Valóban mi vagyunk az EU legszegényebb országai között? | 24.hu
Egy Eurostat-adatsor alapján Magyarország - Bulgária mögé szorulva - sereghajtó az Európai Unióban az egy főre jutó tényleges fogyasztást tekintve. A mutató a megvásárolt árukat és szolgáltatásokat méri, kiegyensúlyozva az ország árszínvonalával. A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter erre hivatkozva állította, hogy hazánk az EU legszegényebb országa lett 2024-ben.
Pogátsa Zoltán makroökonómiával foglalkozó szakértő szerint ez a felmérés valóban az egyik legalkalmasabb összehasonlítás arra, hogy milyen az életszínvonal az uniós tagállamokban, azaz mire költik el az emberek a pénzüket. Mint mondta, ez a mutató áll a legközelebb ahhoz, amit egy hétköznapi ember anyagi életminőségeként jellemezhetünk, ugyanis arra ad választ: mennyi pénzt költhetnek el egy hónapban?
A közgazdász rámutatott, hogy érdemes figyelembe venni a magyarok megtakarítási szokásait is. A politikai szereplők gyakran azt a statisztikát emelik ki, amely a saját érdekeiknek leginkább kedvez. Miközben a megtakarítás önmagában pozitív dolog, hiszen nagyobb anyagi biztonságot nyújt, a fogyasztás is fontos szerepet játszik. Például, ha valaki a régi hűtőszekrényét új, energiatakarékos modellre cseréli, az szintén előnyös lehet, hiszen hosszú távon csökkentheti a költségeket és javíthatja az életminőséget.
Fontos megemlíteni, hogy a rendszerváltás idején Magyarország egy ligában játszott Csehországgal, és a térség második leggazdagabb országának számított. 1989-ben a fogyasztási szintje jelentősen magasabb volt, mint a környező országoké, miközben Romániában és Lengyelországban az emberek nagy része szinte éhezett. Azóta eltelt 35 év, és mára Romániával és Bulgáriával egy szintre kerültünk, sőt, a fogyasztási mutatók alapján tőlük is lemaradtunk.
Pogátsa véleménye szerint nem csupán a Fidesz hibás a kialakult helyzetért; úgy látja, hogy ez az egész rendszerváltás kudarca, hiszen...
