A Republikon Intézet friss elemzése szerint a januári politikai erőviszonyok újra megjelentek a hazai politikai palettán. Az elemzők úgy vélik, hogy a legutóbbi események és fejlemények következtében a korábbi hatalmi dinamikák visszatértek, ami új kihívá
Egyelőre nem lehet kiforrott kétpártrendszerről beszélni.
A Republikon Intézet szerint Magyar Péter és a Tisza Párt lendülete nem tört meg, a Fidesz-KDNP nem tudta megtartani az Orbán Viktor évértékelője idején mobilizált perifériaszavazóit. A négy kis- és középpárt, a DK, Mi Hazánk, MKKP és Momentum összesen a pártválasztók 22 százalékának voksára számíthat, összességében a pártválasztók negyede nem a két nagy pártra szavazna, így nem lehet kiforrott kétpártrendszerről beszélni, ami megnehezíti a Tisza számára, hogy a kormánypártok egyedüli kihívójaként hivatkozzon magára.
Márciusban a politikai tájképen érdekes változások mentek végbe, hiszen a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP egyaránt 1-1 százalékpontot nyert a teljes népesség körében, jelenlegi arányuk 29-27. A Tisza Párt jelenleg két százalékponttal megelőzi a kormánypártot. A pártválasztók körében a Tisza Párt szintén 1 százalékpontot erősödött, míg a Fidesz-KDNP ennyit veszített, így a helyzet 38-35 a Tisza javára, ami a hibahatáron belüli eltérésnek számít. Érdekes módon a két párt szavazói között a választási részvételi hajlandóság február óta jelentősen módosult. A biztos szavazók körében a Tisza Párt 2 százalékpontot nyert, míg a Fidesz-KDNP 3 százalékpontot veszített, így a Tisza (40%) most 7 százalékpontos előnyben van a kormánypártokkal (33%) szemben.
A Demokratikus Koalíció népszerűsége 1-1 százalékponttal növekedett a teljes népesség és a pártválasztók körében, így a támogatottsága a teljes lakosság esetében 6, míg a pártválasztók között 7 százalékra emelkedett. A biztos szavazók csoportjában azonban nem tapasztalható változás, itt továbbra is 7 százalék tervez szavazni Gyurcsány Ferenc országjáró pártjára. Jelenleg a DK a harmadik legnagyobb politikai erő az országban.
A Mi Hazánk párt támogatottsága a teljes népesség körében továbbra is 5 százalékon áll. A pártválasztók között 1 százalékpontos csökkenés tapasztalható, míg a biztos szavazók esetében ez a csökkenés 2 százalékpontra rúg, így a támogatottságuk 6 százalékra mérséklődött. Az intézet elemzése alapján a hibahatáron belüli eltérések nem utalnak arra, hogy a Fideszhez való közeledés lenne az ok, viszont egyértelmű, hogy a Mi Hazánk már nem a harmadik legerősebb politikai erő a hazai palettán.
A Kutyapárt hónapok óta először veszített támogatottságából hibahatáron belül, a teljes népességben egy százalékpontot, 4 százalékra, a pártválasztók körében 2 százalékpontot, 5 százalékra, a biztos szavazók körében egy százalékpontot, 5 százalékra, azaz továbbra is bejutna a parlamentbe, de a küszöbön áll.
A pártválasztók körében a Momentum számára kedvező hónapnak bizonyult a legutóbbi időszak. Miután hosszú ideig stagnált a párt támogatottsága, a politikai tájban adódó lehetőség, amely az LMBTQ közösséget támadó és a gyülekezési jogokat korlátozó alkotmánymódosítást övezte, új irányt adott számukra. A Tisza Párt, amely a szavazók figyelmét elvonta, nem reagált az ügyre, így a Momentum és Hadházy Ákos lépései próbálják betölteni ezt az űrt. Hosszú idő után először tapasztalható növekedés a Momentum támogatottságában: a teljes népesség körében 2 százalékponttal 3 százalékra, míg a pártválasztók és a biztos szavazók között 3-3 százalékponttal 1-ről 4 százalékra emelkedett a támogatottságuk, éppen a parlamenti küszöb közelében. Érdekes módon a Momentum nem a Tiszától szerzi vissza a szavazókat, hanem inkább a Kutyapárt és más kisebb politikai formációk híveit célozza meg.
Az MSZP, a Párbeszéd és az LMP jelenlegi támogatottsága továbbra is 1-1-1 százalékon stagnál, függetlenül attól, hogy a teljes népesség, a pártválasztók vagy a biztos szavazók körében vizsgáljuk őket. Ezzel szemben a Jobbik népszerűsége drámaian csökkent, hiszen 1 százalékról 0 százalékra zuhant minden mérési kategóriában. Emellett 1 százaléknyi válaszadó jelezte, hogy más kisebb pártokra szavazna a közelgő választások során.
A bizonytalanok aránya 3 százalékponttal csökkent, így most 23 százalékot képvisel.
A Republikon Intézet ugyanakkor emlékeztet rá, hogy Orbán Viktor februári bejelentéseinek valódi hatása csak a támogatások folyósításával fog igazán érződni.
