Egy elfeledett aktaköteg porosodik a Fehér Ház rejtett zugaiban, amely Magyarország sorsáról szól. Most, hogy Trump ismét a döntéshozói székben ül, elérkezett az idő, hogy a múlt árnyai újra napvilágra kerüljenek. Milyen irányba tereli a sorsunkat ez a ré
"Volt egy új adóegyezményünk, amelyet 2010-ben kötöttünk, de az ott porosodik Amerikában a fiókban, ezt csak elő kéne rántani. De kevés kivételtől eltekintve egy évtizede egyetlen amerikai adóegyezményt sem hagyott jóvá a szenátus" - így értékelte az Indexnek Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója azt, hogy lesz-e újra adóegyezménye Donald Trump érkezésével Magyarországnak Amerikával. Az okleveles adószakértővel utána jártunk, hogy milyen gazdasági kapcsolat jöhet a két ország között.
November 5-én ért véget az amerikai elnökválasztás, ahol a választók a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump közül választhatták ki, melyikük legyen az Egyesült Államok 47. elnöke. Ennek eredménye pedig az lett, hogy Trump négy év után visszatér a Fehér Házba, Amerikának hivatalosan is lett egy olyan elnöke, akit korábban elítélt a bíróság egy bűnügyi eljárásban.
Donald Trump és Orbán Viktor között figyelemre méltó kapcsolatok alakultak ki, amelyek különös figyelmet érdemelnek. A magyar miniszterelnök korábban kifejtette, hogy a várhatóan az amerikai gazdaság védelmét szolgáló magas vámok várhatóan nehézségeket okozhatnak az európai export számára. Ennek ellenére Orbán hangsúlyozta, hogy a kétoldalú intenzív tárgyalások révén kell megvédeni és képviselni az európai érdekeket. Érdemes tehát alaposan megvizsgálni, hogy Trump hatalomra jutása milyen irányú adópolitikai változásokat hozhat, és ez milyen hatással lehet a nemzetközi kereskedelemre.
"A 2017-ben bevezetett, Adócsökkentési és Foglalkoztatási Törvény Donald Trump elnökségéhez köthető. Ez a reform jelentős adócsökkentéseket hozott mind a magánszemélyek, mind a cégek számára" - nyilatkozta Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója és okleveles adószakértő. Hozzátette, hogy a törvényben szereplő adókedvezmények egy része 2025-ben lejár, ami fontos tényező a jövőbeni pénzügyi tervezés szempontjából.
Mindenképpen várható, hogy a leendő elnök ezt meg fogja hosszabbítani, sőt kiegészíti újabb adókedvezményekkel. Ebben minden bizonnyal benne lesz a hazai piacra termelő cégek társaságiadó-kulcsának 15 százalékra történő csökkentése. Trump foglalkoztatás-élénkítést is vár ettől a lépéstől, illetve, hogy sok amerikai tulajdonú cég profitja visszatér az országba. Az 1986-os, Ronald Reagen féle irányt akarta követni, nagy gazdasági boom-ot prognosztizált.
A szakértő azt is kiemelte, Trump mentesítené az adózás alól a társadalombiztosítási juttatásokat, a túlórákat és a borravalót. Trump leendő alelnöke, J.D. Vance a kampányban felvetette egy széles körben elérhető, évi 5000 dolláros adójóváírást a gyermekek után, de ezt egyelőre még nem erősítették meg.
A jelenlegi jogszabályok értelmében az Egyesült Államok az állampolgárság elvén alapuló adózási rendszert alkalmaz, ami azt jelenti, hogy az amerikai állampolgároknak kötelező adózniuk a jövedelmük után még akkor is, ha külföldön élnek és ott szerzik meg bevételeiket.
A régi-új elnök ehhez kapcsolódóan azt is javasolta, hogy vessenek véget a külföldön élő amerikai állampolgárok adóztatásának. A fenti adócsökkentő intézkedések nagy bevételtől fosztják meg az USA költségvetését, ezért számíthatunk arra, hogy a protekcionizmus jegyében extrém magas vámok formájában kiújul a kereskedelmi adok-kapok, mint ahogy erről a napokban már az X-en is posztolt Trump.
Fontos megemlíteni, hogy a korábbi kampány során többször is előkerült az importadó kérdése Európával és Kínával kapcsolatban. A tervek szerint ezen forrásokból kívánják fedezni a beígért adócsökkentéseket. Trump tehát az importvámok alkalmazására épít, hogy kompenzálja az adócsökkentések költségeit.
"Ennek a lépésnek jelentős kockázata is van. Egyrészt növelheti a magas vám a belföldi fogyasztói árakat, hiszen drágább lesz az importtermékek ára. Másrészt előfordulhat, hogy egyes országok viszont-vámokkal válaszolnak az amerikai termékekre" - összegezte az Indexnek Magyar Csaba. A hamarosan hivatalba lépő elnök kritikusai szerint a javasolt vámok és a megvámolt kereskedelmi partnerek hasonló lépése együttesen csak a kétharmadát fedezné a belengetett adócsökkentéseknek.
A 19. század végén tevékenykedő McKinley elnököt a „vámkirály” titulussal illették. Akkoriban kifejtette, hogy nem szabad megengedni az ellenséges országok számára, hogy amerikai munkahelyeket, dolgozókat és gyárakat fenyegethessenek, kivéve, ha „magas árat” fizetnek vámok formájában. Ezzel szemben Trump egy rádiós interjúban kifejtette, hogy ha rajta múlna, teljesen eltörölné az Egyesült Államokban a jövedelemadókat, és az így kieső állami bevételeket vámokkal pótolná.
Ez a gondolatmenet, ha csak részben is, de párhuzamba állítható a magyar adópolitikával, mivel nálunk is a kormány a jövedelemadók mérséklése felé orientálódik, miközben az így keletkező hiányt a fogyasztási adók és különadó formájában pótolja. Magyar Csaba azt is megemlítette, hogy a leendő elnök különösen kedveli ezt a megközelítést, mert így vámokat vethet ki anélkül, hogy a kongresszus beleegyezésére lenne szüksége.
Az I. világháborút követően jelentek meg a jövedelemadók az USA-ban. Ebből az időszakból származik az elnök jogköre arra, hogy vámokat szabjon ki a nemzetbiztonsági szintű fenyegetések kezelésére. Kínát például gyakran a nemzetbiztonságot fenyegető hatalomként aposztrofálják. Ennek a címkének ily módon adózási konzekvenciai is vannak.
A közelmúltban az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vezetett be Kanada és Mexikó ellen, míg Kína esetében egy további 10 százalékos emelésről döntöttek. A döntés hátterében az állt, hogy ezekből az országokból túlzott mennyiségű kábítószer érkezik az amerikai piacra. Azzal a kilátással, hogy ha érdemi intézkedéseket hoznak a drogkereskedelem ellen, a vámok is csökkenhetnek. Kanada legfőbb importcikkei közé tartozik az olaj, a gépjárművek, a fa és a műanyag.
A kínai import legfontosabb termékei közé tartoznak az elektronikai eszközök, a játékok és a sportfelszerelések. Érdekes módon az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kanadával és Mexikóval, amelyet Trump adminisztrációja idején alakítottak ki. Ez a megállapodás vámmentességet biztosít a résztvevő országok között, így izgalmas kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan fog megvalósulni a vámtételek hatása.
A hírek szerint Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezére, új szerepbe lép, mivel a kormányzati hatékonysági ügynökség társvezetője lesz. Ez a szervezet egy tanácsadó testület, amelynek célja, hogy a vállalkozói gondolkodásmódot bevezesse a közigazgatás világába. A tervek szerint a bizottság munkája 2026. július 4-ig fog tartani. Musk már most jelezte, hogy a feladatai között szerepel az amerikai adóhivatal munkatársainak adótartozásainak vizsgálata is.
A revizorok számára is nyitva áll a lehetőség, hogy adóhalasztást igényeljenek, azonban Musk értesülései szerint ez a tétel már 50 millió dollár körüli összegre emelkedett. A SpaceX vezetője úgy véli, hogy az állami adóhatóság az utóbbi évek során a felesleges költekezés és az állami túlkapások megtestesítőjévé vált.
„Egyediségét adjuk a szavainknak” – fogalmazott Magyar Csaba, aki kiemelte, hogy a globális minimumadó már számos országban életbe lépett, kivéve az Egyesült Államokat, annak ellenére, hogy az amerikai kormány volt a javaslat egyik legfőbb szószólója. Jelenleg úgy tűnik, hogy az USA továbbra is ellenáll ennek a szabályozásnak. Ráadásul elképzelhető, hogy egyes államok nem merik majd alkalmazni a globális minimumadót az amerikai vállalatokkal szemben, félve a lehetséges következményektől.
A globális minimumadó mellett a másik nagy nemzetközi projekt a digitális vállalkozások megadóztatása, amelynek a lényege, hogy a javarészt kibertérben működő cégek ne a központjuk szerinti államban, hanem a felhasználók országában fizessenek adót. Jó eséllyel visszaesik a lendület a digitális gazdaság adóztatása területén is, ugyanis a Trump adminisztráció nem nézné jó szemmel, hogy az amerikai techcégek inkább másik országba adózzanak.
Mint ismeretes, az amerikai-magyar adóegyezmény célja az volt, hogy elősegítse a két ország vállalkozásainak gazdasági, kereskedelmi együttműködését, valamint a két ország viszonylatában a természetes személyek munkavállalását és befektetéseit. Ennek következtében, minden olyan magyar, illetve amerikai vállalkozást és magánembert érint az adóegyezmény felmondása, akinek mindkét országban van valamilyen jelenléte, tevékenysége (vállalkozás vagy munkaviszony, külön adózó vagy egyéb jövedelem) és bevételt, jövedelmet realizál.
Az Egyesült Államok által felmondott adóegyezményünk szabályai 2023. december 31-ig érvényesek. Az amerikai lépés mögött az húzódik meg, hogy Magyarország hosszú ideig ellenállt a 15%-os globális minimumadó bevezetésének. Hiába engedett végül a magyar kormány, az Egyesült Államok továbbra is ragaszkodott a felmondási szándékához.
Magyar Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok már hosszú idő óta jelezte szándékát az 1979-es egyezmény újratárgyalására, mivel a magyar szempontból túlzottan kedvezőnek találta azt. Évekig próbálta meggyőzni a magyar felet, végül 2010-ben, jelentős nyomás hatására - bár nem éppen lelkesen - Magyarország beleegyezett a megállapodásba és ratifikálta a vonatkozó törvényt.
A több mint négy évtizede életben lévő adóegyezmény felmondásának kérdése már a 2000-es évek elején napirendre került az Egyesült Államok részéről. 2010-re el is zajlott az újratárgyalás, amely sikeresen lezárult, és a felek egy új megállapodásban állapodtak meg. Azonban az amerikai szenátus ratifikációs eljárása meghiúsult, ami miatt az új egyezmény sosem lépett életbe, így az 1979-es adóegyezmény továbbra is hatályban maradt.
Ez a 2010-es törvény be is került a hazai jogrendbe, de az Egyesült Államokban Paul Rand, republikánus szenátor meggátolta az elfogadását. Az USA emiatt nem ratifikálta a 2010-es megállapodást. Az amerikaiak adózási információival kapcsolatos adatvédelmi aggályaira hivatkozva a szenátor blokkolta a szenátusi lépést a Magyarországgal és több más európai országgal kötött adóegyezménnyel kapcsolatban, amelyeket mindkét oldalon aláírtak a hatóságok, de 2011 óta várnak a szenátusi felülvizsgálatra.
Tehát van, pontosabban volt egy új adóegyezményünk, amelyet 2010-ben kötöttünk, de az ott porosodik a fiókban az USA-ban. Ezt csak elő kéne rántani, de kevés kivételtől eltekintve egy évtizede egyetlen amerikai adóegyezményt sem hagyott jóvá a szenátus.
A Szenátus Külügyi Bizottsága hagyja első körben jóvá az adóegyezményeket és Rand rendszerint nem engedi át a szűrőn ezeket. Meglátása szerint ezek az egyezmények nem védik az Egyesült Államok adófizetőinek jogait. Egyébként a jelenlévő szenátorok kétharmadának igenlő szavazata lenne szükséges egy adóegyezmény jóváhagyásához. A Magyarországgal való megállapodás egyelőre úgy tűnik, hogy semmit sem haladt előre.
Magyar Csaba végül rámutatott, hogy a fentiek alapján egy új magyar-amerikai adóegyezményhez első lépésként Paul Rand szenátor meggyőzése szükséges, ezt követően pedig a Szenátus kétharmadának támogatására is szükség lesz. Ahhoz, hogy a 14 éves stagnálás után mindez 1-2 éven belül megvalósulhasson, valóságos csodára lenne szükség.
