Magyarország sajtószabadsági helyezése romlott a rangsorban.

A Riporterek Határok Nélkül szervezet véleménye alapján a hazai médiahelyzet aggasztó.

Tavalyhoz viszonyítva Magyarország egy helyet hátrább lépett a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi jogvédő szervezet sajtószabadságot értékelő rangsorában, így most a 180 vizsgált ország közül a 68. helyen áll.

Az Európai Unión belül Bulgária, Ciprus és Görögország mellett a legrosszabb minősítést kapta a média függetlensége. A globális helyzet pedig arra utal, hogy világszerte egyre aggasztóbb állapotba kerül a sajtó szabadsága.

Az éves összefoglaló, amelyet hagyományosan a sajtószabadság világnapján tesznek közzé, számos helyen arra a megállapításra jutott, hogy a tömegtájékoztatásra erőteljes gazdasági nyomás nehezedik. Ez a rejtett fenyegetés Magyarországon is érezhető, ahol a média és a politikai hatalom között aggasztó közelség áll fenn.

A jelentés szerzői kifejtik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem csupán a sajtószabadság ellenfele, hanem egy olyan médiabirodalom építője, amelynek minden aspektusa a Fidesz irányítása alatt áll. Bár a független szerkesztőségek olvasottsága és népszerűsége figyelemre méltó, a politikai, gazdasági és szabályozási nyomás miatt jelentős befolyás alatt állnak.

A médiaszíntér dominanciáját a KESMA határozza meg, amely szoros kapcsolatban áll a kormányzati intézményekkel, hasonlóan a közszolgálati rádiókhoz és televíziókhoz. Mindazonáltal az RTL Klub, a Partizán, a Népszava, a HVG, a 24.hu, a 444.hu és a Telex is jelentős szereplői a magyar médiának, és fontos hangokat képviselnek a közéleti diskurzusban.

Amióta visszatért a hatalom csúcsára, a miniszterelnök folyamatosan rombolja a sajtó sokszínűségét és függetlenségét. A közszolgálati médiát egy propagandagépezetté alakította, míg számos kereskedelmi médiumot megvett vagy elhallgattatott. Politikai és gazdasági stratégiák, valamint a Fideszhez közel álló oligarchák vásárlásai révén a hatalom a sajtópiac körülbelül 80 százalékát uralja.

A kormánypárt szoros felügyelete alatt működő hatóságok lemondtak arról a felelősségről, hogy figyelemmel kísérjék a koncentrált tulajdonviszonyokat és a Magyar Televízió és Rádió Zrt.-nél megfigyelhető központosított beavatkozásokat. E helyzetre hivatkozva azt állítják, hogy ez nem tartozik a hatáskörükbe.

Négy évvel ezelőtt önkényesen eltávolították a Klubrádiót az éterből, mintha nem is létezne. Most pedig létrejött a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek célja, hogy folyamatosan zaklassa a sajtót, rágalomhadjáratokkal vegyítve. Emellett igyekszik bizonytalanságban tartani a hírforrásokat, hogy senki ne érezze magát biztonságban a büntetlenség szempontjából, ha megszólal.

A független média finanszírozása komoly kihívásokkal néz szembe, mivel az állami hirdetések elosztása gyakran a hatalompárti lapokat részesíti előnyben. Ezzel párhuzamosan a KESMA-nál végrehajtott megszorítások következtében több kiadvány is megszűnt, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.

A kormány rendszeresen azzal vádolja a kritikus médiát, hogy hamis híreket terjeszt, illetve hogy Soros György pénzeli. Az állításokat azután átveszi a sajtó csókos többsége. Azon felül a hatalmon belül jobboldali erők kihasználják a gyenge jogi kereteket és többször is eljárást kezdeményeztek túl liberálisnak tartott cikkek miatt.

A magyar újságírók ritkán találkoznak fizikai fenyegetettséggel, és a rendőrség sem igazán zaklatja őket, ha egyáltalán. Ugyanakkor a magyar állam az egyetlen az EU-ban, amelyik a Pegasus kémszoftvert használta sajtómunkások ellen. Ezzel szemben a kritikus szerkesztőségek munkatársai a közösségi médiában gyakran szembesülnek a Fidesz támogatói által irányított támadásokkal.

A 68. hely azt jelenti, hogy Magyarország a sajtószabadság állapota alapján a problémás államok közé tartozik. Ezt összesen öt index alapján állapította meg a Riporterek Határok Nélkül, amely politikai, gazdasági, jogi, szociális és biztonsági feltételeket vizsgált.