Schmidt Mária a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult, miután a közérdeklődés középpontjába került egy fontos ügy. Kérésével azt kívánta elérni, hogy a hivatal vizsgálja meg az ügyet, amely a társadalom széles rétegeit érinti. Az ő lépései rávilágítanak
A Magyar Hang című lap jelentős mennyiségű pénzügyi adatokra vonatkozó közérdekű adatigénylést nyújtott be a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványhoz. A Magyar Nemzet értesülései alapján az alapítvány főigazgatója, Schmidt Mária, hivatalos állásfoglalást kért a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökétől. A kérdése arra irányult, hogy kötelező-e kiadni a kért adatokat, ha azok jelentős részét egy külföldről támogatott szervezet, vagyis egy újság kérte.
Schmidt Mária levelében, amelyet Lánczi Tamásnak írt, arra is rávilágított, hogy vajon nem veszélyezteti-e Magyarország szuverenitását, ha egy közfeladatot ellátó szerv pénzügyi adatai külföldi szervezetekhez juthatnak el.
A főigazgató felkérte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy amennyiben a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé az ilyen típusú közérdekű adatigénylések elutasítását, de szuverenitásvédelmi szempontból problémásnak tartja az ilyen információk nyújtását, akkor tegyen meg minden szükséges lépést a helyzet megoldására. A Magyar Nemzet értesülései szerint Lánczi Tamás válaszolt az alapítvány főigazgatójának, hangsúlyozva, hogy a hivatal már többször is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a "külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek, köztük bizonyos médiumok, jelentős mennyiségű adatot nyernek ki a magyar államtól és annak intézményeitől, amelyeket azután ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba töltenek fel".
A hivatal elnöke úgy véli, hogy az adatigénylések nem a magyar állampolgárok informálását szolgálják, hanem inkább külföldi érdekeknek kedveznek. A lap értesülései szerint ennek megakadályozása érdekében a hivatal konkrét javaslatokat terjesztett elő a jogalkotók számára.
