**Fesztiváli pillanatok: Futás, menekülés és a sötét oldal a Sziget színpadán – Galéria** A Sziget fesztivál mindig is a zene, a kultúra és a szabad szellem ünnepe volt, de az idei esemény különösen emlékezetesre sikeredett. A fesztivál színpadán nemcsak
A Sziget néha igazi sportteljesítménybe torkollik, legalábbis én egy jókora sprintet nyomtam le, amikor a sajtós sátrat keresve hirtelen felfigyeltem, hogy a kedvenc Rory-számom csendül fel a Revolut Stage irányából, mindössze ötven perccel a hivatalos koncertkezdés előtt. Azonnal átnéztem a közösségi médiát, hátha van valami programváltozás, de semmi nyoma nem volt. Nem alaptalan a bizalmatlanságom a szervezők iránt. Emlékszem, bő tíz évvel ezelőtt az Anti-Flag, az amerikai punkbanda, váratlanul korábban lépett színpadra, mint ahogyan azt bejelentették. A pólóikat viselő rajongók még vidáman várakoztak kint, amikor a koncert már javában zajlott. Amikor megkérdeztem, hogy ezt nem kellett volna-e a Facebookon is jelezni, csak annyit feleltek, hogy a hangosbemondóban tájékoztatták az embereket. Visszakérdeztem, hogy tényleg, itt egy balatoni lángososnál vagyunk, vagy mi?
Kiderült, hogy Rory csupán a hangbeállítások miatt kezdett el játszani, pedig egyébként rendkívül szimpatikus figura. A brit énekesnő mostanság kezd igazán befutni, noha már elmúlt negyven éves, így a hirtelen jött népszerűség nem szállt a fejébe. Az Uncomplicated című dalában is őszintén beszél erről. Avril Lavigne-tól inspirálódott, és bár a stílusa hasonló, a dalszövegei mélyebb rétegeket céloznak meg. Nyíltan beszél a depresszióról, az önsértő gondolatokról és édesanyja elvesztéséről, de a pop-punkos megközelítésével inkább könnyedebbé teszi ezeket a nehéz témákat, nem pedig lehúzza a közönséget. Tündéri jelenség a színpadon, aki teljesen mentes a sztárallűröktől.
A Revolut Stage első napján nosztalgikus hangulatot árasztott, mintha csak a régi metálszínpadok szelleme tért volna vissza. Bár nem a klasszikus, régimódi bandák, mint a Judas Priest, léptek fel, a gitárzene fanatikusai számára egy igazi szigetet alkottak a Szigeten belül. Rory fellépése után a Palaye Royale vette át a stafétát, akiket két hónapja kissé fáradtnak éreztem, de mint kiderült, ez csupán egy átmeneti állapot volt. Ötből négy koncertjük ugyanis eddig kiemelkedő volt, és most ismét rávilágítottak, miért emlegetik őket az új generáció My Chemical Romance-jaként. Emo-punk dalai egyszerre hatják át az érzelmeket és a dinamizmust, élő előadásuk során pedig az énekes szinte megállíthatatlan volt; egy merész mozdulattal a VIP-szekció erkélyére mászott, onnan pedig egyenesen a közönség által tartott gumicsónakba ugrott.
