Orbán Viktor Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban kifejtette: "Az én életemben erre nem fog sor kerülni."

Orbán Viktor jelenleg médiaturnén van, amely során különböző fórumokon, mint például Bayer Zsolt műsorában és az Ultrahangban is megfordult, ahol számos érdekes gondolatot osztott meg. Emiatt sokan várták, hogy a hagyományos péntek reggeli Kossuth Rádiós beszélgetés során is feltűnik-e az a friss, fiatalos dinamika, ami lehetővé teszi, hogy Hatvanpusztától kezdve bármiről, akár az adadadadázásig is kérdezhessék a miniszterelnököt.

A beszélgetés három téma (+1 levezető kérdés) köré csoportosult.

Az első témával kapcsolatban kiderült, hogy a 2028-2034-es európai uniós költségvetési keret első tervezete, amelyet Orbán nem nevesített "szakértői csoportok" véleménye alapján készítettek, a teljes keret 20, sőt, egyes források szerint akár 25 százalékát is Ukrajnának szánja. Orbán megjegyzései szerint ez azt jelenti, hogy minden európai, így természetesen minden magyar állampolgár pénzének 20-25 százaléka az ukránokhoz kerülne.

Bár a teljes keret 2000 milliárd euróra emelkedhetne, a hatalmas ukrán támogatás mellett a korábban közösen felvett hitelek kamattörlesztése már 10-12 százalékot képvisel, így Orbán véleménye szerint semmivel sem lenne kedvezőbb a helyzetünk.

"Ezért zúg mindenki" - foglalta össze a magyar miniszterelnök.

Ha már az emberekről van szó, vajon milyen érzéseket táplálnának a magyarok? Talán a büszkeség és a nosztalgia keveredne bennük, hiszen a múltjuk gazdag történelemmel és kultúrával bír. Ugyanakkor a mindennapi kihívások, mint a gazdasági helyzet vagy a társadalmi kérdések, aggodalmat és feszültséget is kiválthatnak. Az emberek sokszor a közösség erejében keresnek támaszt, így a szolidaritás és a barátság érzése is fontos szerepet játszik az életükben. Mindezek a vegyes érzelmek formálják a magyarok identitását és közösségi kapcsolatainak dinamikáját.

Ha életbe lépne, mindaz, amit eddig csak álmodtunk, valósággá válna. A lehetőségek határtalanok lennének, és a mindennapok szürkesége helyett egy új világ nyílna meg előttünk. Képzelj el egy olyan jövőt, ahol a technológia és a természet harmóniában él egymással, ahol az emberek közötti kapcsolatok mélyebbek és őszintébbek, és ahol a kreativitás szabadon szárnyalhat. Minden egyes nap új kihívásokkal és felfedezésekkel lenne tele, és az élet egy izgalmas kalandtúrává változna. Ha életbe lépne, talán végre megértenénk, hogy a legnagyobb kincs a közösség, a szeretet és az empátia.

„De milyen hatással lenne ez a költségvetés a magyar emberek életére, ha valóban érvénybe lépne?” – tette fel a kérdést a riporter.

"A költségvetés problémája gyakran abban rejlik, hogy hiányzik belőle a világos, stratégiai alap, és ez nem csupán a nemzeti költségvetésekre igaz" - árulta el egy kulisszatitkot Orbán. Bár valószínű, hogy nem a magyar költségvetésre akarta irányítani a figyelmet, hiszen ott tényleg sok a megoldandó kérdés.

A miniszterelnök véleménye szerint a legújabb uniós költségvetési javaslat már Ukrajna uniós csatlakozására készül, és a tervezett forrásokat ennek a céljának a szolgálatába kívánják állítani. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy erről a kérdésről még nem született végleges döntés. Ebből kifolyólag úgy látja, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket először a már az unió tagjai között kellene elosztani. Csak akkor, ha Ukrajna ténylegesen csatlakozik az EU-hoz, érdemes majd újra megfontolni a támogatások kérdését.

"De ez az én életemben nem fog bekövetkezni, tehát ez nem a belátható jövőben van" - tette hozzá.

Orbán véleménye szerint a költségvetési tervezet nem nyújt kellő támpontot arról, hogy a tervezők miként képzelik el az európai gazdaság jövőbeli alakulását. Hosszas érvelésében hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságtól történő pénzforrás-elvonás nemcsak helytelen, hanem problémás is, mivel az így elvont összegek többsége Ukrajnába kerülne, ami szintén nem elfogadható számára.

Ezen a helyzetben egy érdekes párhuzamot állított fel a migránsok és Ukrajna között:

Ha egyszer megnyitottad a kaput, már nem tudod visszazárni.

Orbán hangsúlyozta, hogy ez minden tagra érvényes: aki egyszer belépett az EU-ba, azt nem lehet egyszerűen kizárni. Persze, lehet őket nyomorgatni és megfélemlíteni, ahogy velünk is szoktak. Ukrajna viszont hatalmas ország, és fogalmunk sincs, hányan élnek ott - tette hozzá. Szerinte, ha valaha is felvennék őket az unióba, joggal érvelhetnének úgy, hogy az ő gondjaik a mi gondjaink is, "és akkor nem lehet más választás, pénzt kell adni".

A miniszterelnök szerint Ukrajna azonban nem felkészült a tagságra, az uniós költségvetés pedig nincs még elfogadva, ahhoz ugyanis a 27 tagállam egyhangú döntése kell. Már tudja azt is, kikkel kell majd tárgyalnia ahhoz, hogy a végén egy Magyarországnak megfelelő költségvetést fogadjanak el.

Ezen a helyszínen vált figyelem középpontjává a Sebestyén József-ügy.

"Meglepetést okoztunk Brüsszelben, a külügyminiszterünk járt ott a napokban" - mondta Orbán Viktor, és valóban így volt: a valamiért nem nevén említett Szijjártó Péter szerdán kezdeményezte, hogy az EU szankciós listára tegyen három ukrán katonai vezetőt az ügy miatt.

"Három olyan személy felelősségre vonását sürgetjük, akik az ukrán védelmi minisztériumban és a hadsereg irányításában dolgoznak, és akik a kényszersorozásokat felügyelik" - fogalmazott Szijjártó, neveket nem megemlítve.

Orbán Most hangsúlyozta: a magyar kormány már ki is tiltotta azt a három ukrajnai tisztségviselőt Magyarország területéről, akik szerintük "a kényszerszorozásokért" felelősek, Brüsszelbe pedig már azzal az érveléssel mentek, hogy az Európa Tanács emberjogi felelőse is külön fejezetet szentelt az urkán kényszersorozások során elkövetett "brutális jogsértéseknek".

Orán megfogalmazása alapján tehát nem csupán magyar szempontból közelítik meg a kérdést, hanem hangsúlyozzák, hogy ez egy szélesebb európai kihívás, amelyet mások, például a strasbourgi intézmények is észlelnek.

"Itt fogunk támadni, és nem a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatokra hivatkozva javasoljuk az unió számára, hogy reagáljon." - mondta.

Brüsszel számára kétségtelenül kínos helyzetet teremt ez az ügy, hiszen folyamatosan azt hangoztatják, hogy Ukrajna fejlődése már olyan szintre emelkedett, hogy gyakorlatilag "túlérett" az uniós csatlakozásra. Ugyanakkor a kényszersorozás kérdése rávilágít arra, hogy a valós helyzet éppen az ellenkezőjét mutatja: Ukrajna nyilvánvalóan még nem áll készen arra, hogy csatlakozzon az unióhoz.

Ezen a ponton kitértek kicsit a kijevi s a hazai, ellenzéki reakciókra is, vagyis a riporter próbált kitérni erre a témára, amit Orbán gyorsan annyival kevert le, hogy a Tisza és a DK mindig külföldi érdekeket szokott szolgálni, nincs ebben semmi meglepő, miközben "nekünk, magyaroknak fontos" Sebestyén József halála, aki "egy közülünk", sőt, "Sebestyén József mi vagyunk".

De Orbán szerint Brüsszelben még csak nem is azzal kell majd érvelni, hogy nekünk ez "szívbéli, becsületbeli ügy", hanem az emberjogi biztos felől.

Ezután azonnal rátértünk a magyar gazdaság helyzetére, különös figyelmet szentelve az Otthon Start Programnak, amelynek célja, hogy a fiatalokat lakásvásárlásra bátorítsa a kormány.

Ezen a ponton Orbán egy kis kitérőt tett, hogy bírálja a bankokat és az egykori Gyurcsány-kormányt, amiért csapdába ejtették az embereket a devizahitelek révén. Emellett egy mondatban méltatta Matolcsy Györgyöt, akinek közreműködésével sikerült segíteni a károsultakon. Ezt követően gyorsan rátért arra, hogy a jelenlegi forintalapú hitelek természetesen sokkal kedvezőbb és biztonságosabb megoldást jelentenek.

Ezért ő személyesen is bátorította a fiatalokat, hogy válasszák ezt a biztonságos hitellehetőséget. Hozzátette azonban, hogy a végső döntés természetesen az ő kezükben van. Amennyiben nem olyan előnyös anyagi környezetből származnak, ahol a szülők saját lakást vásárolnak számukra, akkor jobban járnak, ha ezt a hitelt igénylik, mint ha albérletre költenék el ugyanezt az összeget - így hangzott az orbáni/atyai tanács.

A miniszterelnök ezt a programot jelentős áttörésként értékeli, amely nemcsak a lakosság pénztárcáját kímélheti meg, hanem az építőiparra is kedvező hatással lehet. A várakozások szerint ennek következményeként akár a GDP 1%-os növekedése is realizálódhat a közeljövőben.

Bár az idő már rég lejárt, a riporter mégis gyorsan megörökítette a pillanatot:

Visszatért Kapu Tibor!

Felismerjük-e már ennek a sikeres küldetésnek a valódi jelentőségét? - tette fel a mindannyiunkat foglalkoztató kérdést a miniszterelnök, aki szerényen elhárította a figyelmet, mondván, hogy ő is csupán a tudósok véleményére támaszkodik, "amennyire az időm engedi, a kísérletekről, amelyeket végeztek". Hozzátette, hogy "a tudósok folyamatosan hangsúlyozzák, hogy ezek a kutatások rendkívül fontosak és értékesek".

Ő egy másik szempontot hangsúlyozott: "Összesen 12 ország képviselteti magát, amelyek embereket küldtek az űrbe, és mi is büszkén állunk közöttük."

Ezt követően hangsúlyozta, hogy nem csupán Kapu Tibor előtt érdemes fejet hajtani, hiszen Cserényi Gyulát is képzésben részesítették. Bár ő talán háttérbe szorult, de az ő érdemei is megérdemlik a tiszteletet.