmakban. Az Opus Dei tehát nem csupán egy vallási közösség, hanem egy olyan mozgalom is, amely ambíciókat támaszt a társadalmi és politikai életben.
Magyarországon az Opus Dei tevékenysége az 1990-es évek elején kezdődött, amikor is megkezdte apostoli küldetésének megvalósítását. Hazai közösségükben több mint ötven szupernumerárius és negyven numerárius található, akik között jelentős számban vannak spanyol nyelvterületről érkezett tagok, de a csoport sokszínűségét német, osztrák, valamint filippínó és kirgiz egyének is gazdagítják. Budapesten két intézmény működik: az Orbánhegyi Kollégium férfiak számára, míg a Fenyvesligeti Kulturális Központ és Kollégium a nők otthona.
"Az Opus rendkívül átgondolt módon bővíti jelenlétét, és anyagi forrásai is bőségesen rendelkezésre állnak" - osztotta meg velünk egy egykori MCC-tag, aki jól ismeri ezt a zárt közösséget. Véleménye szerint "mindenütt, minden aspektusban ott fellelhetők egy kicsit."
