Putyin jelenleg maximális erőbedobással dolgozik, hiszen szeretné, ha a Trump-pal való találkozója a lehető legkedvezőbb helyzetből indulna.

A fotelből valóban könnyű ítélkezni a háborúról, hiszen "Magyarországon sokan lelkesen hangoztatják, hogy adják csak oda az oroszoknak Krímet és a megszállt területeket. De vajon mi hogyan emlékezünk Trianonra? Nem tekintünk rá úgy, mintha az csupán egy apró epizód lenne." Azok a kijelentések, amelyek arra utalnak, hogy Ukrajnának nem kellett volna részt vennie ebben a konfliktusban, valójában még a demagógia határát is súrolják.

Joe Biden amerikai elnök zöld lámpát adott az ukránok számára az ATACMS rakéták orosz területen való bevetésére, aminek következtében hétfőn az első rakéta célba is ért a Brjanszk térségében, a határ közelében. Ezt követően Vlagyimir Putyin Oroszország új nukleáris doktrínájának aláírásával reagált, amely azonnal életbe lépett.

A rendelet megfogalmazása szerint "bármely nem atomhatalom által az Orosz Föderáció és szövetségesei ellen indított agresszió, amennyiben azt egy atomhatalom támogatja, potenciálisan nukleáris csapás alapjául szolgálhat. Ezen kívül a nem nukleáris eszközökkel, például drónokkal végrehajtott széleskörű légi támadások is hasonló következményekkel járhatnak."

Dmitrij Medvegyev, a volt orosz elnök, legfrissebb bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy a NATO rakétáinak bevetése esetén Oroszország tömegpusztító fegyverekkel válaszolhat Kijevre és a NATO stratégiai létesítményeire, függetlenül azok helyszínétől. "Ez a harmadik világháború küszöbén állunk" – fogalmazott Medvegyev, aki már korábban is tett hasonló fenyegetéseket.

Megkérdeztük Csiki Varga Tamás biztonságpolitikai szakértőt, hogy pontosan mi sértheti az orosz doktrínát, amire azt mondta, "az mindig eseti jellegű magyarázkodás tárgya".

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa hangsúlyozza, hogy a politikai üzenet világosan megfogalmazódik: az amerikaiaknak el kellene vonniuk az engedélyeket, és semmilyen módon vagy szereplő révén nem szabadna nyugati technológiát Oroszország területén alkalmazniuk. Fontos szempont az is, hogy ki az, aki fenyegetőzik:

Csiki Varga Tamás véleménye szerint ez a jelenség az elrettentési mechanizmus szerves részét képezi.

Moszkva higgadt és átlátható módon lép fel: hírek szerint a Dnyiprót megcélzó ballisztikus rakéta indítása előtt 30 perccel – hogy elkerüljék a félreértéseket és a véletlen eszkalációt – kapcsolatba léptek Washingtonnal.

Az eszkaláció kockázatát jelentősen csökkenti, hogy egyik nukleáris nagyhatalom, így Oroszország sem kívánja a kisebb léptékű támadások miatt akár csak taktikai atomfegyverek bevetését kockáztatni.

A taktikai atomfegyverek hatóerejének pontos mértékét nehéz meghatározni, de a szakértők általában azt tartják, hogy ez az érték 1 kilotonna töredékétől egészen 50 kilotonnáig terjedhet. Ez annyit jelent, hogy a detonáció során felszabaduló energia 50 000 tonna TNT robbanásának megfelelő mennyiség lehet. Érdekességképpen említhetjük, hogy a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák, amelyek hatóereje körülbelül 15 és 21 kilotonna volt, ma is ennek a spektrumnak a részeként van számon tartva.

Ezek alkalmazása olyan következményekkel járna, amit nemcsak a NATO, de Kína, India és Pakisztán se szeretne, hiszen akkor az atomfegyver létrehozásának technológiai küszöbén álló országok fél-egy éven belül előállhatnak a saját fegyvereikkel, és más kisebb országok is akarnak majd ilyet. Taktikai nukleáris fegyvert ráadásul könnyebb előállítani.

Furcsa, de úgy vélem, hogy éppen ez az, ami a leginkább visszatartja Oroszországot a nukleáris fegyverek alkalmazásának gondolatától. Ha Oroszország valóban lépne, az nemcsak Kína, hanem közvetve India érdekeit is sértené, ami következményekkel járna: büntetőintézkedésekhez vezethetne Oroszország ellen. Eddig is tapasztalhattuk, hogy ezek az országok nyomást gyakoroltak Oroszországra, hogy ne döntsön el egy ilyen dominót. Hiszen minél több ország rendelkezik atomfegyverrel, annál kiszámíthatatlanabbá válik a helyzet. Az elmúlt 70 év tapasztalatai is azt mutatják, hogy a nukleáris hatalmak óvatosan kerülik az ilyen lépéseket egymás ellen, és nem szeretnék, ha mások kezébe jutna egy ilyen végzetes eszköz.

Csiki Varga Tamás nem tartja reális forgatókönyvnek, hogy az amerikai rakétákkal Oroszország belsejét tarolnák le - erre kevés a technikai képesség, az Ukrajnának átadott rakéták száma, és Amerika sem engedné -, ami miatt nukleáris csapást kellene végrehajtaniuk az oroszoknak.

A nukleáris opciót minden állam a túlélésének és létezésének védelmében, végső megoldásként tartja fenn. Az elmúlt három év tapasztalatai alapján most sem áll fenn közvetlen fenyegetés Oroszország létére. Az Ukrajnának átadott fegyverek távol állnak attól, hogy komoly veszélyt jelentsenek, de a katonai veszteségek és a hozzájuk kapcsolódó imázsromlás valóban aggasztó tényezők.

A szakértő szerint Amerika célja az engedéllyel az volt, hogy a határhoz közeli kurszki és brjanszki területeken telepített rakétákkal elrettentse Észak-Koreát az újabb katonai erődemonstrációktól. "Míg az amerikaiak óvatosan léptek, az oroszok egy sokkal drasztikusabb intézkedést tettek, de bízom benne, hogy ez csupán bluff."

Vlagyimir Putyin orosz elnök tehát éles hangú tévébeszédet tartott csütörtök este, ahol közölte, november 19-én hat amerikai gyártmányú ATACMS operatív-taktikai rakéta, november 21-én pedig az Egyesült Királyságban gyártott Storm Shadow és az Egyesült Államokban gyártott HIMARS rendszerek kombinált rakétatámadása során katonai létesítményekre mértek csapást az Orosz Föderáció területén, a Brjanszki és a Kurszki területen.

Bejelentette, hogy a légvédelmi rendszerek sikeresen megakadályozták a támadást, és hozzátette: "Ezek a fegyverek nem képesek jelentős hatást gyakorolni a különleges katonai műveleti övezetben zajló harci események alakulására."

Bemondta azt is, hogy harci körülmények között tesztelték az egyik legújabb orosz közepes hatótávolságú rakétarendszert,

A vizsgálat sikerrel zárult, mivel egy ukrán ipari létesítményt találtak el. A következő tesztek célpontjait pedig az Oroszországot fenyegető biztonsági kockázatok figyelembevételével fogják kijelölni.

Jogos igényünk, hogy fegyvereinket azon országok katonai létesítményeivel szemben alkalmazzuk, amelyek lehetővé teszik, hogy fegyvereiket mi ellen irányítsák. Amennyiben az agresszív cselekmények fokozódnak, ugyanilyen eltökélten és hasonló módon fogunk reagálni.

Javasolta, hogy a vezetők alaposan mérlegeljék ezt a kérdést, miközben megígérte, hogy a kivédhetetlen támadás bekövetkezte előtt értesíteni fogják az érintett civil lakosságot.

Néhány nappal ezelőtt, még a rakéták indítása és Putyin beszédét megelőző időszakban, Joe Biden döntését heves kritikával illették Donald Trump meghatározó támogatói, köztük Donald Trump Jr. és a keményvonalas republikánus kongresszusi képviselők. Ők azzal vádolták az elnököt, hogy Trump januári beiktatása előtt egy "harmadik világháborút" szeretne kirobbantani - számolt be róla a Guardian.

Donald Trump Jr. az X-en (korábbi Twitter) kifejtette, hogy "úgy tűnik, a katonai-ipari komplexum mindent megtesz annak érdekében, hogy elindítsa a harmadik világháborút, mielőtt apámnak lehetősége lenne békét hozni és életeket megóvni."

A kialakult helyzetre válaszul Orbán Viktor miniszterelnök szerdán reggel összehívta a Védelmi Tanács rendkívüli ülését, mivel véleménye szerint "a háború a legkritikusabb fázisába érkezett", és a következő két hónap kifejezetten veszélyes időszakot jelent Európa számára. Orbán nem véletlenül emelte ki ezt a két hónapot: ekkor lesz Donald Trump elnöki beiktatása is.

Bár Trump a választási kampány során ígéretet tett arra, hogy mindössze 24 órán belül békét teremt Ukrajnában, a pontos módszerei egyelőre rejtélyesek maradnak. (A mögöttes okokkal később részletesebben foglalkozunk a cikkben.)

Miután számos forgatókönyv merülhet fel Ukrajna jövőjével kapcsolatban, a szakértők a Trump által említett leendő vezetők hozzáállásából igyekeznek következtetni a lehetséges irányokra. A helyzet bonyolultságát fokozza, hogy a különböző nyilatkozatok gyakran ellentmondanak egymásnak, és a kinevezési folyamat során a meghallgatások nem mindig eredményeznek egyértelműen alkalmas jelölteket az amerikai törvényhozás számára. Az Oroszország által jelentett fenyegetés mértéke is változó, ami tovább nehezíti az előrejelzések készítését.