A jövőben tilos lesz kutyával koldulni, és a szabálysértést elkövetők akár öt évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatók, ha csaléteket helyeznek ki.
Kedden kezdődik az Országgyűlés tárgyalása azon javaslatról, amely célja az állatkínzással szembeni szigorúbb fellépés bevezetése, és ennek érdekében több jogszabályt is módosítanak. A javaslatot Ovádi Péter fideszes képviselő jegyzi, és Tuzson Bence igazságügyi miniszter is csatlakozott a benyújtókhoz. Az új rendelkezések értelmében tiltanák az állatok koldulásra való felhasználását, valamint tilos lenne őket nyereményként felajánlani. Azok az állatkínzók, akik mérgekkel vagy csalétekkel több állat életét veszélyeztetik, akár öt év börtönbüntetéssel is sújthatók.
A parlament keddi ülésén napirendre kerül Ovádi Péter fideszes országgyűlési képviselő által benyújtott beadvány, amely az állatok védelmét szolgáló jogszabályok módosítását célozza meg. Ez a javaslat érinti a szabálysértési, a büntető- és a büntetőeljárási törvényeket is. Külön figyelemre méltó, hogy a képviselői indítványhoz Tuzson Bence igazságügyi miniszter is csatlakozott, jelezve, hogy a kormány is támogatja az állatvédelmi intézkedések szigorítását.
A szabálysértési törvény új rendelkezésekkel bővülne, amelynek értelmében a jogszabály hatálybalépését követően – körülbelül augusztus közepétől – tiltanák az élő állatokkal való koldulást. Ezzel a gyermekek mellett történő koldulásra vonatkozó tilalom kiterjedne az állatokra is. Amennyiben valaki ezt a szabályt megszegi, ötvenezer forintos pénzbírsággal sújtható.
Az indítvány célja, hogy az állatvédelmi törvény módosításával megakadályozza, hogy élő állatokat sorsoljanak ki bármilyen játék vagy promóció során. Ezzel a lépéssel a jogalkotók a felelős állattartás és az állatok jólétének védelmét kívánják szolgálni.
Az állatok nyereményként való kisorsolása, bár szigorú keretek között eddig lehetséges volt a jogi szabályozás értelmében, mostanra egy új törvényjavaslat született, amely e gyakorlat ellen lép fel. Az indoklás szerint ez a megoldás ellentétes az állatvédelmi elvekkel, amelyek arra törekednek, hogy az állatokat ne csupán élettelen tárgyakként, hanem élőlényekként, érző lényekként kezeljék, és hogy ne lehessen őket nyereményjátékok részeként "megnyerni".
Az állatvédelmi bírság alkalmazása helyett (mellett) pedig lehetővé tennék, hogy a jogsértők állatok gondozásával, a velük való helyes bánásmóddal kapcsolatos állatvédelmi oktatáson vegyenek részt.
A Büntető törvénykönyv (Btk.) állatkínzással kapcsolatos tényállása kiegészülne azzal, hogy súlyosbító körülménynek számítana, ha a bűntett állatmenhelyen vagy gyepmesteri telepen történik, ami akár három évig terjedő börtönbüntetést is vonhatna maga után. Tíz vagy több állat kínzása esetén a büntetési tétel egytől öt évig terjedő szabadságvesztés lenne.
Az ebrendészeti telep vagy állatmenhely működtetésében részt vevő személyek cselekedetei csak akkor minősülnek súlyos esetnek, ha azok közvetlenül összefüggnek a feladataikkal és munkájukkal. Ez azt jelenti, hogy ha az intézmény működési feltételei miatt az állatok indokolatlan szenvedést élnek meg, akkor az már jogi szempontból is problémát jelent.
Akár öt évi szabadságvesztéssel is büntethetővé válna az elkövető, aki az állatkínzást méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozva, illetve különös visszaesőként követi el.
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) egy teljesen új, izgalmas tényállással bővülne, amely a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével kapcsolatos visszaéléseket célozza meg.
Aki kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló jogszabályban meghatározott kor előtt kölyköket anyjuktól leválasztva, kereskedelmi mennyiségben az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A rendelkezés érvényesítése szempontjából kereskedelmi mennyiségnek azt a helyzetet tekintjük, amikor legalább öt, vagy annál több kölyök kerül figyelembevételre.
A büntetőeljárási törvény módosítása várhatóan jelentős változásokat hozna a bűnjelként lefoglalt állatok helyzetében. Az új szabályozás lehetőséget adna arra, hogy az állatok tulajdonjogát - az érintett gazda és más, az állatra igényt támasztó személyek akaratát figyelmen kívül hagyva - ingyenesen átruházhassák. Ez a lépés alapvetően átalakíthatja az állatok jogi státuszát, és hozzájárulhat a felelős állattartás előmozdításához.
