Budapest utcáin páncélozott harckocsik tűntek fel, megdöbbentő látványt nyújtva a város lakóinak.
Ritkán látható jelenség, hogy egy Gidrán típusú páncélozott szállító jármű Budapest utcáin haladjon, de a városban most éppen ez történt. / Fotó: Facebook
- Senkinek sem kívánom, hogy tapasztalja meg azt a zajt, amelyet egy lánctalpas páncélos zúgása kelt, amikor éjjel végigrobog az utcákon – mesélte a Blikknek Samu Dávid, aki tanúja volt a harckocsik vasárnap hajnali vonulásának. - Őszintén szólva, kicsit megrémültem. Az egész hétvégét a magyar-ukrán kémbotrány hírei uralták, és ilyen körülmények között joggal feltételezheti egy átlagpolgár, hogy akár akarjuk, akár nem, a háború már itt van, és páncélozott járművekkel kell megvédenünk a fővárosunkat.
Hartai Zoltán rögzítette a csapatok mozgását, és megjegyezte, hogy május 10-én este 11 óra tájékán tűntek fel az első tankok a IX. kerület utcáin. Azonban akadtak olyanok is, akik hajnalban, 11-én később észlelték az impozáns lánctalpasokat.
A Blikk szakértője úgy véli, hogy ez nem számít csapatmozgásnak, mivel Pesten mindössze egy-egy jármű haladt át minden típusból. Ha a Honvédség valóban nagyobb erőket mozgósítana, akkor legalább 5-6 azonos páncélos járművet kellene átirányítani egy adott típusból.
A legkisebb katonai, önálló hadászati egység a század, amely három szakaszból épül fel, átlagosan körülbelül száz főből áll. Ha ezt egy harckocsizó egységre bontjuk le, akkor 9-10 harckocsit jelent, beleértve a parancsnoki járművet és a kiszolgáló személyzetet is - fejtette ki Berényi Dániel hadtörténész. - Mivel ebben az esetben nem találkoztunk konkrét információkkal, a képek alapján úgy tűnik, hogy a páncélosok egy bemutatóról vagy toborzási eseményről érkeztek vissza.
A Blikk felfedezte a rejtélyes titkot: a laktanyába visszatérő páncélosok részt vettek az idei Ludovika Fesztivál lenyűgöző bemutatóján, amely május 8. és 10. között zajlott. Vasárnap hajnalban a következő egységek impozáns járművei vonultak végig Budapest utcáin.
Lénárd Judit, a fővárosi helytörténet szakértője, emlékeztet arra, hogy 1956. november 4-én, a Budapest ellen irányuló invázió során egy veterán harckocsi parancsnok megjegyezte: a második világháború alatt, 1945-ben Budapesttől Berlinig tartó hadműveletek során kevesebb harckocsit veszítettek, mint a magyar forradalom néhány napos összecsapásain a ferencvárosi és józsefvárosi utcákban.
A nehézkes, lassú mozgású harckocsikat eredetileg a csatatérre tervezték, nem pedig városi harcokra; ezt a pesti fiatalok, a forradalmárok is jól tudták. A szovjet tankok jellemzően hadoszlopban haladtak, általában három járművel: egy elől, a lövegcsövével előre, egy hátul, míg a középső próbálta manőverezni a tornyát a szűk utcákban. A forradalmárok taktikája az volt, hogy csapdába csalták őket – különféle trükkökkel, például hamis taposóaknákkal és palacsintasütők tányérjaival borították ki a macskaköves utcákat. Így terelték őket olyan helyekre, ahol már vártak rájuk, és az elsőt, valamint az utolsót gyújtóbombával vagy Molotov-koktéllal semmisítették meg. Ebből a szorult helyzetből nem volt menekvés: sem előre, sem hátra. Emlékezetes, hogy a Nap utcában egyetlen akcióval hat szovjet harckocsit semlegesítettek.
