A Kreml hátországa most olyan sebezhetővé vált, mint még soha: ilyen súlyos veszteséget Moszkva eddig még nem tapasztalt.
Az ukrán erők dróntámadást indítottak az orosz hadászati bombázók ellen, amelyek képesek atomfegyverek bevetésére is. Gyarmati István, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára megjegyezte, hogy ez a művelet nem volt elegendő ahhoz, hogy megrendítse a stratégiai egyensúlyt Oroszország és a NATO között. Ezzel szemben Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy "doktrínarepedés" történt, ami új megvilágításba helyezi a konfliktus dinamikáját. A szakértők véleménye szerint a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború katonai szempontból jelentős következményekkel járhat a globális biztonsági tájra nézve is.
Az ukrán titkosszolgálat dróntámadást indított olyan orosz katonai bázisok ellen, amelyek a hadászati bombázók otthonául szolgálnak. Ezek a bombázók képesek atombombákat is célba juttatni. Az ukrán források szerint a Pókháló-művelet következtében az orosz hadászati és felderítő légi flotta egyharmada, összesen 41 jármű, harcképtelenné vált. Ezzel szemben az orosz fél a támadások részleges visszaveréséről számolt be, és arról is, hogy néhány "repülőeszköz" kigyulladt, míg az ukrán akciót terrorcselekménynek minősítették.
A Financial Times (FT) előrejelzése szerint a Pókháló-akció következtében 10-12 orosz repülőgép veszíthette el hadrafoghatóságát. A teljes orosz hadászati bombázó flotta körülbelül 120 gépből áll, azonban csak körülbelül hatvanuk áll rendelkezésre tényleges bevetésre. Ez a 10-12 darabos veszteség jelentős mértékben csökkentheti a harci kapacitást, hiszen ez azt jelenti, hogy minden ötödik aktív orosz bombázó harcképtelenné vált. Ezzel kapcsolatban biztonságpolitikai szakértőket kérdeztünk arról, hogy milyen hatással van az aktuális ukrán akció a hadszíntérre, és hogyan alakult a haditechnikai eszközök és katonai stratégiák fejlődése a konfliktus során.
Gyarmati István, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára a 24.hu-nak elmondta: az ukrán akció nem fogja eldönteni a háborút, de jelentős befolyással lesz a további menetére. "Nem feltétlenül arra, ami a földön történik Donyeck és Luhanszk térségében, hanem ez az ukrán taktika és stratégia változását jelentheti. Az ukránok ugyanis rájöttek:
Nem képesek visszaszorítani, sőt, talán még megállítani sem az orosz előrenyomulást a keleti fronton. Ezért arra összpontosítanak, hogy a lehető legnehezebbé tegyék az oroszok számára a háború folyamatát.
Kijev ambíciója: megfékezni a saját területén zajló támadásokat. Ez a cél nem tűnik lehetetlennek, és a tervezett lépések révén az oroszok számára "kézzelfoghatóvá" kívánják tenni a veszteségeket, miközben fokozzák a nyomást Vlagyimir Putyinra, hogy zárja le a háborúskodást.
Tarjányi Péter, egy elismert biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint Kijev nem az orosz nukleáris arzenál gyengítésére törekedett, hanem arra, hogy megakadályozza, hogy Moszkva hadászati bombázóit, hagyományos fegyverekkel felszerelve, bevethesse ellene.
