A sorozatban harmadik alkalommal Magyarországot jelölték meg az Európai Unió legkorruptabb területének.
Magyarország egy ponttal visszacsúszott a Transparency International korrupcióérzékelési rangsorában, ezzel továbbra is az Európai Unió legnagyobb korrupcióval küzdő tagállama maradt.
A Transparency International berlini központja friss adatokat tárt a nyilvánosság elé a korrupcióérzékelési indexről, és a helyzet sajnos aggasztó: a 2024-es felmérés eredményei szerint Magyarország már harmadik éve zsinórban az Európai Unió legkorruptabb állama. Ezek az adatok nem éppen büszkeségre adnak okot.
A 0-tól 100-ig terjedő értékelési skálán, ahol a 100 a makulátlanul tiszta állapotot, míg a 0 a teljes korrupciót jelenti, Magyarország most 41 pontot ért el. Ez azt mutatja, hogy az ország egy ponttal visszaesett az előző évhez képest.
A magyarországi lecsúszás folyamata már 2008 óta tart, ami azt jelenti, hogy a nehézségek még a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) előtt kezdődtek. Az igazi mélyrepülés azonban 2015-től indult be, amikor a helyzet drámaian romlani kezdett. A legjobb pozíciónkat 2007-ben értük el, amikor az EU mai tagállamai közül a 10. legkorruptabb országként szerepeltünk. 2008-ban azonban jelentős visszaesést tapasztaltunk; a korrupcióval kapcsolatos jelentésben a lebukott személyek enyhe büntetése és a szoros kapcsolati hálók álltak a legnagyobb problémák között. Ezt követően csupán minimális javulás történt, és ebben a környezetben vette át a hatalmat 2010-ben a Fidesz.
Az eltelt másfél évtized során a Transparency International jelentései alapján világosan kirajzolódik, hogy a Fidesz négy fő lépésben formálta át a magyar korrupció rendszerét a saját érdekeinek megfelelően.
2010 és 2013/2014 között bekövetkezett az állam foglyul ejtése, amely során gyakorlatilag minden olyan intézmény, amely pénzosztási jogkörrel rendelkezett, vagy a kormány tevékenységét hivatott ellenőrizni, a hatalomhoz hű személyekkel lett feltöltve. Emellett a közbeszerzésekről szóló jogszabályokat úgy módosították, hogy az átláthatóság jelentősen csökkent, ezáltal megnehezítve a közpénzek felhasználásának ellenőrzését.
2014-től, amikor elindult az új EU-s költségvetési ciklus, megnyílt a brüsszeli pénzügyi források tárháza, és a beáramló több ezer milliárd forintnyi EU-támogatás nem csupán a gazdasági növekedést serkentette, hanem a korrupciós kockázatok is megugrottak. Az Európai Csalás Elleni Hivatal adatai szerint 2014 és 2018 között egyetlen más ország sem tapasztalta olyan mértékben az uniós pénzek elcsalását, mint Magyarország.
2015 után minden addiginál látványosabban elkezdték magánkezekbe kiszervezni a vagyont. Ezt jól mutatja az a G-nap tízéves évfordulójára készült összeállításunk is, amely szerint Simicska Lajos a valaha volt csúcsán sem bírt akkora vagyonnal, mint ami ma a NER elitjénél összpontosul.
A 2020-as évtized központi narratívája a hatalom megtartásának stratégiái körül forog, amelyek célja a felhalmozott vagyon szilárd alapokra helyezése, még a NER esetleges bukása esetén is. Egyfelől számos vagyonelemet és valós tulajdonosi viszonyokat takarnak el magántőkealapok mögé, másfelől pedig sok NER-hez köthető vállalkozás olyan mértékűre nőtt, hogy egy tiszta és átlátható pályázati eljárás során is kedvezőbb helyzetben lenne, mint konkurensei. Eközben az EU-s források folyamatosan apadnak, és mondhatni, 2020 óta az ország válságról válságra billeg.
Ahogy a korrupcióérzékelési listán elért pontszámaink és helyezéseink tükrözik a helyzetünket:
2010 és 2014 között még csak minimális gyengülés volt, inkább figyelmeztetések érkeztek az állam elfoglalásáról. De 2012-ben, amikor a TI átállt a mostani módszertanára, 55 pontunk volt, Közép-Európából csak Észtország, Szlovénia és Lengyelország állt előttünk a listán.
2015-2017-ben zuhantunk egy nagyot, ahogy világos lett, hogy a NER a hatalmát tényleg arra használja fel, hogy a hirtelen beérkező EU-pénzeket a saját embereihez irányítsa, ekkor három egymást követő évben is 3-3 pontot rontottunk, és eljutottunk oda, hogy a masszívan utolsó Bulgária előtt Romániával legyünk versenyben az EU második legkorruptabb országa címért.
Azóta pedig nem egy-egy évben estünk nagyokat, hanem 2018-at kivéve folyamatos a stagnálás vagy az 1-2 pontos esés. Először 2020-ban lettünk az EU legkorruptabb országa, akkor még Romániával és Bulgáriával azonos pontszámmal, aztán 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben már egyedül.
Így jutottunk el oda, hogy ma már nem az a kérdés, hogy Csehország, Lengyelország, vagy Magyarország lesz-e Közép-Európa éltanulója - hanem Észtország. A csehek és a lengyelek rég sokkal jobban állnak nálunk, közben viszont a surranópályán a nagyon komoly korrupcióellenes munkát végző három balti állam 2022-re a régió élére került - mostanra Szlovénia jutott be Lettország elé - közülük is kiemelkednek az észtek, akik a világ egyik legtisztábbjává tették a saját országukat. Mi pedig miután sokáig Romániával és Bulgáriával hasonlíthattuk össze a magyar adatot, szép lassan már egy olyan ligában találjuk magunkat, ahol azt kell megállapítanunk, hogy legalább Szerbiánál és Ukrajnánál kevésbé vagyunk korruptak. Na és persze a Türk tanácsban simán mi vagyunk a legkevésbé korrupt ország.
A Transparency International Magyarország a délelőtt mutatja be a legfrissebb jelentés Magyarországgal foglalkozó részeit, erről is beszámolunk majd.
