Ma a parlament ülése során olyan botrányos események várhatóak, amelyek eddig páratlanok voltak a politikai élet történetében.
Az Országgyűlés hétfői ülésén tizenötödik alkalommal kerülhet sor Magyarország Alaptörvényének módosítására. Az előterjesztés célja, hogy világosan rögzítse: az emberi identitás kizárólag férfi vagy nő formájában létezhet. Ezen kívül az alkotmányos szintre emelné a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének védelmét. A javaslat része lenne az állampolgárság felfüggesztésének lehetősége, a kábítószerekkel szembeni harc, valamint a készpénzes tranzakciók jogának biztosítása is. A Momentum párt parlamenti blokádot tervez, hogy megakadályozza a szavazás lebonyolítását.
A magyar parlament mindig is a heves viták és a különböző szemléltető eszközök színtere volt, nem beszélve Orbán Viktor miniszterelnök székének ellenzéki elfoglalásáról, amely szintén nem számít ritkaságnak. Március 18-án azonban egy olyan esemény zajlott, amelyre a rendszerváltozás óta nem volt példa: képviselők füstgyertyákat gyújtottak az ülésteremben, ezzel kifejezve tiltakozásukat. Hétfőn pedig az épület előtt próbálnák megakadályozni az Alaptörvény tizenötödik módosításáról szóló szavazás lebonyolítását.
Az Országgyűlés többsége március 18-án sürgősségi eljárás keretében, heves vitákat követően jóváhagyta a gyülekezési jogot érintő javaslatot, amely lehetővé teszi a Pride rendezvények korlátozását vagy akár tiltását is. A szavazás során komoly botrány tört ki, amikor momentumos képviselők és Hadházy Ákos füstgyertyákat gyújtottak az ülésteremben, ezzel demonstrálva ellenállásukat a döntés ellen.
A parlamenten kívüli tiltakozások továbbra is hevessé váltak:
Az Országgyűlés többsége 2024. december 17-én tizennegyedik alkalommal módosította az Alaptörvényt. A változás a legfőbb ügyész megválasztását érintette.
Ahogy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a tartalmával, az előterjesztés szerint az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett: "A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges." A korábban hatályos szabályozásból ezzel kikerült "az ügyészek közül" kitétel.
A Fidesz és a KDNP frakciói március 11-én nyújtották be az Alaptörvény tizenötödik módosítására irányuló javaslatot. Az előterjesztés alapján az alábbiakkal egészülhet ki az Alaptörvény:
A fentieken túl a tizenötödik módosítással egységessé válik a bírói és az ügyészi korhatár, ami azt jelenti, hogy 2026. január 1-jétől az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár helyett az ügyész hetvenedik életévének betöltéséig állhat fenn. A javaslat erre vonatkozó részével külön cikkben is foglalkoztunk.
A Momentum az üléstermi füstgyertyázás után - amellyel az épületen belül zavarták meg a gyülekezési törvény módosításáról szóló szavazást - ezúttal az épületen kívülről akadályozná meg az Alaptörvény módosítását.
A párt 15 órára parlamenti blokádot hirdetett, az épület bejáratait vennék blokád alá, így lehetetlenné téve a bejutást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón a Momentum tervével kapcsolatban leszögezte: egy népképviseleti szerv működésének ellehetetlenítése bűncselekmény, sőt, már ennek kísérlete is az.
A parlamenti ülés 13 órakor veszi kezdetét, míg a Momentum csoport 15 órától tervezi blokád alá vonni az épületet. Ezt követően 17 órától a Kossuth Lajos téren szerveznek demonstrációt, ahol többek között Karácsony Gergely főpolgármester is megszólal. Az Index folyamatosan tudósít a parlamenten belüli és azon kívüli történésekről is.
