A magyarok takarítási szokásai igazán különlegesek: olyan módszereket alkalmaznak, amilyeneket más európai országokban aligha láthatunk.

2024 utolsó negyedévében a magyar háztartások jövedelmük 17,3%-át takarították meg, ami kedvezőbb mutató, mint az eurózóna 15,2%-os bruttó megtakarítási rátája - derül ki az Eurostat szezonálisan kiigazított adataiból. Az igazítatlan adatok alapján a magyar megtakarítási ráták még kedvezőbb képet festenek: 2024-ben a magyar háztartások átlagosan 18,1%-os megtakarítást értek el, míg az euróövezeti átlag mindössze 15,2% volt a négy negyedévre vonatkoztatva.

A bruttó megtakarítási ráta a háztartások által felhalmozott megtakarítások és a bruttó elkölthető jövedelem arányát mutatja meg egy meghatározott időszakra vonatkozóan. A bruttó elkölthető jövedelem magában foglalja a háztartások összes piaci forrásból származó bevételét, mint például a munkabér és a vállalkozói jövedelem, valamint az állami támogatásokból, például nyugdíjakból és segélyekből származó jövedelmet, miután az adókat és járulékokat levonták. Fontos megjegyezni, hogy ez a mutató nem veszi figyelembe a vagyonelemek értékcsökkenését. A háztartások megtakarítása a bruttó elkölthető jövedelem és a fogyasztásra fordított kiadásaik közötti eltérésként határozható meg.

A 2000 és 2011 közötti időszakban a magyar lakosság megtakarítási hajlandósága elmaradt az eurózóna országainak lakóitól, csupán egy rövid időszakot kivéve 2006 körül. 2011-től a magyar és az eurózónás megtakarítási ráták párhuzamosan fejlődtek, ám 2018-tól Magyarország a maga javára fordította a trendet. A Covid-19 miatti lezárások idején az eurózóna ismét elérte a magyar megtakarítási szintet, de ezt követően Magyarországon tartósan magasabb szintre emelkedett a megtakarítási kedv, míg a fogyasztási hajlandóság alacsonyabb szintre süllyedt. E jelenség hátterében az "óvatossági motívum" néven ismert tényező állhat, amely magyarázatot adhat a kialakult helyzetre.

A 2023-as év utolsó negyedéve rekordot döntött: a magyar háztartások itt érték el a legnagyobb, szezonálisan kiigazított negyedéves megtakarítást, amely 24%-os jövedelemmegtakarítást jelentett.

Ez abban az időszakban uniós rekord volt, sőt a megelőző negyedévi 19,5%-os magyar megtakarítási ráta is felülmúlta bármely másik nyilvántartott országét.

A legfrissebb elérhető adatok tükrében a magyar lakosság megtakarítási hajlandósága az uniós országok között viszonylag kedvezőnek számít. 2024 harmadik negyedévében mindössze három ország – Szlovénia, Németország és Csehország – lakói takarítottak meg a jövedelmükből magasabb arányban. A skála másik végén Dánia és Lengyelország egyszámjegyű megtakarítási rátát mutatott, míg Görögországban a megtakarítási ráta negatívvá vált, ami azt jelenti, hogy a görögök a jövedelmüknél többet költöttek el fogyasztásra. Az ilyen típusú "túlfogyasztás" általában hitelfelvételből vagy a korábbi megtakarítások felhasználásából finanszírozható.

Az elmúlt tíz év - minden viszontagság ellenére - gyors ütemű növekedést hozott a magyarok pénzügyi megtakarításaiban és ingatlanvagyonában. Az Európai Központi Bank gyűjtése alapján 2014. szeptember végétől 2024. szeptember végéig az egy főre jutó ingatlanvagyon 4,0 millió forintról 18,2 millió forintra nőtt, míg a pénzügyi megtakarítások (bankbetétek, kötvények, befektetési alapok, életbiztosítások, tőzsdei részvények) egy főre jutó összértéke 1,5 millió forintról 4,5 millió forintra emelkedett. (A készpénzben tartott megtakarításokat az EKB adatbázisa nem tartalmazza.)

A két kategória összege – vagyis a pénzügyi és nem pénzügyi megtakarításokban elhelyezett vagyon – fejenként átlagosan 22,7 millió forintot ért el 2024 szeptemberében. Ezzel szemben tíz évvel ezelőtt, 2014 szeptemberében ez az összeg csupán 5,5 millió forint volt.

Az egy főre eső ingatlanvagyon az elmúlt tíz év során átlagosan évi 16,4%-kal növekedett, míg a szigorúan vett pénzügyi megtakarítások terén az emelkedés évi 11,7%-ot tett ki ebben az időszakban.

Fontos, hogy az ingatlanvagyon növekedését elsősorban nem a lakásállomány megújulása, sokkal inkább az általános ingatlanpiaci felértékelődés hajtotta: az Eurostat rámutat, hogy 2010-től 2024-ig több mint megtriplázódtak (234%-kal emelkedtek) a magyar lakásárak. Ez vevői szemszögből nézve kétségtelenül negatívum, de a meglévő ingatlant tulajdonoló rétegek számára komoly vagyonnövekedéshez vezetett.

A vagyon eloszlása az ország lakosságán belül rendkívül egyenlőtlen: az MNB 2020 végére vonatkozó adatai alapján a leggazdagabb háztartások tizede a magyar háztartások összes nettó vagyonának több mint felét birtokolta.

Az eurózóna országai a vagyonelemek terén a magyarországi szintnél lényegesen magasabb alapokról indultak, de a növekedés üteme lassabb volt. Ennek következtében a magyar lakosság némileg közelebb került a nyugati államokhoz ezen a téren. 2014 harmadik negyedévében az eurózónában az egy főre jutó ingatlanvagyon körülbelül 23,0 millió forintnak felelt meg, míg a pénzügyi megtakarítások összértéke 11,5 millió forintra rúgott. Így egy euróövezeti lakos összesen 34,6 millió forintnyi vagyonnal rendelkezett, amely 6,3-szorosa volt a magyar átlagértéknek. Érdemes megjegyezni, hogy ez az összehasonlítás nominálértékben készült, tehát nem veszi figyelembe a különböző árszínvonalakat.

Tíz év elteltével, 2024 harmadik negyedévében az eurózónában az egy főre jutó ingatlanvagyon 64,5 millió forintra rúgott, ami évi átlagosan 6,4%-os növekedést jelentett. Ezen kívül a pénzügyi megtakarítások is kedvező tendenciát mutattak, hiszen az elmúlt évtized alatt átlagosan évi 6,2%-kal növekedve 21,5 millió forintra emelkedtek. Így egy lakosra összesen 64,5 millió forint vagyoni eszköz jutott, ami a hasonló időszaki magyar érték 2,8-szorosa.

A magyar háztartások jelentős része a vagyonelemeit forintban denominált eszközökben tartja, míg az eurózóna tagállamaiban az euróban elérhető befektetések dominálnak. Ennek következtében az euró-forint árfolyam ingadozása drámai hatással lehet az eurózónában elhelyezett megtakarítások forintban mért értékére, még akkor is, ha euróban nem tapasztalható lényeges változás. Ezt jól szemlélteti a 2022 év végi helyzet, amikor a forint árfolyama jelentős elmozdulásokat mutatott.

A megtakarítási adatok mélyére ásva további érdekességeket is találhatunk: a magyarok lényegesen eltérő módon osztják meg a vagyonukat a különböző eszközosztályok között, mint az eurózónában élő mintegy 350 millió lakos. Az eurózónában az eszközök kétharmada van ingatlanban, ezt követi a bankbetét 16%-os súllyal, a harmadik legnagyobb tétel pedig a befektetési célú életbiztosításoké 8%-kal. Befektetési alapokban 5%-ot, tőzsdei részvényekben 2%-ot, kötvényekben pedig 1%-ot tartanak a nyugat-európaiak.

Magyarországot ezzel szemben sokkal nagyobb ingatlankitettség jellemzi: a háztartások vagyonának 80%-a áll ingatlanban. A második legnagyobb vagyonelem a bankbetét 6%-kal, a dobogó harmadik helyén pedig a kötvények szerepelnek, ilyen befektetésben - túlnyomórészt állampapírban - a magyar háztartások az eszközeik 6%-át tartják. Befektetési alapokba a vagyonuk 5%-át fektetik a magyarok, az életbiztosítások és a tőzsdei részvények súlya pedig rendre 1-1%.

Ha az ingatlanvagyont kivesszük a képből, azaz csak a pénzügyi megtakarításokra fókuszálunk, még látványosabban kirajzolódik a magyarok sajátos megtakarítási stratégiája. Az eurózóna lakosai az EKB által követett megtakarításaik közel felét (48%-át) bankbetétben tartják, ezzel szemben Magyarországon egyharmadra (33%) tehető a bankbetétek súlya.

A leginkább kiugró eltérés a kötvények csoportjánál mutatkozik: a magyarok a megtakarításaik 31%-át tartják kötvényekben,

Míg az eurózónában a megtakarítók csupán 4%-ot helyeznek el ezen a területen, a befektetési alapok és tőzsdei részvények esetében a háztartások kitettsége hasonló arányban van jelen. Érdekes azonban, hogy a nyugat-európaiak az életbiztosításokat jelentősen nagyobb arányban integrálják portfóliójukba (23%), míg a magyarok csupán 6%-ot szánnak erre a célra.

A magyar háztartások rendkívüli kötvénykitettsége szorosan összefonódik a jelentős állampapír-piaci részvételükkel. A 2023-as adatok alapján a magyar lakosság a hazai államadósság 21,9%-át birtokolja, ami az Európai Unión belül kiemelkedő rekordnak számít. A második helyezett Málta 21,7%-kal követi, jelezve, hogy a máltai háztartások is aktívan részt vesznek az államadósság finanszírozásában. Ezzel szemben a legtöbb uniós tagországban alig tapasztalható jelentős lakossági részvétel: a finanszírozás túlnyomó része a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok, valamint a külföldi befektetők kezében összpontosul. Érdemes megemlíteni, hogy Németország és Görögország adathiány miatt nem szerepel az összeállításban.

A címlapkép vizuális megjelenítése. Kép forrása: Getty Images.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. További részletekért érdemes jogi információkat keresni.