Egy devizahiteles sikeresen bírósági pert indított Mészáros Lőrinc bankja ellen, és a döntés szerint több millió forintot kell visszakapnia.
2008-ban nem kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyamváltozásokkal kapcsolatos kockázatokról, ami miatt 6,4 millió forintot követelhetnek vissza, beleértve a késedelmi kamatokat is. Az ítélet következtében a devizahitelesek akár csoportosan is keresetet nyújthatnak be.
Az Európai Unió bírósága még májusban hozott egy precedensértékű ítéletet, amely kimondta: tisztességtelen egy olyan devizaalapú lízingszerződés, amely teljes mértékben a fogyasztóra hárítja az árfolyamkockázatot. A döntés szerint továbbá az így érvénytelenné váló szerződések a tisztességtelen rész kihagyásával sem teljesíthetők, azaz "helyre kell állítani azt a jogi és ténybeli állapotot, amelyben a fogyasztó a szerződés megkötése nélkül lett volna". A pert Marczingós László ügyvéd nyerte meg a luxemburgi székhelyű testület előtt.
A magyar bírósági gyakorlat egészen mostanáig elkerülte az uniós döntések alkalmazását, azonban a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egy figyelemre méltó fejleményt hozott egy devizahiteles és az MBH Bank közötti per során. Az ügy egyik bírája az uniós ítéletre hivatkozva érvénytelennek nyilvánította az MBH, illetve jogelődje, egykori szerződését. Ennek következtében a banknak vissza kell térítenie a károsultnak a visszafizetett hitelösszeg felét, számolt be róla a 24.hu.
A PKKB elsőfokú döntése értelmében a devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelennek minősül, ami azt jelenti, hogy az adós csupán a megkapott tőkéért felelős. Az árfolyamkülönbségek minden költsége a bankot terheli, így az adós számára pénzvisszatérítési kötelezettség keletkezik - áll a lapban.
Mint írják, az adós (egy inárcsi nő) 2008-ban vett fel az MBH jogelődjétől, az Allianz Zrt.-től 7 millió forint hitelt, ám az árfolyam időközbeni elszállása miatt végül 13,4 millió forintot kellett visszafizetnie, ezt 2025 februárjában sikerült teljesítenie.
A hitelügyletet az érintett a bíróságra vitte, ahol a bíró megállapította, hogy az árfolyamkockázatról szóló hiányos tájékoztatás miatt a szerződés teljesen érvénytelen, a pénzintézetnek a folyósított összegen felüli 6,4 millió forintot és annak a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű éves késedelmi kamatát vissza kell fizetnie a nőnek. Az ítélet nem jogerős.
