Stephen Hawking már három évtizeddel ezelőtt előrevetítette, hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe a jövőben, és úgy tűnik, hogy az idei év eseményei tükrözik ezeket a megjóslásokat.

A jövő világát a mesterséges intelligencia, a robotika és a szupergyors internet formálja majd, de ne hagyjuk figyelmen kívül a sorsfordító eseményeket és a világ végének gondolatát sem. Stephen Hawking, a tudományos gondolkodás egyik kiemelkedő alakja, számos figyelemre méltó előrejelzést tett e témákban, amelyek érdemesek a megfontolásra.

Stephen Hawking, a huszadik század végének kiemelkedő tudósa, 1995-ben a BBC műsorában osztotta meg vízióját a jövőről. Előrejelzései meglepően pontosnak bizonyultak, bár nem mentesek a hibáktól. Hawking, aki angol elméleti fizikus és kozmológus volt, nem csupán a tudomány világában, hanem a közvélemény szemében is népszerűvé vált íróként ismert. A 21. életévétől ALS betegség miatt kerekesszékhez volt kötve, és kommunikációját egy beszédszintetizátor segítette, amely lehetővé tette számára, hogy kapcsolatba lépjen a világgal. Legfontosabb hozzájárulása a fizikához a fekete lyukak viselkedésének mélyreható elemzése volt. Ő vezette be a köztudatba a Hawking-sugárzás fogalmát, amely szerint a fekete lyukak, a kvantumfluktuációk révén, képesek energiát veszíteni, és e folyamat során fokozatosan elpárolognak. Stephen Hawking 2018-ban, 76 éves korában távozott az élők sorából, de öröksége a tudományban tovább él.

Stephen Hawking véleménye szerint 2025-re az üzleti célú űrutazás és aszteroidák bányászata már teljes gőzzel zajlani fog. Noha az aszteroidákból származó nyersanyagok kitermelése még nem valósult meg, a kereskedelmi űrutazás tényleg elkezdte bontogatni szárnyait. A tudós figyelmeztetett arra is, hogy a növekvő űrszemét komoly kihívást jelent majd, amelynek kezelésére megoldásokat keresnek. Ezzel a megállapítással valóban rávilágított egy sürgető problémára.

Míg az űrkutatás fantáziát jelez, erősebb jóstehetségre utal, hogy Hawking a jövőben mindent átszövő dolognak látta az internetet. Ez 1995-ben kicsit sem volt triviális kérdés. A műsorban megszólalók alapgondolata az volt, hogy a digitális konnektivitás a növekedés és fejlődés során "a bankok és pénzemberek" világává válik. Nem sejtették, hogy jön még egy rövid nyitott időszak és a közösségi médiával járó szellemi napnyugta, mielőtt tényleg így lesz. Összességében azonban a digitalizáció hatása és összetettsége meghaladta azt, amit a kilencvenes évek közepén gondoltak.

Hawking vízióiban már felbukkant a mesterséges intelligencia, amely különféle eszközökben és okosotthonokban is megvalósult, ezzel bizonyítva a jövő technológiai lehetőségeit. Ugyanakkor akadtak olyan területek is, ahol a jövő még nem közelítette meg a híres fizikus elképzeléseit:

A bankkártyákba épített NFC chipek bőr alá helyezett verziói eddig nem váltak népszerűvé, akárcsak a szupergyors űrutazás ötlete, amely még mindig csak a jövő ígéretének tűnik.

Hawking víziója valójában egy tudományos-fantasztikum keretein belül fogalmazódott meg, tele találó előrejelzésekkel. Egy igazi jós valószínűleg tisztában lett volna azzal, hogy a közönség sokkal inkább a várható katasztrófákról vágyik hallani. Bár egy úriember nem köt tippmixet, ilyen körülmények között érdemes megemlíteni az árvizeket, földrengéseket, fenyegető aszteroidákat, háborúkat és járványokat – ezek a jelenségek ugyanis előbb-utóbb biztosan felbukkannak az élet színpadán. Hawkingnak voltak baljós előrejelzései, amelyeket a BBC nézőitől megkímélt, de a fő fenyegetésnek a nukleáris háborút tartotta. Úgy gondolta, hogy a globális konfliktusok láncolata és a fegyverkezési verseny következményeként az emberiség jövője komoly veszélyeknek van kitéve.

A NASA aktuális adatai szerint utóbbi jóval hamarabb elérkezhet, ha nem cselekszünk hamar.

Hawking igazi szelleméhez hűen a róla elnevezett sugárzásból következett, hogy a világegyetem történetében eljön az a pont, amikor az utolsó csillag is kihuny és az utolsó fekete lyuk is elpárolog. Ez elképzelhetetlenül sokára következik be, egy platina-csimborasszillió év múlva, ami 10 az 1100-adik hatványon. A hollandiai Rabdoud Egyetem fizikusainak viszonylag új számításai szerint mivel a fekete lyukakon kívül minden más is párolog, a valós érték inkább tridecillió év, ami 10 a 78-adikon. A hatványokat összevetve látjuk, hogy egyik szám sokkal nagyobb, mint a másik, ami az univerzum létezése szempontjából nagyobb csapás, mint bármilyen árvíz.