Tarjányi Péter: Oroszország a NATO-val szemben hátrányos helyzetbe került Az utóbbi időszak eseményei világosan mutatják, hogy Oroszország stratégiai helyzete a NATO-val szemben egyre inkább gyengül. A szövetség tagállamai közötti együttműködés megerősöd

A biztonságpolitikai szakértő posztjában részletesen elemezte a Moszkvát súlyosan érintő ukrán dróntámadás következményeit. Megállapítása szerint e támadások révén Oroszország a nukleáris hordozóeszközök terén hátrányos helyzetbe került a NATO-val és az Egyesült Államokkal szemben. Tarjányi Péter úgy véli, hogy az új generációs hadviselés, amely már nem csupán a harctérre korlátozódik, hanem a hátországban is jelentős hatásokat gyakorol, képes felborítani a hidegháborús erőegyensúlyt.

Tarjányi Péter közösségi oldalán elemezte a vasárnapi ukrán dróncsapás következményeit, melyben úgy véli, hogy Ukrajna olyan eredményt ért el átmenetileg, mellyel új helyzetet hoz az amerikai-orosz, valamint a NATO-Oroszország viszonyban.

A biztonságpolitikai elemző kifejtette, hogy a nukleáris triász - amely magában foglalja az orosz földi indítású rakétákat, tengeralattjárókról indítható atomfegyvereket, valamint a stratégiai bombázókra épített rendszereket - közül az utóbbi jelentős mértékben megcsappant Moszkva oldalán. A legfrissebb becslések alapján az orosz hadászati bombázóerő körülbelül egyharmada semmisült meg vagy vált használhatatlanná.

Kiemelte, hogy Oroszországot ilyen mértékű veszteség még sosem sújtotta, még a hidegháború időszakában sem. Az Indexnek adott nyilatkozata szerint ez a helyzet azt jelenti, hogy Moszkva a hordozóeszközök terén hátrányos helyzetbe került az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben, amit Ukrajna 117 drónos támadása idézett elő a hátországában. Ennek következményeként pedig doktrínarepedések tapasztalhatók, hiszen a hidegháború során a két nagy katonai blokk nagyjából azonos képességekkel rendelkezett, és közöttük egyfajta erőegyensúly állt fenn.

Ehhez képest a világ hadviselése gyökeresen átalakult; a hagyományos háborús logika helyett innovatív védelmi és támadó stratégiák bukkannak fel, amelyeket Oroszországnak nem lehet figyelmen kívül hagynia, ha válaszlépéseket kíván tenni.

Bár a veszteségek súlya nehezedik Moszkvára, a város készen áll arra, hogy ellentámadásra lépjen. Ennek érdekében olyan új fejlesztésekbe fog, amelyek lehetővé teszik a pilóta nélküli, nukleáris fegyverek szállítását a korábbi hordozóeszközök mellett és helyett. Ezen kívül, a közelmúltban az orosz-ukrán konfliktus során hasonló helyzetet figyelhettünk meg Izrael Hezbollah ellen indított, drónokkal végrehajtott támadásánál is.

Ukrajna ezzel a kreatív megoldással a további béketárgyalásokon bizonyíthatja, hogy sokkal költséghatékonyabb megoldásokra lesz képes, és ez még magasabb árat követel a résztvevő felektől, különösen Oroszországtól, amely a háború elhúzódásával járhat. Oroszország csaknem egymillió fős vesztesége pedig érzékenyen érinti a lakosságot. Bár a Kreml majd igyekszik eltitkolni előttük, hiszen ez azt bizonyítaná számukra, hogy Oroszország nem annyira erős, mint azt állítják.

Ahogyan Tarjányi Péter is kifejtette, ha Vlagyimir Putyin rendelkezett volna egy varázslatos gömbbel 2022-ben, és előre láthatta volna Finnország és Svédország NATO-hoz való csatlakozását, valamint Ukrajna katonai potenciálját, valószínűleg nem vállalta volna be ezt a konfliktust.

Az orosz-ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, hétfői élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.