A magyar ipar nehézségekkel küzd, az akkugyártás pedig különösen válságos időszakon megy keresztül.

A magyar ipar nehézségei már közel egy éve tartanak, és a statisztikákban még mindig nem látszanak a kilábalás első jelei. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján az ipari teljesítmény volumene 2023 januárjában 3,9%-kal csökkent, ami azt jelenti, hogy az ágazat teljesítménye már 5,7%-kal elmarad a 2021-es év átlagától. Ilyen mértékű visszaesésre legutóbb tavaly decemberben volt példa, amikor az elmaradás 6,5%-ot ért el.

A statisztikai hivatal legfrissebb adatai alapján a feldolgozóipar különböző ágazatai között vegyes kép alakult ki: öt szegmens esetében bővülésről számoltak be, míg nyolc ágazatban csökkenést regisztráltak. A legszembetűnőbb visszaesést a villamos berendezések gyártása szenvedte el, ami különösen aggasztó, hiszen ezt a szektort a magyar kormány a gazdasági fellendülés egyik kulcsfontosságú pillérének tekintette. Ide sorolható az akkumulátorgyártás is, amely sajnálatos módon tavaly február óta nem tudott egyetlen alkalommal sem pozitív növekedést felmutatni.

A legfrissebb adatok szerint előző év azonos időszakához képest 46 százalékos volt a visszaesés mértéke, és mint az az ábrán is látszik, ebben már lényegében semmiféle bázishatás nem játszik szerepet. A tavaly év első hónapjaiban ugyanis valamennyire lehetett magyarázni - más tényezők mellett - azzal is az akkugyártás korábbi hónapokhoz képest gyengébb teljesítményét, hogy egy évvel korábban nagyon magas volt a bázis, amihez viszonyítanak. Most ilyenről azonban már nincs szó, hiszen a 46 százalékos visszaesés a tavalyi január 3,2 százalékos szerény bővüléshez képest történt.

A magyar gazdaság másik alapköve, a járműgyártás sem remekelt, hiszen a termelés volumene januárban 3 százalékkal csökkent tavaly januárhoz képest, ezen belül a közúti gépjármű gyártása 0,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 6,2 százalékkal csökkent. Meghatározó ágazatként cserébe jól szerepelt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, hiszen 15,4 százalékos növekedést mért a KSH.

Nem jelez érdemi fordulatot a rendelésállomány alakulása, hiszen a KSH szerint a feldolgozóipari ágazatok új rendelései 2,6 százalékkal csökkentek tavaly januárhoz képest. Ezen belül a belföldiek 4,4, az exportrendelések pedig 2,4 százalékkal csökkentek. Így végeredményben január végén az ipar teljes rendelésállománya 13,6 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőttitől. Éves bázison egyébként a rendelésállomány már 2023 szeptembere óta folyamatosan csökken.