Szijjártó kijelentette, hogy a magyar gazdaságtörténet második legkiemelkedőbb éve alakult ki, amely számos pozitív eredményt hozott magával.

Szijjártó Péter külügyminiszter a gazdasági nehézségekkel és kihívásokkal teli tavalyi esztendőben is megtalálta a pozitívumokat a ma kiadott közleményében, amelyben arról írt, hogy "a tavalyi a magyarországi gazdaságtörténet második legeredményesebb éve volt a beruházásösztönzés szempontjából, a 2024-ben kötött megállapodások alapján 4000 milliárd forintnyi új beruházás érkezik hazánkba.

Az MTI által közzétett közlemény alapján a tárcavezető hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek eseményei a fenyegetettségek és válságok időszakát hozták el, amelyek hatásai folyamatosan begyűrűztek a gazdasági szektorba. „Fegyveres konfliktusok, terrorfenyegetések, és egészségügyi válságok - mindezek rendkívüli kihívások elé állították a világgazdaság szereplőit” - emelte ki. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy e nehézségekből fakadóan egy új világgazdasági korszak vette kezdetét, és a változások éles globális versenyt generáltak a befektetésekért. A tárcavezető szavai szerint a következő éra győztesei közé azok az országok kerülhetnek, akik képesek vonzóvá tenni magukat a legfejlettebb technológiájú beruházások számára.

És ebben a versenyben Magyarország a rendkívüli nehézségek ellenére is kiválóan teljesített a tavalyi évben is (...) 2024 a hazai gazdaságtörténet második legeredményesebb éve lett beruházásösztönzési szempontból

- fogalmazta meg.

A kormány nemrégiben bejelentette, hogy összesen hetvenhét vállalattal kötöttek megállapodást új beruházásokról, amelyek összesített értéke eléri a 4000 milliárd forintot. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a megállapodások többsége magyar cégek által valósul meg, hiszen huszonhárom hazai vállalat is részt vesz a projektekben. Ez a szám példa nélküli a hazai gazdasági környezetben.

"A gazdasági semlegesség stratégiája valóban működik, sőt, valójában csak ez az egyetlen megoldás, ha globálisan szemléljük a helyzetet" - fejtette ki véleményét, ami meglehetősen merész kijelentés, különösen figyelembe véve, hogy a legújabb statisztikák szerint a magyar gazdaság teljesítménye a legrosszabb az Európai Unióban.

A beszélgetés során kiemelte, hogy a legnagyobb beruházási volumen a hét érintett kínai vállalathoz kötődik, amelyek a teljes beruházási érték körülbelül felét képviselik. E mellett dél-koreai és japán cégek is bejelentették új nagyberuházásaikat. "Az összes beruházás közel 80 százaléka a Kína-Dél-Korea-Japán hármasnak köszönhetően érkezett Magyarországra. Ha engedtünk volna a nyomásnak, ha megadtuk volna magunkat a kritikák terhe alatt, és nem hajtottuk volna végre a keleti nyitás stratégiáját, valamint nem léptünk volna a gazdasági semlegesség irányába, akkor az keleti beruházások elvesztésével sok ezer munkahely és milliárdokban mérhető befektetések kerültek volna más országokhoz" - hangsúlyozta.

A miniszter bejelentette, hogy a járműipari és elektronikai beruházások továbbra is a legfontosabb pillérei az új fejlesztéseknek. Érdekesség, hogy az élelmiszeripar mostanra a harmadik helyre került a prioritások között. Emellett tizenkilenc, magas hozzáadott értéket képviselő projekt kapcsán jött létre megállapodás, amelyek révén üzleti szolgáltatóközpontok, informatikai fejlesztések, valamint kutatás-fejlesztési tevékenységek fognak megjelenni Magyarországon. "Ez a folyamat egy jelentős lépést jelent a magyar gazdaság dimenzióváltásában" - hangoztatta Szijjártó.

Végül megemlítette, hogy a múlt ködébe vész az országon belüli kelet-nyugati egyensúlytalanság, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom vármegyék élen járnak a fejlődésben. A kormány szorgalmasan dolgozik a délnyugat-magyarországi régió fejlesztésén is, amit jól szemléltet, hogy Baranyába három új beruházás érkezik a tavalyi megállapodások nyomán.