PDSZ a központi felvételi kapcsán: A diákokat kegyetlen politikai törekvések mentén irányítják.

A 2025-ös központi írásbeli felvételinél diákok tízezreinek jövője dőlhet el, ami nem újdonság, viszont az, hogy ebbe a jövőbe a tankerületi gimnáziumok fenntartója - a Klebelsberg Központ - egy központilag meghúzott minimumponthatárral kíván beleszólni, már sokkal inkább az. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint ez pusztán politikai indokok alapján kiküldött ajánlás, amit figyelmen kívül kellene hagyni, mert ha ezt egyszer jogszabályba iktatják, "az a pedagógus szakma hihetetlen nagy kudarca lesz".

Ahogy arról beszámoltunk még 2024 októberében, a tankerületi gimnáziumok egy olyan ajánlást kaptak a fenntartótól, amelyben le volt írva, hogy milyen pontszámmal érdemes felvenniük a jelentkező diákokat. A központi írásbeli felvételin 50 pontot lehet magyarból és 50 pontot matematikából elérni, tehát 100 pont az elérhető maximum. Az ajánlás szerint

"ajánlott" elérni azon tanulóknak, akik felvételt szeretnének nyerni egy adott középfokú oktatási intézménybe. Ez pedig azért lenne rendkívül előnytelen a felvételizők számára, mert 2024-ben a nyolcadikosok csaknem fele 50 pontnál kevesebbet ért el, míg a hatodikosok közül mindössze

Itt azonban még korántsem ér véget a "kivételezés", hiszen az Arany János Programban vagy a Honvéd Kadét Programban részt vevő gimnáziumok esetében nem állapítottak meg ajánlott felvételi minimumpontszámot.

Október hónapjában a Klebelsberg Központ (KK) hivatalosan is megerősítette, hogy az intézmények valóban megkapták az ajánlásokat. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy "minden esetben az iskola dönt arról, hogy ezt figyelembe veszi-e" a felvételi eljárás során. Kifejtették, hogy az ajánlások legfőbb célja a gimnáziumi képzés presztízsának növelése, valamint az, hogy a diákok a számukra legmegfelelőbb intézménybe nyerjenek felvételt.

Emellett arról is írtak, hogy fontosnak tartanák, hogy azok a tanulók, akik felvételt nyernek egy-egy gimnáziumba, el is tudják azt végezni és ne morzsolódjanak le félúton. Ráadásul a KK több olyan gimnáziumról is beszámolt, ahol a nagy fluktuáció miatt kisebb létszámmal működnek osztályok, mint ami a jogszabályban elő van írva.

A Szülői Hang Közösség nyílt levélben fejezte ki ellenvéleményét az idei gimnáziumi felvételi rendszer új korlátozásaival kapcsolatban. A közlemény hangsúlyozza, hogy ezek a változtatások súlyosan veszélyeztethetik az állami fenntartású iskolák gimnáziumi osztályainak fennmaradását, s ezzel a diákok jövőjét is kockára teszik.

Ezzel a gyakorlatban sok felvételizőt eleve kizárnak, csökken a gimnáziumi férőhelyek száma, és így több tanuló akarata ellenére a szakképzésbe szorul. Bár hivatalosan csak ajánlásról van szó, a közlemény szerint a fenntartó elvárásának az iskolák sokszor nem mernek ellenszegülni. A Szülői Hang emiatt petícióval tiltakozik az intézkedés ellen.

A szervezet képviselője, Miklós György arról beszélt még az írásbeli vizsga előtt, hogy sok gimnázium nem csak ajánlásnak, egyenesen utasításnak vette a fenntartótól érkezett információkat, így alkalmazzák azokat a január 18-i vizsgán. Bár hivatalos eredmények csak február 7-e után lesznek, a budapesti

A központi felvételi pontszámok alkalmazása szinte mindenhol észlelhető, sőt, néhol még szigorúbb követelmények is érvényesülnek, ami megnehezíti a diákok számára az intézményekbe való bejutást. Miklós György megjegyzi, hogy a felvételi rendszer torzítása is megfigyelhető, mivel az egyik gimnáziumban kötelező minimumpontszámokat határoznak meg, míg a másik intézményben ez nem kötelező. Szerinte ez a jelenség egy "nagyobb stratégia" része, amely azt a célt szolgálja, hogy a kormány elérje, hogy tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, szemben a jelenlegi hat diákhoz képest.

A kormány nyíltan kifejezi véleményét a szakképzés fontosságáról, és egyre inkább a figyelem középpontjába helyezi ezt a területet. Orbán Viktor miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy a kormány nemcsak a diákokat kívánja támogatni, hanem a "melós fiatalokat" is, hiszen a kétkezi munkásokra éppúgy szükség van, mint az értelmiségi pályát választó fiatalokra.

Ennek egyik eszköze a munkáshitel konstrukciója maximum 4 millió forint kamatmentes kölcsön igénylésére ad lehetőséget. Szabadon felhasználható, és legfeljebb tízéves futamidő alatt törleszthető. A hitelt 17-25 év közötti tanulók, felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal vagy diplomával nem rendelkező fiatalok igényelhetik.

A témával kapcsolatban feltett kérdéseinkkel kerestük a Belügyminisztériumot és az Oktatási Hivatalt is, amit választ kapunk, beszámolunk róla. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének (PDSZ) ügyvivője azonban kifejtette véleményét a témával kapcsolatban.

Ezt a jelenséget rendkívül ártalmasnak ítéljük meg.

- kezdte a PDSZ országos választmányi tagja, aki szerint a törvény még felvételit sem ír elő, tehát azt sem lenne kötelező tartani. Véleményük szerint egy felvételi beszélgetés is bőven elegendőnek kellene, hogy legyen, hiszen egy jól képzett pedagógus annyiból is el tudná dönteni, hogy a gyereknek helye van-e az adott intézményben vagy sem.

A PDSZ véleménye szerint a központi felvételi eljárás keretein túl nem lenne indokolt további követelmények bevezetése, mivel a felvételi rendszert a különböző intézmények maguk alakítják. Különösen aggályosnak tartják, hogy kötelező felvételi vizsgákat írjanak elő, és még inkább ellenzik a ponthatárok meghatározását. Ezen túlmenően az elmúlt évek felvételi pontszámainak átlagát használták referenciaértékként, ami problémákat vet fel, mivel...

Egyetértenek azzal, hogy a fiatalokat a szakképzés irányába terelik, és hogy ez a jelenség már régóta jelen van az oktatási rendszerben, amelyet a sikerpropaganda övez. A PDSZ véleménye szerint azonban nem lenne helyes központilag irányítani a fiatalok sorsát, hiszen ezek a választások, mint például a középiskola kiválasztása, életük egészére kihatással vannak. Továbbá, ha valaki nem a számára legmegfelelőbb intézményben tanul, az a jövőbeli továbbtanulás során súlyos hátrányokat okozhat a diák számára.

Nagy Erzsébet szerint központilag semmiféle szakmai indok nincs erre az "ajánlásra" a ponthatárokkal, "pusztán politikai szándékok alapján terelgetik a gyerekeket."

Szakmai szempontból ezt rendkívül károsnak tartják, mi több, Nagy Erzsébet egyenesen embertelennek nevezte a lépést, hiszen ez a "családokat és a gyerekeket is neurotizálja". Véleménye szerint 6-8 év tanulását nem lehet kétszer 45 percbe belesűríteni és az alapján eldönteni, hogy hova veszik fel a gyereket. Elmondása szerint az intézmény döntésének kellene lennie, hogy mely gyerekeket tudja továbbfejleszteni és kiket szeretne oktatni a jövőben.

Ezt a döntést nem egyedül Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, vagy a miniszter, esetleg más magas rangú tisztségviselő hozza meg.

- mondta, hozzátéve, hogy szakmailag teljesen alkalmatlan egy ilyen lépés.

Az AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) adataiból kiindulva azt is elmondta, hogy lényegesen nehezebb volt az idei felvételi, mint az elmúlt években bármelyik. Magyarból konkrétan 11 éve nem volt ennyire nehéz a hatosztályos feladatlap, matematikából pedig olyan példák is voltak, amikkel a "tizenkettedikesek sem mindig birkóznak meg".

Kiemelte, hogy a javítókulcs szigorúbbá vált, hiszen bizonyos esetekben már a helyesírási hibákért is azonnal 0 pontot kap a diák. Szerintük azonban, ha valaki eltéveszt egy igekötőt, az még nem jelenti azt, hogy alkalmatlan lenne az adott intézménybe való bejutásra. E véleményük szerint a helyesírás nem tükrözi azokat az alapvető tudásbeli ismereteket, amelyekre a gimnáziumi képzés épülhet.

A PDSZ véleménye szerint a felvételi eljárás során két alapvető szempontot lenne érdemes figyelembe venni:

Szerintük az idei feladatlapok között egyik sem képes megfelelően értékelni a tudást.

A fent említett okokból kifolyólag Nagy Erzsébet hangsúlyozta, hogy a PDSZ-szel együttműködve, mivel más alternatíva nem áll rendelkezésükre az "ajánlás" befolyásolására, "javasoltuk, kértük, sőt könyörögtünk az intézményeknek, hogy ne vegyék figyelembe ezeket a direktívákat, ezeket a fentről érkező, teljesen értelmetlen és szakmaiatlan utasításokat."

Felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a javaslatok jelenleg még csupán ajánlások, de sokan aggódnak amiatt, hogy a jövőben kötelezővé válhatnak. "Ez pedig nem egy vonzó jövőt ígér; olyan érzés lenne, mintha ostorral és korbáccsal terelgetnék a gyerekeket oda, ahová a kormány szeretné, hogy a fiatalokat irányítsák."

A szakmabeliek véleménye az, hogy közösen kellene fellépniük az ilyen döntések ellen, akár elutasítva, akár tiltakozva azokat. Az ajánlás mögött ugyanis nem találhatók szakmai érvek; sokkal inkább politikai motivációk húzódnak a háttérben. Ezek a lépések nyilvánvalóan a gimnáziumi osztályok leépítésére irányulnak, céljuk pedig a "sikerpropagandával" átszőtt szakképzés felé terelni a fiatalokat.

Kiemelte, hogy ez a lépés akár az aggasztó tanárhiány enyhítésére is szolgálhat, mivel kevesebb diák és osztály mellett nyilvánvalóan kevesebb pedagógusra van szükség. "Lehet, hogy néhány tanárt még el is bocsáthatunk" - fűzte hozzá.

Ezért kérjük, hogy az intézmények ne tartsák be ezeket a direktívákat, mert ezzel saját maguknak ássák meg a sírjukat.

Nagy Erzsébet összefoglalta a képlet lényegét, megjegyezve, hogy amennyiben ez az ajánlás jogszabályi formát ölt, az a pedagógus szakma számára óriási visszaesést jelent majd.