Kiterjedt felhőszakadásokra számíthatunk, öt vármegyében már narancssárga riasztás lépett érvénybe. Az időjárás-előrejelzés figyelmeztet a lehetséges csapadékintenzitásra és a vele járó veszélyekre.
Csütörtök reggelre kissé megnyugszik a légkör, az esti nyugati és északnyugati esők valamelyest felfrissítették a légkört. Azonban a melegebb légtömegek délkelet felé tömörültek a Kárpát-medencében, ennek köszönhetően ma még 30 fok feletti értékek várhatóak Csongrád-Csanád és Békés vármegyékben. Igaz, előbbi már érintett a narancssárga-riasztásban is. Ugyanis a hajnali és reggeli szórványosabb esőzések után főleg délutánra indul meg a ciklonális hatás.
Elsősorban Magyarország déli tájain várható, hogy Lukas hevesen megmutatja magát, mivel egy kiterjedt frontrendszer alakítja időjárásunk csapadékos jellegét. Az ütköző hideg és meleg légtömegek dörgő mennydörgéssel és fénylő villámokkal fűszerezhetik a látványt. A zivatargócok széles területeket érinthetnek, helyenként hatalmas felhőszakadások, zivatarok, sőt, a szerencsétlenebb helyeken még jégesők is megjelenhetnek.
A következő napokban csütörtökön egészen az éjszakáig tarthatnak a viharos időjárási jelenségek, melyek heves zivatarokkal és erős széllökésekkel fognak együtt járni az ország egész területén, köszönhetően a labilis légkörnek. Péntek délelőtt még sok helyen várhatók különböző intenzitású záporok és zivatarok, ám délutánra gyorsan csökken a csapadék mennyisége. A pénteki legmagasabb hőmérsékletek 19 és 27 fok között alakulnak. A hétvégén változékony, de általában enyhe időre számíthatunk, 30 fok alatti maximumokkal, napos és gomolyfelhős időszakok váltakozásával. A számítások szerint a következő hét második felében ismét esős napok várhatóak.
Felhőszakadás: Mi rejlik a felhők titkos világában? A felhőszakadás nem csupán egy meteorológiai jelenség, hanem a természet csodás, bár néha félelmetes megnyilvánulása. De vajon mi is történik a felhőkben, ami miatt ezek a hatalmas vízcseppek egyszer csak megindulnak? A válasz a légköri viszonyok bonyolult játékában rejlik. A felhők, mint a természet óriási szivacsai, vízgőzből és apró vízcseppekből állnak. Amikor a levegő hőmérséklete a megfelelő szintre emelkedik, a vízgőz felhőképződést indít el. A felhőkben található vízcseppek összeolvadnak, és egyre nagyobbak lesznek, mígnem elérik azt a méretet, amikor már nem tudják a levegőben lebegni. Ekkor jön el a pillanat, amikor a gravitáció győz, és a víz cseppek formájában megindul a föld felé. A felhőszakadás tehát nem csupán az esőzés hirtelen megkezdődése, hanem egy lenyűgöző folyamat, amely a természet rendjének része. Az időjárás változékonysága és az éghajlati viszonyok játéka révén a felhők életre kelnek, és a földre zúduló víz a természet megújulását szolgálja.
A felhő "kibomlása" akkor következik be, amikor a benne lévő vízcseppek vagy jégkristályok annyira megnőnek és megnehezednek, hogy a légkörben lévő emelőerők már nem képesek megtartani őket. Ilyenkor a gravitáció hatására a cseppek a földre hullanak, csapadék formájában. Ez a jelenség a felhő belsejében zajló kondenzációs folyamatok és a vízcseppek méretének növekedésének eredményeként jön létre.
