Parászka Boróka: Két magyarellenes uszítás között George Simion Orbán Viktor orra előtt formálta meg saját politikai identitását.
Mi, magyarok, gyakran úgy érezzük, hogy csupán háttérszereplők vagyunk a saját történelmünk színpadán, holott főszereplőkként szeretnénk megjelenni. Nem hagyjuk, hogy a román, szerb vagy szlovák nacionalista hangok elhomályosítsák a mi hangunkat, mégis sokszor saját magunkat bántjuk a Budapest központú belső konfliktusokkal. Fontos, hogy megtaláljuk a közös hangot, és ne engedjük, hogy a belső feszültségek megosszák a közösségünket. Miért ne tennénk meg azt az erőfeszítést, hogy együtt lépjünk fel, és erősítsük a nemzeti identitásunkat, ahelyett, hogy belső harcokkal gyengítenénk magunkat?
A romániai politikai táj egy újabb izgalmas fordulóponthoz érkezett, hiszen a szuverenista irányvonal és a Brüsszel- valamint Ukrajna-ellenes erők győzelmet arattak. Budapest mintha egyfajta szellemi iránytűként működne, hiszen a jelszavak és a propaganda révén Bukarestet saját elképzelései szerint formálja. Micsoda meglepő változás, micsoda történelmi pillanat!
A mai romániai közbeszéd a budapesti politikai szleng közeli dialektusa lett. Legavatottabb művelője pedig az a George Simion, aki néhány éve már "román Orbán Viktorként" mutatkozik be, és így tudott romániai példaképeit, Vadim Tudort és Gheorghe Funart messze túlszárnyaló karriert építeni.
Fakadjon a büszkeség, hiszen a magyar miniszterelnök még inkább felnagyította a nagy-román ügyet.
Talán akadnak olyanok, akik már korábban figyelmeztettek a közelgő veszélyekre, és most titkon örömüket lelik abban, hogy Romániának is megvan a saját, külön bejáratú Orbán Viktora. A határon túli magyar közösségek pedig most tapasztalják meg, milyen is az igazi szuverenitásvédelem, mit jelent egy erős, sokszínű nemzetállam, és hogy milyen az, amikor Románia valóban a románoké! Ezt a lózungot hangoztatják, de vajon mit is törölhetnek el a kettős állampolgárságukkal, ha a román Orbánnak éppen olyan érdekei vannak?
Talán a dühük és a felelősségkeresés szokásos formáival próbálják majd elérni, hogy a határon túliak legközelebb alaposabban mérlegeljék, milyen választásokba lépnek be, és kinek szavazzák meg meggondolatlanul a privilegizált kettős állampolgárságukból eredő kettős voksaikat. De a történelem tanulságai nem ajándékok, amelyeket könnyedén el lehet fogadni.
