Az "önkéntes árkorlátozás" éppen azokhoz a gyógyszerekhez kapcsolódik, amelyek árai a KSH által számított inflációs mutatók alapját képezik.

Az árcsökkentésre kijelölt 25 gyógyszer esetében a legtöbbjük nem az extrém áremelkedés miatt került a figyelem középpontjába, hanem azért, mert a statisztikusok folyamatosan, hónapról hónapra nyomon követik azok árváltozásait.

Sorra jelentik be a gyógyszeripari cégek, hogy "önkéntes árkorlátozást" vezetnek be. A Magyar Gyógyszerészi Kamara június 13-án tett közzé egy listát azzal a 25 termékkel, amelynek az árát a nagykereskedők a 2024. december 31-i árakon rögzíthetik.

A HVG információi szerint a 25 érintett termékből 24 szerepel azon a listán, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal használ az infláció meghatározásához.

A KSH szakemberei minden hónapban körülbelül ezer különböző árucikk és szolgáltatás árának alakulását követik nyomon, amelyek változásai alapján képezik az inflációs mutatót. A hivatal weboldalán elérhető módszertani útmutatóban bárki letöltheti az árucikkek reprezentánsainak listáját Excel formátumban. Sajnos azonban a gyógyszerekkel kapcsolatban nem találunk részletes információt, csupán annyit tudunk meg, hogy az árakat "támogatott" vagy "nem támogatott" kategóriába sorolják.

Ezért a KSH-hoz fordultunk, hogy megtudjuk, pontosan mely termékek vannak a nem támogatott gyógyszerek listáján, a hivatal pedig meg is küldte nekünk, milyen gyógyszerek árát figyelik. Mint kiderült a válaszukból, 34 nem támogatott gyógyszer árváltozása számít bele az inflációs adatba, ebből a 34-ből 24-nek az árát most korlátozzák.

A kamara által megnevezett 24 termék esetében az önkéntes árkorlátozás általában többféle kiszerelésre is vonatkozik. Ezek a termékek a KSH hivatalos listáján is megtalálhatóak.

A 25-ös listán mindössze egyetlen termék létezik, amely nem része az inflációs számításoknak: ez pedig az Ambroxol-Teva 30 mg-os változata. Érdekes módon ez az egyetlen tétel, amely nem szerepelt azon a listán, amelyet az Index egy héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott. A portál korábbi összeállításából kimaradt a Dorithricin szopogatótabletta, pedig az az inflációs reprezentánsok között jelen van.

Jelenleg kilenc olyan gyógyszer maradt, amelyet nem támogatnak, de az inflációs számításokba beleszámítanak, és az árát most nem tervezik módosítani.

A gyógyszerészkamara elnöke arra szólította fel a patikákat, hogy gyakoroljanak önmérsékletet. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a megszokott önkéntes árcsökkentésekkel ellentétben ezúttal nem a végső fogyasztói árak befagyasztásáról van szó, hanem arról, hogy a nagykereskedők milyen áron kínálják a termékeiket a gyógyszertárak számára. A kamara kijelentette: "A társadalmi felelősségvállalás szellemében elvárt, hogy ha a gyógyszergyártókkal folytatott egyeztetések során a gyógyszertárak a nagykereskedőktől a 2024. december 31-i listaárakon vagy annál kedvezőbb áron jutnak hozzá bizonyos gyógyszerekhez, akkor a patikák is saját 2024. december 31-i listaáraikon vagy azok alatt értékesítsenek."

Azt is megemlítették, hogy a lista a jövőben további 9 vényköteles, de szabadáras termékkel gazdagodhat. Az, hogy ezek pontosan mely készítmények lesznek, még nem dőlt el. (A támogatott gyógyszerek árrését már jelenleg is miniszteri rendelet szabályozza, így ezen a területen a gyógyszertárak mozgástere korlátozottabb, általában a nem támogatott készítmények révén realizálnak profitot.)

Miközben az infláció 4,4 százalékos volt májusban, a gyógyszerinfláció 5,4 százalékos. De ez azt mutatja, hogy mekkora az árváltozás az elmúlt 12 hónapban, ennél esetünkben fontosabb az, hogy milyenek voltak azok a 2024. december 31-i árak, amelyekhez most vissza kell menni.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly december óta az árak átlagosan 5,2%-kal emelkedtek, míg a gyógyszerek és egyéb gyógyászati termékek esetében ez a növekedés 5,1%-ra rúg. Az áprilisi hónapban figyelhető meg a legnagyobb, 3,1%-os áremelkedés, míg a többi hónap során a gyógyszerárak 0,3-0,7%-os emelkedést mutattak. Ez azt jelenti, hogy...

Ha most elkerülhetetlen az árak csökkentése, különösen a módszertanilag fontos termékek esetében, az kétségtelenül hozzájárulhat az inflációs mutató csökkentéséhez. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem arról van szó, hogy a kormány felfedezett volna olyan terméket, amely drámaian megdrágult volna másokhoz képest.

A már bevezetett árkorlátozások terén a helyzet a következőképpen alakult: a telefon- és internetdíjak márciusban 1,6%-kal nőttek, majd áprilisra 2,2%-os csökkenéssel reagáltak. A "fel nem sorolt szolgáltatások" csoportja, amely a nevéből adódóan talán nem tűnik izgalmasnak, de valójában kulcsszerepet játszik, hiszen ide tartoznak a banki és biztosítói díjak is, áprilisra 0,1%-os emelkedést mutatott, míg májusra 0,6%-kal csökkent. Ennek ellenére az inflációt továbbra is emeli, mivel éves szinten 5,9%-os áremelkedést tapasztalunk ezen a területen.

Tehát, ahol más termékek árának emelése nem lehetséges a szabályozott árakon elszenvedett veszteségek kompenzálására, ott valóban segíthet a beavatkozás az árak csökkentésében. Mindazonáltal, érdemes megjegyezni, hogy az infláció még így is emelkedett májusban. Az élelmiszerek esetében azonban más a helyzet: míg áprilisban 1,3 százalékkal csökkentek az átlagos élelmiszerárak, májusban már 0,6 százalékkal emelkedtek. Ennek hátterében nemcsak az idényáras hatások állnak, hanem az is, hogy míg egy biztosítási díj vagy mobilszámla esetében a költségek korlátozottabbak, addig egy élelmiszerboltban számos termék ára változhat, amennyiben a kereskedő túl nagy veszteséget szenved el a szabályozott árak miatt.