Szakértők sürgős figyelmeztetéseket adtak ki: megdöbbentő statisztikák világítanak rá, milyen súlyos helyzetben van bolygónk.
Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át - erről szól a minden iparágat érintő szeptember 4-i Sustainable World konferencia, ahol a hazai fenntartható üzleti világ szereplői találkoznak.
Az ENSZ egyik szakosított szervezeteként tevékenykedő World Meteorology Association (WMA) a State of the Global Climate 2024 című jelentésében részletesen elemezte a tavalyi évet a globális felmelegedés szempontjából. Celeste Saulo, klímatudós és a WMA vezetője az előszóban hangsúlyozza, hogy 2024-ben számos aggasztó jel utalt a klímaváltozás fokozódására. A tanulmány alapján a globális éghajlati adatok figyelembevétele révén világosan kirajzolódik, hogy a klímaváltozás hatásai egyre intenzívebbé válnak, és sürgető lépésekre van szükség a helyzet kezelésére.
A jelentés részletes elemzése alapján megállapítható, hogy a klímaváltozás következményeként számos éghajlati indikátor elérte a kritikus szintet az elmúlt év során. A következőkben kiemeljük és alaposan áttekintjük a leglényegesebb tényezőket.
Az üvegházhatás a Föld légkörének egy alapvető és természetes jelensége, amely elengedhetetlen a bolygónkon lévő élet számára. Ha ez a folyamat teljesen hiányozna, a Föld átlaghőmérséklete a mostani 15 Celsius-fokról körülbelül -20 fokra süllyedne. Ez a drámai változás valószínűleg az emberi élet teljes eltűnéséhez vezetne.
Az elmúlt évtizedek során egyértelműen megfigyelhető, hogy a légkörben jelentősen megnövekedett a felmelegedést elősegítő gázok koncentrációja, mint például a szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid. A szakértők egybehangzó véleménye szerint ennek fő oka az emberi ipari tevékenység, különösen a fosszilis tüzelőanyagok elterjedt használata. A legnagyobb kihívást ezek a gázok jelentik, mivel például a szén-dioxid esetében évtizedek szükségesek ahhoz, hogy a légkörből eltűnjön, ami tovább nehezíti a klímaváltozás megfékezésére irányuló erőfeszítéseinket.
A jelentés szerint 2023-ban rekordszintre emelkedett az üvegházhatású gázok mennyisége az atmoszférában, a klímaváltozás szempontjából nagy problémát jelentő, korábban már említett három anyag szintje pedig 2024-ben is tovább emelkedett. A tanulmány szerint a metán és a dinitrogén-oxid szintje az elmúlt 800 ezer évben nem járt ilyen magasan.
A szén-dioxid a három anyag közül a legnagyobb mennyiségben szabadul fel.
A számítások alapján a légkörben található gázok sugárzási kényszerének körülbelül 66%-áért az ipari forradalom kezdete óta az emberi tevékenység okolható.
A sugárzási kényszer értéke azt jelzi, hogy egy adott anyag légköri koncentrációja milyen mértékben befolyásolja a Föld atmoszférájának energiamérlegét, akár pozitív, akár negatív irányban. Például, a szén-dioxid által megkötött hőenergia mennyisége azt tükrözi, hogy mennyi sugárzást nyel el a légkör, majd ezt a hőt visszasugárzva milyen hatással van a globális felmelegedésre és az éghajlatváltozásra.
A szén-dioxid megkötése szempontjából a Föld óceánjai és erdői kulcsszereplők, hiszen ezek természetes védőrendszerek jelentős mértékben hozzájárulnak a globális szénciklus egyensúlyához. Ugyanakkor, számos környezeti tényező befolyásolja ezen rendszerek kapacitását, és ez aggasztó következményekkel járhat. A legújabb kutatás rávilágít arra, hogy 2014 és 2023 között az emberi tevékenység következtében keletkező károsanyag-kibocsátás drámai mértékben növekedett, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
Ahogy azt egy korábbi szakértői írásunkban is kifejtettük, a Föld történetének távoli korszakai során előfordult, hogy egyes gázok, mint például a szén-dioxid, rendkívül magas koncentrációval bírtak, még a mai értékeket is meghaladó mértékben. Ugyanakkor elengedhetetlen hangsúlyozni, hogy ezekben az időszakokban az éghajlat szélsőséges volt, ami megakadályozta az emberi élet kialakulását a bolygón.
A globális felmelegedés legszembetűnőbb és leggyakrabban vitatott aspektusa a felszíni átlaghőmérséklet növekedése.
2024-ben a globális éves átlaghőmérséklet körülbelül 1,55 Celsius-fokkal emelkedett az 1850 és 1900 közötti időszak átlagához képest. Ez a növekedés még az előző év 1,45 Celsius-fokos eltérését is túlszárnyalta, jelezve a klímaváltozás egyre sürgetőbb hatásait.
A globális felmelegedés egyre egyértelműbb jeleit mutatja, hiszen a 2015 és 2024 közötti évtized mindegyik éve rekordmagas hőmérsékleteket produkált a mérések történetében.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy az ENSO, vagyis az El Niño-déli oszcilláció meleg fázisa, amely 2024 elején érte el tetőpontját, jelentősen hozzájárult a soha nem látott átlaghőmérsékletek kialakulásához. Érdekes módon, az adatok azt mutatják, hogy már a jelenség felerősödése előtt is rendkívül magas hőmérsékletek uralkodtak a Földön. 2023 júniusától egészen 2024 decemberéig minden egyes hónap rekordot döntött, túlszárnyalva az addigi legmelegebb hónapok adatait.
A globális felmelegedés következtében keletkező hőenergia túlnyomó része, körülbelül 90%-a, a Föld óceánjaiban gyűlik össze. Ezért az óceánok hőtartalma rendkívül fontos mutató a klímaváltozás nyomon követésében.
2024-ben az óceánok hőenergia-tárolási képessége új csúcsot állított fel, amikor az érték meghaladta a 2023-as rekordot.
A WMO tanulmányának eredményei világosan jelzik, hogy a megfigyelt értékek alapján egy folyamatosan emelkedő tendencia figyelhető meg; az utolsó nyolc év mindegyike új rekordot állított fel a globális óceáni hőtartalom terén. Érdekes módon az elmúlt húsz évben az óceánok hőmérsékletének emelkedése közel kétszerese volt a korábbi évtizedekben (1960 és 2005 között) tapasztaltaknak.
A legfrissebb jelentések alapján az óceánok hőmérsékleti adatai arra utalnak, hogy az éghajlatváltozás következtében a Föld energiamérlege felborult. Az emelkedő hőmérsékletből eredő energiatöbblet hatására a különböző földrajzi területek eltérő mértékben tapasztalják a felmelegedést. Ezen energia...
Az óceánok hőmérsékletének emelkedése miatt egyre többször kerül szóba a tengerszintek növekedése, amely számos parti várost, sőt akár egész országokat is komoly eltűnési veszélybe sodor.
A műholdas mérések alapján 2024 a tengerszint emelkedésben is abszolút rekordernek számított.
Az óceánok, ahogyan már korábban említettük, nem csupán a hőenergiát képesek magukba szívni; az emberi tevékenység következtében 2014 és 2023 között kibocsátott szén-dioxid körülbelül kétharmadát is a világ tengerei abszorbeálták. Mivel 2023 az utolsó év, amelyre vonatkozóan megbízható adatok állnak rendelkezésre az óceánok savasodásáról, a tanulmány e tényt veszi figyelembe az elemzés során.
A megnövekedett szén-dioxid kibocsátás jelentős átalakulásokat idéz elő az óceánok karbonkémiájában. E folyamat következtében a víz pH-értéke fokozatosan csökken, ami végső soron az óceánok elsavasodásához vezet.
Ez a jelenség komoly fenyegetést jelent a tengeri ökoszisztémák számára, mivel ezek gyakran rendkívül érzékenyek az ilyen jellegű környezeti változásokra. A savasodás folyamata különösen súlyosan érinti a korallzátonyokat, amelyek terjedelme drámai mértékben csökkent az utóbbi évek során.
A bolygó egy jelentős része, nagyjából 10%-a állandóan fagyos területnek tekinthető, amelyet az éghajlattanban krioszférának neveznek. Ezen területekhez sorolhatóak a sarkvidékeken található jégtakarók, a Föld gleccserei, valamint az északi féletekén található örökké fagyos szárazföldi régiók (permafroszt).
Bár a gleccserek tömegére vonatkozó globális adatok még nem állnak teljesen rendelkezésre a 2024-es évre vonatkozóan, a már elérhető részeredmények világosan mutatják, hogy a földi gleccserek tömege világszerte drámai módon csökkent. A legjelentősebb visszaesés Norvégia, Svédország, Svalbard és a trópusi Andok jégfolyamaiban figyelhető meg a kutatás szerint. Azonban a helyzet globálisan is aggasztó, hiszen a világ minden táján súlyos problémákkal kell szembenézni.
A Földön megfigyelt 141 gleccser közül mindössze kettőnél figyeltek meg pozitív irányú változást a jég mennyiségében, míg a többi gleccser esetében a kutatók jégveszteséget rögzítettek.
A gleccsereken túl a tengeri jég helyzete is aggasztó képet mutat a legfrissebb mérések alapján. 2024-ben mind az Északi, mind a Déli-sarkkörön a tengeri jég kiterjedése az 1991 és 2020 közötti évek átlagához képest jelentős csökkenést regisztrált.
A klímaváltozás tényével kapcsolatosan ugyan konszenzus van a kutatók körében, a jövőre vonatkozó várakozásokban vannak eltérések a szakértői vélemények között.
A globális légköri jelenségek arra utalnak, hogy...
Az elkövetkező évek során bizonyos, a globális felmelegedés mértékét tükröző mutatók esetleg kedvezőbb irányba változhatnak. Ennek a jelenségnek a hátterében a már említett El Niño ciklus befejeződése állhat.
A Csendes-óceán áramlati rendszereiből származó jelenségeket idén télen egy szokatlanul hideg globális hőmérsékletet okozó La Niña időszak váltotta fel, amely a mérések szerint 2025 elején indult el. Érdekesség, hogy ez a hideg fázis a szakértők véleménye szerint gyengébb intenzitású, mint a korábbiak, így az előrejelzések alapján az idei év során a jelenség közelít majd a neutrális állapothoz. Ennek következtében várhatóan nem fog jelentős hatást gyakorolni a globális klímára.
Az El Niño és La Niña fázisokon túl számos olyan rövidtávú tényező van, amely pozitív vagy negatív irányba befolyásolhatja a globális felmelegedés mértékét, azonban az világosan látszik az adatokból, hogy az emberi ipari tevékenységből fakadó kibocsátások alapvetően hozzájárulnak a növekvő átlaghőmérséklethez világszerte.
