Szeptemberben várható egy feszültséggel teli összecsapás Putyin és Európa között, amely új kihívások elé állítja a kontinens politikai táját.
A parlamenti választás tétje messze túlmutat Moldován, hiszen egy oroszpárti győzelem veszélybe sodorhatja Ukrajna sebezhető oldalát, Románia határát és a Fekete-tenger stabilitását. A választás feltárja, hogy Európa képes-e a NATO védelme nélkül is betartani a bővítési ígéreteit. Káncz Csaba jegyzete.
Az orosz állami média a dühét fejezte ki egy moldovai bíróság hét elején kelt ítélete miatt, amely hét év börtönbüntetésre ítélte a Gagauzia régió kormányzóját, Jevgenija Gutsult.
"A moldovai elítélt regionális vezető egyik támogatója szerint valószínű, hogy Pablo Escobar kevesebb jutalomban részesült."
A 38 éves Gutsul asszonyt azzal vádolták, hogy orosz pénzeket csatornázott a később betiltott, erősen oroszbarát Shor párt finanszírozására.
Az orosz államvezetés nem kevésbé bosszús. A döntésről nyilatkozva Maria Zakharova külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy Brüsszel liberális diktatúrát épít.
A helyi vezető ellen hozott döntés nem csupán jogi, hanem politikai szempontból is jelentőséggel bír. Gagauzia, az ország déli részén található autonóm régió, mélyen oroszbarát érzelmeket táplál, és határozottan ellenzi Maia Sandu elnök EU-csatlakozásra vonatkozó terveit. Tavaly a régió lakosai a EU-tagságról tartott népszavazáson 95 százalékos arányban voksoltak a csatlakozás ellen, ami jól tükrözi a helyi közvélemény álláspontját.
A leggazdagabb moldovai üzletember és korábbi politikai befolyással bíró személyiség, Vladimir Plahotniuc július végén történt letartóztatása rávilágít arra, hogy Moldova politikai színtere feszültségekkel telített a közelgő szeptemberi parlamenti választások előtt. Plahotniucot Athénban, az Interpol nyomozása alapján vették őrizetbe, miközben Dubaiba tartott.
Moldova demokráciájának kezdeti időszakai tele voltak ellentmondásokkal. Az ország politikai táját árnyékoló események között emelkedik ki az a botrány, amely során 1 milliárd dollár értékű csalást és pénzmosást kapcsoltak össze a hatalommal. Ezzel párhuzamosan Plahotniucot Oroszország moldovai érdekeinek egyik kulcsfigurájaként emlegetik, ami tovább bonyolítja a politikai helyzetet.
A The Insider szerint Plahotniuc az elmúlt év során legalább négyszer utazott Moszkvába, hogy találkozzon Dmitrij Kozakkal, az Orosz Föderáció elnöki adminisztrációjának helyettes vezetőjével. Kozak a 2022-es invázióig az "ukrán problémát" kezelte, és jelenleg Moldováért felelős.
Bár Moldova mellett Moszkva is kérte a letartóztatását és kiadatását, az orosz főváros szándéka inkább arra utal, hogy próbálják megóvni saját ügynöküket az üldözéstől, mintsem hogy valóban igazságszolgáltatás elé állítsák őt.
Moszkva nem maradhat passzív ezekben az ügyekben, mivel a moldovai Európa-barát hatóságok eltökélteknek tűnnek abban, hogy korlátozzák Oroszország befolyását a szeptember 28-i parlamenti választások eredményére.
Oroszország 2014-ben a Krím-félsziget illegális annektálásával, majd 2022-ben Ukrajna ellen indított nagyszabású inváziójával drámai módon felborította a térség geopolitikai egyensúlyát. E történések új kihívások elé állították a Moldovai Köztársaságot, Grúziát és Örményországot, amelyeknek most meg kell birkózniuk a megváltozott politikai környezettel és a fokozódó feszültségekkel.
Moldova alapvető dilemmája egyszerűen magyarázható: Európa és Oroszország között ragadt, és nincs ereje ahhoz, hogy teljes mértékben csatlakozzon az egyikhez, avagy szembeszálljon a másikkal. Az országnak mindössze 2,6 millió lakosa van, és a munkaképes korú lakosság közel egyharmada külföldön él.
A diaszpóra által hazautalt összegek a GDP közel 30%-át képviselik. Az ország gazdasága kicsi és sérülékeny, ráadásul a lakosság egyharmada a szegénységi küszöb alatt él.
Az EU-tag Románia és a háború sújtotta Ukrajna között fekvő elhelyezkedése miatt Moldova mindig geopolitikai harcok középpontjában állt. Minden alkalommal, amikor Moldova megpróbál közelebb kerülni Európához, Oroszország visszatartja.
A Kreml feszültségeket generált Transznisztriában, az orosz támogatással rendelkező, Moldovától elválasztott keleti területen, amely 1991-ben hirdette meg függetlenségét, de a nemzetközi közösség nem ismeri el ezt a státuszt. A Moszkva által folytatott pénzügyi támogatások célja a választások manipulálása volt, hogy megakadályozza Moldova nyugati irányú közeledését.
Oroszország körülbelül 1500 katonát helyezett el Transznisztriában, akiknek hivatalos feladata a szovjet időkből származó fegyverraktárak védelme és a "béke megőrzése". Azonban sokan ezt inkább Moldovára gyakorolt nyomásgyakorlásként és az EU-tagság iránti nyugati ambíciók aláásásaként értelmezik.
Ez a kelet-nyugati feszültség belső szinten is érezhető az országban. Míg sok moldáv a Nyugat felé, az európai lehetőségekre irányítja figyelmét, addig mások, különösen a Gagauzia néven ismert, Moszkva-hoz hű autonóm területen és a Transznisztriai régióban, inkább Oroszországot tekintik a legfontosabb partnerüknek.
A szeptemberi parlamenti választások rendkívül fontosak mindkét politikai tábor számára, hiszen ez az esemény az ország politikai versenyfutásának utolsó szakaszát jelzi. A moldovai állampolgárok most dönthessenek arról, hogy Oroszország hatása alatt kívánják-e folytatni az életüket, vagy inkább az Európai Unió irányába teszik meg a következő lépéseiket.
Az első két fejezetben a második lehetőség nyert, bár nagyon szűk többséggel. A 2024 októberében tartott egyidejű elnökválasztásokon és az EU-tagságról szóló népszavazáson az európai politikák és Maia Sandu elnök új mandátuma nagyon szűk többséggel nyert. Ez az eredmény Moszkvának reményt adott arra, hogy a szeptemberi választásokon meg tudja állítani Moldova távolodásának és Európához való közeledésének tendenciáját. Így Oroszország megismétli a tavalyi moldovai és szomszédos romániai választási folyamatokban alkalmazott erős nyomásgyakorlás és masszív beavatkozás mintáját, amelynek során az oroszbarát jelölteket részesítette előnyben.
A politikai színtér legmeghatározóbb szereplője a Victory Bloc néven ismert oroszbarát pártok koalíciója lett volna, amelyet Ilan Shor, egy száműzetésben élő oroszbarát politikai figura alapított. Azonban augusztus 3-án, az állami választási bizottság döntése értelmében négy politikai párt, köztük Shor Victory Party nevű formációja, nem vehet részt a közelgő választásokon. Ezzel párhuzamosan a nyugati megfigyelők egyöntetűen arra figyelmeztetnek, hogy Moszkva hibrid nyomásgyakorlási technikákra fog támaszkodni, amelyek magukban foglalják az oroszbarát aktivisták és jelöltek pénzügyi támogatását, valamint különféle dezinformációs kampányokat.
Moszkva különösen a moldovai diaszpórát fogja célba venni Európában, amely tavaly a népszavazáson és az elnökválasztáson túlnyomó többséggel támogatta az európai opciót. Ezúttal az orosz stratégia célja a diaszpórában élő moldovaiak demotiválása, akiknek 60 százaléka Nyugat-Európában él. "A kampány célja, hogy demobilizálja a diaszpóra szavazóit - arra ösztönözve őket, hogy maradjanak otthon -, és manipulálja azokat, akik mégis szavaznak, hogy egy hamis EU-párti erőt támogassanak" - mondta Stanislav Secrieru nemzetbiztonsági tanácsadó a napokban a Politico-nak.
Brüsszelben folyamatosan napirenden voltak a Moldovával kapcsolatos politikai nyilatkozatok. Július elején a moldáv fővárosban, Kisinyovban került megrendezésre az EU-Moldova csúcstalálkozó, amely egyértelműen jelezte Európa eltökéltségét, hogy segítsen az országot az európai integrációs úton tartani. Érdemes megemlíteni, hogy az EU csúcstalálkozókat kizárólag olyan jelentős partnereivel folytat, mint az Egyesült Államok és Kína, ami még inkább hangsúlyozza Moldova kiemelt fontosságát a kontinens politikai térképén.
Moldova egy jelentős pénzügyi támogatásban részesült, amelynek értéke a következő évek során túllépi a 2 milliárd eurót. Ezen kívül az Európai Unió is segíti az országot az orosz dezinformációs kampányokkal szembeni harcban.
A moldovai Európa-párti erők számára a megnyugvás még korántsem elérhető, hiszen az uniós tagsággal kapcsolatos európai aggodalmak továbbra is jelentős mértékben jelen vannak.
Az Ukrajnához hasonlóan - amely Moldovát az Unióhoz való csatlakozás felé haladó partnerének tekinti -, és amelynek segítségével a "gyorsító sávba" szeretne kerülni, az európai vonakodás elsősorban a korrupció elleni küzdelem elégtelenségére és a gyenge jogállamiságra, valamint a bizonytalan gazdasági helyzetre irányul.
Az európai támogatás Moldova irányába a következő másfél hónapban komoly kihívások elé néz, hiszen Oroszország mind közvetlen, mind közvetett eszközökkel igyekszik meggyengíteni az Európa-párti törekvéseket ebben a kis kelet-európai demokráciában.
