Így hát a magyar kormány papírra vetette a Brüsszel által megfogalmazott utasításokat.
A magyar gazdaságban a gyenge adatok után egyre súlyosabb problémák bukkannak fel, és a kormány úgy tűnik, hogy kész elfogadni az Európai Unió által diktált irányvonalat. Az autóipari befektetések továbbra is lendületben vannak, ám egyre több jel utal arra, hogy a helyzet zsákutcába vezethet. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Kopits György közgazdász a HVG-nek adott interjújában éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormány teljesítményével kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az önértékelés teljes hiánya jellemzi Orbán Viktorék politikáját. Szerinte a kormány folyamatosan külső körülményekre hivatkozik, mint például a Covid-járvány, az ukrajnai konfliktus, a német gazdaság megtorpanása vagy az energiafüggőség, hogy elterelje a figyelmet saját kudarcaikról. Kopits rámutatott, hogy ha Magyarországot Lengyelországgal és más közép-európai országokkal vetjük össze, amelyek hasonló kihívásokkal néztek szembe, egyértelművé válik, miért értékeli a kormány teljesítményét gyengére.
Szavait alátámasztja, hogy hiába trükközött a kormány, az alaptörvény elvárása ellenére sem sikerült csökkentenie az államadósságot 2024-ben. Mindezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is elismerte, ahogy azt is, hogy a GDP-adat sem akar úgy alakulni, ahogy eltervezték, ami nem csoda, ha tudjuk, hogy a GDP az elmúlt kilenc negyedévből mindössze háromszor tudott növekedni.
Ugyanakkor az Európai Bizottság elfogadta Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervét, miután a kormány ígéretet tett, hogy a költségvetési hiányt GDP-arányosan 2025-ben 3,7 százalékra, 2026-ban 2,9 százalékra csökkenti, az államadósságot pedig fokozatosan 70 százalék alá mérsékli. Brüsszel azért is fogadta el a magyar terveket, mert abban a kormány jelentősen visszavett a kiadási terveiből, de elemzésünkben arról is írtunk, hogy a módosított magyar terv sok szempontból olyan, mintha Brüsszel diktálta volna. Bizottsági forrásunk például úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány minimális módosításokkal elfogadta a Bizottság makropályáját.
És bizony ezen túl is van miért aggódnia a magyar kormánynak: decemberben éves csúcsára ugrott az infláció: egy év alatt 4,6 százalékkal, novemberről decemberre pedig 0,5 százalékkal nőttek az árak. Mindez azt jelenti, hogy a 20 ország közül, amelynek az Eurostat eddig a decemberi adatát közölte, egyben sem nagyobb az infláció, mint Magyarországon.
A legfrissebb hírek szerint sajnos nem túl biztató a helyzet: az elemzők megállapítása szerint az a terület szenvedi el a legnagyobb drágulást, amely a leginkább megterheli az átlagpolgárok pénztárcáját. Az élelmiszerek ára körülbelül 5,4%-kal emelkedett, míg a lakbér 12,6%-os növekedésen ment keresztül, az üzemanyagok esetében pedig 8,3%-os drágulásról beszélhetünk, mindez egy év viszonylatában. Ráadásul nem elhanyagolható hír, hogy a novemberi forintgyengülés most már a decemberi hónapra is kihatott, és a tartós fogyasztási cikkek áraiban is érezhetően megjelent.
Bár a legfrissebb inflációs mutatók kedvezőbbek, mint amit a kormány és az elemzők másfél-két évvel ezelőtt jeleztek, az örömünk mégis mérsékeltebb, hiszen jelentős szerepet játszik ebben az a tény, hogy az ország bruttó hazai terméke (GDP) lényegesen elmaradt a várt teljesítménytől.
Mindenesetre, Nagy Márton továbbra is optimista, és nem mutat aggodalmat. Inkább arról beszél, hogy igazi őrület vár ránk, hiszen a következő két hónapban hatalmas összeg, körülbelül 3000 milliárd forint fog felszabadulni, ahogy sok prémium magyar állampapír lejár. Ez azt jelenti, hogy rengeteg ember juthat hozzá az állampapírban elhelyezett pénzéhez. Az állam természetesen arra törekszik, hogy a lakosság ezt az összeget az ingatlanpiacba vagy újabb állampapírokba fektessen, de ha a pénzt elkezdik elköltögetni, az újra fellendítheti az inflációt.
Az állam jelenlegi helyzetét jól szemlélteti, hogy Lázár János lemondott a mini-Dubaj projekt takarításáról, mivel a MÁV-nál sürgősen szükség van a forrásokra a vécék karbantartásához. A hírek szerint a Rákosrendező helyreállítására szánt pénzösszeget inkább a MÁV szolgáltatásainak fejlesztésére kívánja fordítani az építési és közlekedési miniszter, így a területet, tele a szeméttel, mégis átadnák az arab befektetőknek. Felmerül a kérdés: ha ilyen alapvető feladatokra sincs elegendő pénz az államnak, akkor mire számíthatunk a közeljövőben? Ráadásul, ha már Lázár Jánosról van szó: a HVG nemrégiben nyilvánosságra hozta, hogy melyik vasútvonal volt az ország legproblémásabbja 2024-ben.
A kormány helyzetét tovább súlyosbítja Nagy Márton rémálmának valóra válása: tavaly a német bruttó hazai termék 0,2 százalékkal csökkent a 2023-as adatokhoz viszonyítva, és a következő évben sem várható jelentős javulás. Emellett a közösségi médiában már olyan tanácsokat osztanak meg az emberek, amelyek célja az Orbán-kormány pénzügyi alapjainak megingatása. Izgalmas esztendő előtt állunk, az biztos!
A kérdés továbbra is nyitott: vajon helyes döntés volt-e a kormány részéről, hogy az ország jövőjét az autóiparra, különösen az akkugyártásra alapozta? A legfrissebb adatok szerint éppen ezen ágazatok teljesítménye gyengítette meg a magyar ipar összteljesítményét. Az akkugyártás 21, a járműipar pedig 13,5 százalékos visszaesést mutatott az elmúlt évben, ami aggasztó jelenséget sejtet a jövőbeli kilátásokat illetően.
A folyamat ugyanakkor továbbra sem állt le: Szijjártó Péter bejelentése szerint újabb kínai elektromos autós nagyberuházás jön Magyarországra, amitől 900 új munkahelyet remél a kormány. Azt, hogy mit kell tudni az eddig itthon ismeretlen Xinzhiről, itt szedtük össze. Ez a beruházás is olyan tipikusan magyar lett: Hatvan polgármesterének fogalma sem volt arról, hogy 50 milliárd forintos beruházást kap a városa, ám végül mégiscsak sikerült tárgyalnia a befektetőkkel, akik meg is nyugtatták, így ő a forgalomnövekedéstől tart, a város volt vezetője pedig a vendégmunkások rohamától.
Az biztos, hogy az új autóipari beruházásokhoz (is) nélkülözhetetlenek a vendégmunkások, ám mint összefoglalónkból kiderül, az itt dolgozó vendégmunkások nem érzik jól magukat Magyarországon: a vietnámiak elszöknek, a Fülöp-szigetekiek pedig mentális problémákkal küzdenek. A gond az, hogy a vendégmunkások a saját hálózataikon, a közösségi médiában megosztják egymással, valójában milyen élmény Magyarországon dolgozni: gyakran más, mint ahogy elképzelték.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a kabinet sem számít arra, hogy 2025-ben komoly munkaerőigény lépne fel a gazdaságban. Pedig az elmúlt években mindig a következő esztendőtől várták a gazdasági fellendülést, és most sincs ez másképp.
Van olyan helyzet is, amikor a kormány tervei valóban működnek: hosszú évtizednyi erőfeszítés után Magyarország mára a régió legnagyobb orosz földgázkereskedőjévé vált. Ez nem csupán gazdasági előnyöket jelent, hanem komoly politikai befolyást is biztosít. Ugyanakkor a helyzet a fogyasztók szempontjából már korántsem ilyen kedvező. A versenypiacon gázt vásárló magyar vállalatok, például, rosszul járnak, mivel az ukrajnai tranzit leállítása miatt ők is érzik a drágulást. A lakosságot ugyanakkor elvileg védik a rezsicsökkentés ígéretei, de míg az Orbán-kormány azt próbálja sugallni, hogy jótékony hatást gyakorol a választókra, a vállalatokat sújtó magas gázárakat végül a lakosság is megérzi, hiszen a drágább áruk és szolgáltatások formájában kell azokat megfizetnie.
Rogán Antalnak mostanában elég sok dolog miatt főhet a feje, akkor is, ha Orbán Viktor péntek reggel mindenki megnyugtatására közölte: az, hogy egyik legfontosabb minisztere felkerült az amerikai szankciós listára, csak azt mutatja, hogy jól végzi a munkáját.
Biztosan örömmel tölti el a propagandaminisztert, hogy hírneves találmánya már 1,3 milliárd forint profitot generált, azonban valószínű, hogy ennél sokkal kevésbé nyugtató a hír, miszerint a HVG értesülései szerint Rogán és üzlettársai bankszámlái akár meg is szűnhetnek a pénzintézetek döntése nyomán.
Nem tudni, hogy Rogán amerikai listára kerülése miatt vagy sem, de apósa eladta a tulajdonrészét abban a cégben, amely egykor 2,2 milliárdos támogatást nyert el. Ez amúgy is érdekes történet volt: amint a miniszteri após megjelent a cégben, annak megugrott az árbevétele.
Nyilvánvaló, hogy a fent említett összegek nem igazán meglepőek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Gulyás Gergely a Fideszhez tartozó munkaköröket minimális erőfeszítéssel összekapcsolta a jelentős jövedelmek lehetőségével. Úgy tűnik, ezt a gondolatot Felcsúton komolyan is vették, hiszen a GKI statisztikái szerint 2023-ban az egy főre jutó nettó tőkejövedelem itt alakult a legmagasabbra, több mint kétszerese az országos átlagnak. De ne feledkezzünk meg a családi kötelékekről sem: a héten beszámoltunk arról, hogy Orbán Viktor unokaöccse is részt vett a családi bányászati vállalkozásban, és azonnal elnyerte a Gánt Kő területének jelentős részét.
A garázsbiznisz még nem került a NER figyelmének homlokterébe, pedig valójában egy remek lehetőség rejlik benne, különösen, ha jól ismerjük a helyi viszonyokat. Ez a fajta befektetés ugyanis kisebb anyagi elköteleződést igényel a lakásvásárláshoz képest, de a potenciális nyereség hasonlóan vonzó lehet.
Az "egyéb" cégvezetők, vagyis az ország vállalkozóinak 99,9 százaléka már nem annyira derűlátó: bár értékelik a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseit, az optimizmus még mindig távol áll tőlük.
A vállalkozók többsége ennek következtében egyre inkább kifejezi elégedetlenségét. Milyen problémákra utalnak? Többek között a magas adóterhekre, a képzett munkaerő hiányára, az elmaradt megrendelésekre és a kiszámíthatatlan piaci környezetre. Mindezek következtében a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) üzleti hangulatindexe soha nem volt még ilyen mélyponton, mint jelenleg.
Persze nem mindenki panaszkodhat: a Megafon-influenszereket továbbra is elképesztő szinten tömik ki pénzzel. Ám ez inkább pénzégetés, hiszen még a receptek is (különösen a fahéjas-pudingos rúdé) simán lenyomják őket, ha azt nézzük, mik a népszerű tartalmak a magyar Facebookon.
Az tény, hogy a TEÁOR-számok módosulása mindannyiunkat érint: az új rendszer lehetővé teszi, hogy az uberezés és az Airbnb-szolgáltatások egyértelmű besorolást nyerjenek. Emellett a hungarikumok palettája is bővül: a pálinka és a jurtabérlés mellett most már a kisvasút is képviselteti magát.
És akkor evezzünk más vizekre: az amerikai gazdaság sírját áshatja meg Trump, ha tényleg beváltja leghangosabb kampányígéretét, miszerint tömegével kitelepíti az illegális migránsokat. A művelet egyrészt borzasztó drága lenne, másrészt, mivel a célcsoport mélyen beépült az USA gazdaságának működésébe, hazaküldésük a mezőgazdaság és az építőipar bezuhanásához vezetne, de más szektorokat sem hagyna érintetlenül.
A következő elnöki ciklus várhatóan jelentős átalakulásokat hoz mind a politikai, mind a gazdasági színtéren. Donald Trump lenyűgöző győzelme már most felkeltette a vállalatok figyelmét, akik joggal reménykednek abban, hogy a jövőben elkerülhetik a költséges és bonyolult környezetvédelmi, valamint szociális inkluzivitási kihívásokat. Trump filozófiája mentén a cégek a profitmaximalizálásra összpontosíthatnak, elhagyva a világmegváltás idealizmusát. Egyszerűbben fogalmazva: az üzleti világ a fenntarthatóságtól a pusztítás felé veszi az irányt.
Búcsúzóul szeretettel megosztok veletek egy különleges pillanatot: íme a hét legszebb képe!
