A kormány számára megdöbbentő hírek érkeztek, és most először tűnik olyan világosan, hogy a helyzet mennyire súlyos.

A magyar gazdaság 2025 első negyedévében gyakorlatilag stagnált: az előző évhez képest 0,4 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest pedig 0,2 százalékkal zsugorodott. A visszaesést főként az ipar és az építőipar gyengélkedése okozta, miközben a lakossági fogyasztás és néhány szolgáltatási ágazat bővülni tudott. A növekedéshez nem elég csupán a boltok és szolgáltatások pörgése - a beruházási és ipari aktivitás újjáéledése nélkül a tartós felzárkózás és növekedési pálya egyelőre várat magára.

Kedden a Központi Statisztika Hivatal (KSH) közzétette az első negyedévre vonatkozó GDP-adatok második, részletes statisztikáját. Bár a második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak, az adatok sokkal részletesebben bemutatják a gazdaság jelenlegi állapotát. MInt közismert nem jött meg a várt lendület a gazdaságban 2025 elején.

A termelési szektor elemzése során nyilvánvalóvá válik, hogy a gazdaság egyik legfontosabb pillére, az ipar, jelentős visszaeséssel indította az évet. A teljes ipari teljesítmény 3,9%-os csökkenést mutatott, míg a feldolgozóipar még ennél is drámaibb, 4,6%-os visszaesést könyvelhetett el. Az elektronikai, számítástechnikai és villamosberendezés-gyártó ágazatok voltak a legnagyobb visszahúzó tényezők ebben a folyamatban.

Az építőipar sem adott okot örömre: 5,1 százalékos visszaesést mutatott, míg a mezőgazdaság kisebb, 0,7 százalékos gyengüléssel zárta a negyedévet. Ezzel szemben a szolgáltatások szektora legalább hozott némi derűt a képletbe: összességében 1,1 százalékkal nőtt a bruttó hozzáadott érték. A legjobban az oktatás (3,5 százalék), a művészet és szabadidő (3,1 százalék), valamint az egészségügy és a kereskedelem teljesítettek.

A pénzügyi, tudományos és adminisztratív szolgáltatások is növekedtek, igaz, szerényebb mértékben. Ugyanakkor az információtechnológiai és az ingatlanszektor teljesítménye szinte stagnált, a közigazgatásé pedig csökkent.

A felhasználási oldal képe mostanra már némileg kedvezőbbé vált. A lakossági fogyasztás jelentős élénkülésen ment keresztül: a háztartások tényleges kiadásai 2,2%-kal, míg a fogyasztási költéseik 4,1%-kal gyarapodtak az előző évhez képest. A belföldi fogyasztás minden termékkategóriában növekedett, a legmarkánsabb emelkedést a tartós cikkek iránti kereslet mutatta, különösen az elektronikai berendezések és bútorok terén, ahol a statisztikai hivatal 8,9%-os növekedést regisztrált.

A közösségi fogyasztás is emelkedett 7,3 százalékkal. Mindezek eredményeként a fogyasztás összességében 3 százalékkal bővült, ami jelentős pozitívumként hatott a GDP-re. Ezzel szemben a beruházások messze nem adnak okot az ünneplésre: a bruttó állóeszköz-felhalmozás 10,1 százalékkal zuhant, és ezzel együtt a teljes bruttó felhalmozás is 10,3 százalékos visszaesést mutatott. Az építkezések és a gépbeszerzések egyaránt visszafogottabbá váltak, ami erősen fékezi a jövőbeni növekedési lehetőségeket. A fogyasztási és beruházási folyamatok eredőjeként a belföldi felhasználás végül 0,4 százalékkal nőtt.

A külkereskedelem egyensúlyi helyzete stabil maradt, a gazdaság 1237 milliárd forintos aktívummal zárta az évet folyó áron. Az export mennyisége enyhe, 0,4 százalékos csökkenést mutatott, míg az import 0,1 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal növekedést könyvelhetett el, 0,9, illetve 0,7 százalékos ütemben, azonban a szolgáltatások - ideértve a turizmust is - exportja jelentős, 5 százalékos csökkenést szenvedett el.

Ha a legutóbbi negyedév teljesítményét vizsgáljuk, érdekes és vegyes eredményekkel találkozunk. A mezőgazdaság szektorában 4,6 százalékos növekedés valósult meg, míg az ipari tevékenységek, az építőipar, valamint a szolgáltatások terén visszaesés tapasztalható, ezek sorrendben 2,3, 1,1 és 0,2 százalékkal csökkentek. A lakossági fogyasztás is bővült, ám a növekedés mértéke mérsékelt volt, csupán 0,4 százalékot tett ki. A közösségi fogyasztás 1,4 százalékkal emelkedett, míg az állami juttatások volumene 1,5 százalékkal csökkent. A beruházások tovább csökkentek, 2,4 százalékos visszaesést mutatva. Bár a külkereskedelem volumene növekedett, ez nem volt elegendő ahhoz, hogy számottevő növekedési impulzust biztosítson a gazdaság számára.

Összességében kijelenthető: a 2025 első negyedéves adatok tanúsága szerint a magyar gazdaság a legoptimistábban kifejezve is csak botorkál. A lakossági fogyasztás erősödése ugyan segített tompítani az ipar és a beruházások visszaesését, de ez egyelőre nem elegendő ahhoz, hogy a gazdaság lendületet vegyen. A GDP stagnálása arra utal, hogy a növekedéshez nem elég csupán a boltok és szolgáltatások pörgése - a beruházási és ipari aktivitás újjáéledése nélkül a tartós felzárkózás és növekedési pálya egyelőre várat magára.