Régóta foglalkoztat minket a kérdés: Mennyit is ér valójában egy diploma vagy egy érettségi Magyarországon? Most végre választ kaptunk erre a régóta fogalmazódó dilemmára.
Második alkalommal jön a HR (R)evolution konferencia, a munkaerőpiaccal és a meghatározó HR-trendekkel foglalkozó eseményünk november 26-án. Hatékonyságnövelés, fehér galléros külföldi munkavállalók, AI és a legfontosabb HR-folyamatokat érintő változások. Részletek a linken.
A legújabb Munkaerőpiaci Tükörben Varga Júlia érdekes tanulmányt publikált, amely 2002 és 2022 közötti időszakot elemezte a magyarországi iskolai végzettségek kereseti hozama szempontjából. A kutatás célja az volt, hogy feltárja, milyen mértékben biztosítanak az egyes iskolai végzettségek magasabb jövedelmet a nyolc osztályt elvégzőkhez képest, valamint hogy miként alakultak ezek az arányok az elmúlt húsz év során. A tanulmány során hat különböző kategóriát azonosítottak:
A kutatás során a KRTK Adatbankjában hozzáférhető, harmonizált Bértarifa-felvételek 2002 és 2022 közötti adatai kerültek elemzésre, amelyek...
Az évek során a munkavállalói megfigyelések száma 100 és 230 ezer között változik.
A kutatás eredményei alapján a felsőfokú végzettséggel rendelkezők a vizsgált időszak alatt kiemelkedően magas jövedelmet értek el. Az MA vagy egyetemi diplomával bírók kereseti prémiuma 2002 és 2009 között 200-230 százalék között ingadozott. Ezt követően 2018-ig egy csökkenő tendencia figyelhető meg, de a későbbiekben ismét emelkedni kezdett a jövedelmük.
2022-ben 221 százalék volt az MA/egyetemi végzettségűek kereseti prémiuma.
A BA/főiskolai végzettséggel rendelkező egyének esetében a hozamok magasabbak, de nem érik el a legmagasabb szintet. A kereseti hozamok alakulása hasonló tendenciát mutatott, 2002 és 2009 között körülbelül 150%-os ingadozást tapasztaltak, majd 2018-ig folyamatos csökkenés következett be. Ezt követően, 2018 után, a hozamok ismét emelkedni kezdtek. 2022-re a hozam már meghaladta a korábbi évek bármelyikének szintjét, és elérte a 156%-ot.
A gimnáziumi és szakgimnáziumi végzettségek által generált kereseti lehetőségek jelentősen alacsonyabbak a felsőfokú diplomával rendelkezőkénél. Érdekes módon, a két iskolatípus között a kereseti különbség minimális, ami arra enged következtetni, hogy a munkaerőpiac hasonlóan kezeli az érettségit szerző szakmunkásokat és a gimnáziumi végzettséggel rendelkező fiatalokat. Ez a jelenség arra utal, hogy a munkáltatók talán nem tesznek nagy különbséget a két végzettség között, ami felveti a kérdést, hogy milyen értéket tulajdonítanak a különböző oktatási irányoknak a munka világában.
A középfokú szakképzésben végzettek esetében inkább az általános készségeik értékelődnek, míg a szakképzettségük másodlagos szerepet játszik.
Az érettségi nélküli szakmunkás végzettség hozama 2000 és 2018 között meglehetősen alacsony volt, csupán 10-17 százalékos szinten mozgott az általános iskolai végzettséghez viszonyítva. Azonban 2018 után a helyzet kedvezően változott: a kereseti prémium ebben a kategóriában is emelkedni kezdett, és 2022-re már elérte a 40 százalékot.
A kutatás során a szerzők a nemek közötti kereseti eltéréseket is elemezték. Megállapították, hogy a férfiak szinte minden időszakban és iskolai végzettségi szinten magasabb kereseti hozamot realizáltak, mint a legfeljebb általános iskolát végzett férfiak, míg a nők esetében ugyanez a helyzet nem volt megfigyelhető a legfeljebb általános iskolai végzettségű nőkhöz képest. Kivételt képeztek a 2002 és 2010 között végzett diákok, akik a két különböző érettségi típusú iskolából kerültek ki.
A kutatás rávilágított arra, hogy az életkor előrehaladtával hogyan alakul a kereseti hozam. A leglényegesebb megállapítás az, hogy a fiatalabb korosztályok, különösen a 35 év alattiak, alacsonyabb kereseti hozamot értek el azokhoz a fiatalokhoz képest, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ez a jelenség ellentmond annak a trendnek, amelyet a teljes munkaképes korú népesség körében tapasztalhatunk.
