A repülőrajtra való ígéretek helyett zuhanással indult az új év – a KSH adatai világosan rámutattak arra, hogy miért kezdett ilyen drámaian a gazdaság.

A KSH részletesen bemutatta, mi áll a rendkívül kedvezőtlen GDP-adatunk mögött. Az ipari szektor jelentős mértékben visszahúzza a magyar gazdaság teljesítményét, a vállalkozások pedig egyre kevesebb beruházást indítanak. Pozitívumként emelhető ki, hogy a lakosság már bátrabban költ, mint a korábbi, magas inflációs időszakban, ami valamelyest enyhíti a helyzetet.

Tragikusan rossz számot láttunk néhány hete, amikor a Központi Statisztikai Hivatal közzétette, hogyan kezdte a magyar gazdaság 2025-öt. Most a statisztikusok elkészültek a második, részletes becsléssel is, és nem lett szebb az eredmény,

Gazdaságunk teljesítménye az első negyedévben a nyers adatok alapján stagnált, azonban a naptárhatással kiigazítva 0,4 százalékos csökkenést mutatott az előző évhez képest.

Ha pedig az előző negyedévhez, azaz tavaly október-decemberhez viszonyítjuk a GDP-t, akkor az látszik, hogy 0,2 százalékkal esett vissza a gazdaság.

Ez a negyedév volt az, amely során Orbán Viktor megígérte, hogy a magyar gazdaság repülőrajtot vesz, és hogy "nagy meglepetés" vár ránk az első negyedéves adatok bemutatásakor. Nos, a meglepetés valóban megérkezett, hiszen csak a legnagyobb pesszimisták tudták pontosan megjósolni a GDP-adatot. Érdekes egybeesés, hogy éppen március 31-én, a negyedév utolsó napján érkezett a hír: a kormány 3,4-ről 2,5 százalékra rontotta le az éves növekedési célt. Amikor pedig nyilvánosságra került a KSH első becslése, az elemzők már azon kezdték morfondírozni, hogy az 1 százalékos növekedés elérése is komoly kérdéseket vet fel.

A KSH alaposan elemezte a gyászos adatokat, és részletesen ismertette, hogy milyen tényezők járultak hozzá a kedvezőtlen eredményhez.

Az ipari szektor teljesítménye 3,9%-os csökkenést mutatott, amelyen belül a feldolgozóipar még kedvezőtlenebb helyzetben van, 4,6%-kal marad el az egy évvel korábbi szinttől. A KSH adatai szerint a legnagyobb visszaesést a villamos berendezések gyártásában tapasztalták, ideértve az akkumulátorok előállítását is, és sajnálatos módon a megrendelések is jelentősen elmaradnak a tavalyi adatoktól. Érdemes megjegyezni, hogy az éves változásokra vonatkozó számok nem tükrözik a valós helyzetet, hiszen már a tavalyi bázis is gyenge volt, így 2023-2024 a legelső olyan periódus 1990 óta, amikor két egymást követő évben is csökkent az ipari termelés. Az építőipar esetében a hozzáadott érték 5,1%-kal maradt el a tavalyi szinttől.

Ahogyan az utóbbi időszakban is tapasztalhattuk, a szolgáltató szektor most is kulcsszerepet játszott abban, hogy az összkép ne romoljon tovább. A kormány azonban most ennek az ágazatnak a magas árak miatt nekiveselkedik, holott itt azért valamilyen szintű növekedés tapasztalható. A szolgáltatások hozzáadott értéke összességében 1,1 százalékkal emelkedett, melynek motorja legfőképpen az oktatás volt, ahol a KSH 3,5 százalékos bővülést regisztrált. A szabadidős és művészeti szolgáltatások 3,1, az egészségügy 2,4, a kereskedelem 2,1, míg a turizmus 1,7 százalékos növekedést mutatott. Ezzel szemben az információs és kommunikációs szektor, valamint az ingatlanügyletek területén mindössze 0,1-0,1 százalékos csökkenést figyeltek meg, míg a közigazgatás esetében 1,2 százalékos visszaesés történt.

A 2024-es gazdasági teljesítményt eléggé lerontotta a mezőgazdaság a nagy aszály miatt, idén pedig a növénytermesztők helyett az állattenyésztők aggódhatnak a száj- és körömfájásjárvány, valamint a madárinfluenza miatt. A január-március hagyományosan nem a csúcsidőszaka ennek a szektornak, úgyhogy óvatosan kell kezelni ezeket a számokat, de az kezdésnek nem a legjobb, hogy 0,7 százalékos visszaesés volt most.

Hónapok óta egyértelműen látszik a számok alapján, hogy a valóságos kihívás már nem az emberek költési hajlandóságának hiánya – sőt, úgy tűnik, hogy egy kicsit bátrabban költenek, mint korábban. Miután a 2022-2023-as inflációs hullám végre lecsengett, a fogyasztás beindulása sokáig váratott magára. Azok, akiknek emelkedtek a bérei, inkább a megmaradt tartalékaik visszatöltésére koncentráltak. Mostanra azonban túltettük magunkat ezen a fázison: a háztartások belföldi fogyasztási kiadásai 4 százalékkal meghaladják a tavalyi szintet. Különösen a tartós termékek iránti kereslet nőtt, ott a növekedés elérte a 8,9 százalékot. A GDP-adatok részletei között nem sok kedvező hír akad, de ez valóban az egyik kiemelkedő pozitív jel.

A helyzet ennél is aggasztóbb, hiszen miközben a lakossági fogyasztás fokozatosan kezd magához térni, a vállalatok szinte teljesen visszafogják magukat a beruházások terén. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 10,1 százalékkal maradt el az előző évhez képest. Az építkezések és a gépek, berendezések beszerzése terén is csökkenés tapasztalható, amit a Központi Statisztikai Hivatal is megerősített.

A kormány álláspontja szerint a problémák gyökere részben a nyugati kereslet csökkenésében rejlik. Ezt könnyen lehetne úgy interpretálni, hogy az EU gazdasága a vártnál kedvezőbben teljesített, azonban az a tény, hogy két stratégiai partnerünk, Németország és Ausztria is negatív növekedést mutatott az év kezdetén, nem elhanyagolható. A kormányzati válaszok másik vonala viszont sokkal inkább vitatható: azt állítják, hogy az idei első negyedévben a lakossági fogyasztás gyengélkedése azért következett be, mert a húsvét idén nem esett ebbe az időszakra, ellentétben a jövő évvel.

Az első becslés nyilvánosságra hozatala után a kormány azt is bejelentette, hogy nem csupán 100, hanem 150 új gyár felépítését tervezik, bízva abban, hogy e lépés révén felgyorsul a magyar ipar fejlődése. Bár néhány új üzem valóban hozzájárulhat a GDP növekedéséhez, a legnagyobb kihívás éppen az, hogy a jelenlegi gyárak sem tudják teljes mértékben kihasználni kapacitásaikat, mivel hiányzik a kereslet az általuk előállított termékek iránt.