Simor András az MNB-botrány legújabb fejleményeit elemzi: A gyanú sötét fellegei. | 24.hu
A kormány az Európai Központi Bankra hárítja a felelősséget, amikor a jegybanki veszteségekkel kapcsolatos politikai terheket próbálja elkerülni. Azonban sem az EKB által közzétett állásfoglalás, sem Varga Mihály korábbi megnyilatkozásai nem igazolják ezt a lépést – állítja a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke. Cikkében rávilágít arra, hogy a fideszes politikai nyilatkozatok, amelyek az európai intézményeket okolják az elmaradt jogszabályalkotásért, nem állják meg a helyüket.
A magyar kormány 2024. január 16-án megküldte az Európai Központi Banknak (EKB) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működését érintő törvény javasolt módosításának szövegét. A kormány véleményét kérte az EKB-tól arról, hogy a tervezet mennyire felel meg az európai uniós jogszabályoknak.
A törvényjavaslat, ahogy az az EKB válaszából egyértelműen kiderül, többek között az alábbi módosításokat foglalta magában:
A változtatások nyilvánvaló célja az volt, hogy a jegybank, valamint a többségi tulajdonában lévő vállalatok és alapítványok pénzügyi működését szigorúbb ellenőrzés alá vonja. Eddig a jegybank felügyelőbizottságának nem állt rendelkezésére jogi keret a jegybank által birtokolt társaságok és alapítványok gazdálkodásának felügyeletére, és a jegybank belső ellenőrzési rendszere sem foglalkozhatott ezzel a feladattal.
A tervezettel összefüggésben az Európai Központi Bank magyar nyelvű állásfoglalását 2024. február 26-án tette közzé, és ez a dokumentum jelenleg is hozzáférhető.
Az EKB véleményének bevezetőjében leszögezi:
