Így hát a kormány meglepetten tapasztalta, hogy az inflációt mégsem sikerült teljesen eltüntetniük.

Az EU egységes arculattal néz szembe az új világpolitikai kihívásokkal, kivéve Magyarországot, amely külön utat jár. Közben a magyar kormány a kereskedelmi láncokat próbálja megfélemlíteni. Trump korábban vámokat vezetett be, de azután számosat felfüggesztett. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

"Az árak nem csupán véletlenszerűen emelkednek, hanem emberek döntései révén változnak." Ezzel a meglepő közgazdasági észrevétellel lepte meg Orbán Viktor a pénteki rádióbeszéd hallgatóit. A kormány felismerte, hogy eddig nem sikerült a várakozásoknak megfelelően mérsékelni az árakat, ezért egy, a múlt kommunista időszakát idéző megoldáshoz folyamodtak: arra kérték a kereskedelmi egységeket, hogy a jövő hét elejéig jelentsék be, önkéntes árleszállítást hajtanak végre. Ha ez nem bizonyul elegendőnek, akkor hatósági intézkedésekhez folyamodnak. Ennek következményeként a nagyobb üzletláncok sorra kiadták közleményeiket, amelyekben bejelentették, hogy valóban csökkentették bizonyos termékek árát.

A kiskereskedelmi szektor meglepően kedvező kezdetet mutatott az évben, hiszen a forgalom 4,7 százalékkal emelkedett. Elemzők megfigyelései szerint ebben a folyamatban szerepet játszhat az is, hogy az állampapírok kifizetései végre megkezdődtek, és az emberek elkezdték ezeket a pénzeket elkölteni. Bár a növekvő kereslet örvendetes jelenség, nem mentes a kockázatoktól: ez az inflációt is felerősítheti. Ahogy az étolaj árának emelkedése is mutatja, számos tényező befolyásolja, hogy miért szárnyalhat egy-egy termék ára.

Nagy Márton óvatosan megfogalmazta a bankok felé irányuló kérését: arra ösztönözte őket, hogy bővítsék az alapszámláik kínálatát. Ha valaki még nem hallott erről a lehetőségről, az ne érezze magát tájékozatlannak, hiszen valóban nem népszerűsítik széles körben. Az Európai Unió egy irányelve értelmében minden pénzintézetnek kötelezően kínálnia kell egy alapvető, költséghatékony számlacsomagot. Azonban egy kis odafigyeléssel a legtöbben már akkor is jelentős megtakarítást érhetnének el, ha alaposabban átnéznék a rendelkezésre álló lehetőségeket.

A magyar ügyeken túlmutató események is zajlottak: rendkívüli EU-csúcsot hívtak össze, amelynek középpontjában az állt, hogy az unió képes-e egységes fellépéssel és konkrét intézkedésekkel támogatni Ukrajnát. A válasz nagyjából pozitív volt: a 27 tagállamból 26 támogatta az Ukrajnával kapcsolatos közös állásfoglalást. Még Robert Fico, aki hosszú ideig ellenállt, is meggyőzhetővé vált, miután a szövegbe került egy felhívás Szlovákia és Ukrajna energiaügyi nézeteltéréseinek rendezésére. Az egyedüli ellenvélemény Orbán Viktoré volt, aki a magyar szavazásra tett ígéretet Ukrajna EU-tagságát illetően. Az uniós politikai vezetők, köztük Antónia Costa, az Európai Tanács elnöke, azonban egyetértenek abban, hogy Magyarország egyre inkább elszigetelődik, és már nem tudja megosztani a közösséget.

A helyzet sürgetőbbé vált, miután az Egyesült Államok leállította az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat. Az ukrán hírszerzés támogatása is veszélybe került, de Franciaország azonnal a helyére lépett, hogy pótolja az amerikai segítséget. Ezen új, "tettre készek koalíciója" néven ismert csoporthoz, amely figyelmen kívül hagyja az EU ellenálló tagállamait, számos unión kívüli ország is csatlakozott. Különösen jelentős Nagy-Britannia részvétele, amely néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, most aktív szereplővé vált az európai politikai színtéren. A koalícióhoz végül 20 ország sorakozott fel, jelezve a globális elkötelezettséget Ukrajna mellett.

Mi történik, ha az amerikai katonai segélyszállítmányok elmaradnak? Európának mindenképpen aktívabb szerepet kell vállalnia – ez már az EU-csúcs előtt nyilvánvalóvá vált, amikor megérkezett a hír a támogatások felfüggesztéséről. Ez komoly érvágás az ukránok számára, még ha nem is jelent azonnali katasztrófát. A jelenlegi fegyverkészletükkel még hónapokig el tudják tartani magukat, és ez idő alatt nemcsak az EU, hanem Trump is újragondolhatja a helyzetet. Nem meglepő, hogy Ursula von der Leyen egy olyan javaslatot terjesztett elő, amely lehetővé tenné, hogy az unió 800 milliárd eurót fordítson a fegyverkezésre.

Nagy lökést adhatna az egész Európai Uniónak, ha a következő német kormány valóban megvalósítaná a jobboldal által felvázolt terveket, és a több évtizedes költségvetési szigorral szakítva, egy jelentős haderő- és infrastruktúra-fejlesztésbe kezdene. Ám a helyzet bonyolultabb, mint elsőre tűnik: az adósságszabály módosításához alkotmánymódosításra van szükség, amit a következő parlamentben az AfD könnyedén blokkolhatna. Ezért Friedrich Merz, a CDU vezetője, valószínűleg még a leköszönő parlament előtt próbálná meg keresztülvinni a tervét, mielőtt kormányalakításra adná a fejét. Érdekes, hogy a katonai kiadások növelésében még a magyar kormány is osztja az EU-s véleményt. Az viszont, hogy Trump kérésének eleget téve a GDP 5 százaléka beleférhet-e erre a célra, már sokkal összetettebb kérdés. Nekünk például idén 2600 milliárd forint pluszkiadással kellene számolnunk.

Amellett, hogy európai segítség kell az ukránoknak, az is egy látványos fordulat, hogy a fronton már a halálesetek és sérülések 70 százalékát nem hagyományos harci eszközök okozzák, hanem drónok. Ezek egy része barkácseszköz, vagyis sima hobbidrónokat szerelnek fel robbanószerekkel, úgyhogy az áruk is jó.

A hét képe: Jó hír! - Rogán Antal javaslatot tett arra, hogy a kormányzati kommunikációban használt két kifejezést levédessék.

Jó eséllyel pályázhat a 2025-ös közgazdasági Nobel-díjra az, aki képes fejből, hiba nélkül felsorolni Donald Trump összes vámháborús lépését. Az amerikai elnök a héten újraaktiválta azokat a büntetővámokat, amelyeket korábban már bevezetett, de egy hónapja elhalasztott. Most viszont nagy ígéretekkel állt elő, miszerint ezúttal nem lesz halasztás, és további mezőgazdasági termékek, sőt még az Európai Unió is a célkeresztbe kerülhet. Azonban az amerikai autógyártók sikeresen lobbiztak, így egy hónapig mentesítést kaptak a vámok alól, miközben Trump egyes mexikói termékek vámkezelését is elnapolta. Nem meglepő, hogy már érkeztek a válaszlépések: több amerikai terméket bojkottáltak, és a kanadai lakosság történetében talán először dühöngött elégedetlenségükben, bojkottálva a déli szomszédjukból érkező árukat. Más országok cégei is elkezdték lecserélni az amerikai beszállítóikat. Sőt, van olyan kezdeményezés is, hogy az európaiak az Egyesült Államok termékeit bojkottálják, de ennek megvalósítása nem éppen egyszerű feladat.

Trump hazai színtéren is aktívan tevékenykedik. Az évindító kongresszusi beszédében, a várakozásokkal ellentétben, nem hozott elő semmilyen különösen veszélyes új ötletet – cserébe azonban a transznemű egerek témáját hozta fel, miután valaki a stábjánál összekevert két kifejezést. Ezt követően viszont napvilágra került egy ambiciózus terv, amely szerint Elon Musk privatizálná az összes létező dolgot. Trump emellett bejelentette a kriptovaluta-tartalékok létrehozását is, ami vélhetően nemcsak neki, hanem számos tanácsadójának is jelentős anyagi hasznot hozna. Azonban nem minden ment zökkenőmentesen: a Legfelsőbb Bíróság úgy határozott, hogy fel kell oldani a USAID-támogatások befagyasztását, így az ellenállás is megjelent a színen.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletesen bemutatta, hogyan alakult a rendkívül alacsony, mindössze 0,6%-os GDP-növekedés 2024-ben, és az összkép nem túl biztató. Pozitívum, hogy az október és december közötti időszakban sikerült elkerülnünk a technikai recessziót, s a lakossági fogyasztás is fokozatosan helyreáll, éves szinten is. Ugyanakkor az autóipar teljesítménye aggasztóan gyenge volt, és az akkumulátoripar is problémákkal küzdött. Ezen nehézségeket tovább súlyosbította a nyári hőségnapok miatt kialakult aszály, ami arra késztette a vállalatokat, hogy drasztikusan csökkentsék beruházásaikat.

Érdekes fejlemények zajlanak, hiszen már 2025-ös adatok is rendelkezésre állnak. A kiskereskedelem remekül indította az évet, viszont az ipari szektor januári teljesítménye igen lesújtóan alakult, 3,9%-os csökkenéssel zárva. Az elemzők véleménye szerint jelenleg nem igazán körvonalazódik, hogy mi okozhatna kedvező fordulatot, pedig a termelési szint utoljára a Covid-járvány miatti lezárások idején volt ennyire mélyponton.

A forint az elmúlt héten először öthavi csúcsra emelkedett, majd hirtelen volatilis mozgásba kezdett, mintha csak egy hullámvasúton utazna. A befektetők egyébként örömmel tapasztalták, hogy Varga Mihály a jegybankelnöki posztját viszonylag nyugodtan kezdte, hiszen nem hozott drámai döntéseket, ami egyfajta stabilitást sugallt. Ez pedig kedvező lehetőségeket teremtett, különösen azután, hogy az Európai Központi Bank kamatcsökkentése után a magyar kamatok még vonzóbbá válnak. Ugyanakkor a vámháború és a globális politikai zűrzavarok hatásai annyira kiszámíthatatlanok, hogy ezek a potenciális hátrányok komolyabb kockázatokat jelentenek a forint számára.