Szuverenitásvédelmi kezdeményezés: Szájer József intézete friss javaslatcsomagot mutatott be | 24.
Az utóbbi napokban a magyar és a nemzetközi sajtóban egyre inkább a figyelem középpontjába került az a kérdés, hogy a szabad sajtó és a civil szervezetek működését korlátozó átláthatósági törvény milyen hatással lesz a társadalomra. Eközben a háttérben Szájer József vezetésével a Szabad Európa Intézet egy sajátos, úgynevezett szuverenitásvédelmi indexet alakított ki, amelyben egyedi módszertanukkal rangsorolják az országokat.
A Szabad Európa Intézet egy eddig ismeretlen fogalmat megalkotva úgynevezett szuverenitásindexet dolgozott ki. Az intézet honlapjára is felkerült módszerről azt írják, hogy az index megalkotásához Magyarországot tekintették referenciaországnak, mivel
A jelenlegi magyar kormányzati politika minden szempontból egy modern, példaértékű 21. századi szuverenitáskoncepció megtestesítője.
Az mfor.hu elemzését idézve...
Szájer Józsefék nem kevesebbet állítanak, mint hogy "Magyarország ma nem mérete, katonai súlya vagy gazdasági volumene miatt válik különlegessé az Európai Unióban, hanem azért, mert következetesen és nyíltan védi azt, amit mások már háttérbe szorítottak: a nemzeti önrendelkezést".
Az index fő feladata az országok szuverenitásának helyzetének összehasonlítása és alapos vizsgálata. Szájerék nézete szerint ez a mutató nem csupán az egyes államok önállóságának jelenlegi állapotát tükrözi, hanem rávilágít azokra a kockázatokra is, amelyek potenciálisan fenyegetik a szuverenitásukat.
A saját fejlesztésű indexük alapján megállapítható, hogy egy ország szuverenitása szoros összefüggésben áll a pontszámával: minél magasabb a pontszám, annál függetlenebb az adott állam, míg alacsonyabb összpontszám esetén fokozottabb kitettségről van szó a külső hatásokkal szemben - áll a vizsgálatukban.
Az index kidolgozása során a hangsúly az Európai Unió tagállamain volt, azonban a párhuzamos elemzés érdekében néhány, az EU-n kívüli országot is bevontak a vizsgálatba. Ezen országok közé tartozik többek között az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Indonézia, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Oroszország, Svájc, Törökország és Ukrajna, amelyek eltérő méreteik, helyzeteik és sajátos adottságaik révén különleges perspektívát kínálnak.
A szuverenitásindex 36 kérdés alapján értékelte az országok önállóságát. Ezekre a kérdésekre nem maguk az országok, hanem az intézet által adott válaszokból állt össze egy-egy vizsgált állam aktuális szuverenitási mutatószáma. A 36 kérdést kilenc témakörre bontották, melyek a következők:
Ezt követően négy különböző kategóriába csoportosították a referenciaországokat, amelyek maximálisan 200 pontot kaphattak. Ennek megfelelően négy kategóriát alakítottak ki A-tól D-ig. Az A kategória a teljes szuverenitás szimbóluma, míg a D kategória a nem szuverén államokat jelöli.
A szuverenitásindex szerint az EU-tagállamok között - ahogy az várható volt - Magyarország végzett az élen, elérve a 178 pontot, ami 89%-os eredményt jelent. Ezzel szemben az EU-s átlag csupán 76,8%-ra rúg. Franciaország a második helyen zárta a versenyt 175 ponttal, míg Németország a harmadik helyet szerezte meg 169 ponttal az intézet értékelése alapján.
Az Európai Unióval kapcsolatban megjegyzik: ha szuverenitása akár lopakodó, akár nyílt formában növekszik, az nem pusztán új jogosítványokat jelent Brüsszelnek, hanem a tagállamok szuverenitásának arányos csökkenését is magával hozza.
A nem EU-s országok rangsorában Kína áll az élen, összesen 190 ponttal. Ezt követi az Egyesült Államok, amely 180 pontot szerzett, majd Svájc következik 175 ponttal. Szoros versenyben, Oroszország 174 ponttal a nyomukban van.
