Orbán Viktor kifejtette: "Nem várok ellenállást, csupán a parlamenti többség elhatározottságán múlik, hogy mennyire leszünk eltökéltek a céljaink elérése érdekében."

Szűkszavú, sablonpanelekre építő reggeli eligazítást tartott ma reggel a Kossuth rádióban Orbán Viktor, a miniszterelnök a nagy mondásokat már láthatóan a holnapi évértékelőre tartogatta, de azért így sem maradtunk izgalmak nélkül.

Az első rögtön a felvezetésnél érte az óvatlan hallgatókat. A riporter a magyar gazdasággal kezdte, illetve azzal, hogy milyen külső tényező befolyásolhatják a magyar gazdaság szárnyalását, amire Orbán kissé kioktatóan közölte vele, hogy szívesen beszél ő külső tényezőkről, de ezt "rossz iskolának" tartja.

Mint megtudtuk, ő abban nőtt fel, hogy ha valami nehézség van, akkor az ország vezetői (előbb a komcsik, aztán a szocialista kormányok) kívülre mutogatnak, miközben "sosem az a kérdés, hogy kívülről mi jön, hanem hogy mi idehaza mit akarunk csinálni".

A kívülre mutogatás Orbán szerint nem az ő "ösztönvilága", amit meglepődve hallgathatott bárki, aki az elmúlt 1-2-3 évben a miniszterelnöktől és kormányától megszámlálhatatlan alkalommal hallgatta végig, hogy a háborús helyzet okozza idehaza még az inflációt is, és Brüsszel ármánykodása miatt vesztünk súlyos pénzeket, aminek hatására a gazdaság az utóbbi években.. khm, hát, kevésbé volt izmos.

Mindegy is, de ha már a riporter felvetette a kérdést, Orbán körülbelül fél órán át beszélt a külső tényezőkről, még akkor is, amikor ösztönösen tiltakozott volna a téma ellen. Csak néha-néha tért vissza a hazai helyzetre, miközben az eszmefuttatása folytatásába merült.

Azonnal hangsúlyozta, hogy az idei évben a magyar kormány a "békére tett lépéseket", azaz reménykedtek abban, hogy Trump győzelme a béke eljövetelét jelenti, ami viszont gazdasági fellendülést is hoz magával. Ennek fényében alakították ki a békeköltségvetést, amelyet nyilvánvalóan legalább részben a külső eseményekre alapozva terveztek. De ne is merüljünk el túlságosan a részletekben. A lényeg az, hogy Trump nyert.

„Nem a szerencsénkről van szó, hanem arról, hogy éles szemmel figyeltük a folyamatokat” – fogalmazott a miniszterelnök szerénységgel.

Mint kiderült - csak hogy maradjunk a külső tényezőknél - a magyar gazdaság 6,5-7 milliárd eurót bukik el a háborún, ami ha béke lesz, megmarad nekünk, ettől várunk egy "nagy lökést".

Nagyszerű évünket garantálja még a 21 pontos gazdasági akcióterv és a gazdasági semlegesség elve is - említette meg a miniszterelnök, de aztán gyorsan visszatért a külső hatásokra, nevezetesen Brüsszelre.

Brüsszel irányából a miniszterelnök nem számít semmilyen olyan fejleményre, amely kedvező hatással lenne a magyar gazdaság helyzetére.

A riporter ebben a szakaszban kicsit provokatív kérdéseket tett fel a hazai intézkedések kapcsán, és arra volt kíváncsi, hogy ezek bejelentése milyen hatással lehet a magyar családok általános hangulatára.

"Magyarok vagyunk, óvatos duhajok, erőseket mondunk, de óvatosan cselekszünk. Vannak nagy tervek, de lassan mozdul a kezünk" - magyarázta Orbán a családok közhangulatát, kiemelve, hogy a háziasszonyok pontosan tudják, mikor lehet költeni, ezért ő inkább meghagyja nekik ennek az eldöntését, nem szereti megmondani, hogy ki mikor költse a pénzét.

Természetesen megemlítette, hogy a túlzott óvatosság akadályozhatja a gazdasági fejlődést, de a kormány csupán ajánlásokat tud tenni. Van is néhány terve ennek érdekében, de hogy a magyar emberek mennyire fognak aktívan részt venni ebben, az már az ő választásuk. Ez a döntés pedig alapvetően befolyásolja majd a gazdaság jövőbeli alakulását.

A miniszterelnök ebben a kérdésben optimizmussal tekint a jövőbe; véleménye szerint tavaly mindenki rendkívül körültekintően járt el, míg az idei évben már érezhető egyfajta ellazulás.

"A kormánynak el kell juttatnia az eredményeket, de ez nem csupán 1-2 napos feladat."

Meg is említette rögvest, hogy éppen rengeteg pénz került a magyar családokhoz, amit ők úgy hívnak, hogy kamateső (zajlik ugyebár az inflációkövető lakossági állampapírok kamatfizetése, amit a kormány úgy tálal, mintha kiosztana valamiféle pénzt, miközben az emberek igazából csak megkapják a kamatait annak, amit befektettek állampapírba), szóval Orbán szerint "ezzel a pénzzel lesz valami", illetve "az a fontos, hogy kerüljön be a gazdaságba", mert "ilyen összeg, ha kiszabadul, az gyakorol jótékony hatást a gazdaságra."

A miniszterelnök figyelmeztetett mindenkit, hogy várhatóan még egy környi kamatcsökkentés érkezik.

Miután egy rövid kitérőt tettünk, újra a külpolitikai eseményekre tértünk vissza. A riporter érdeklődve kérdezte, hogy a miniszterelnök kihelyezett frakcióülésén tett kijelentései, miszerint a jövő politikai szezonban "ellenszél helyett hátszélben fognak politizálni", milyen hatással lehetnek a politikai folyamatokra.

Annyit azért elárult, hogy nagyban gondolkodnak és nagy terveik vannak.

Hogyan alakítja mindez a szuverenitás védelmét és az egyéb intézkedések biztosítását? - próbálta meg finoman, de talán kicsit ügyetlenül összekapcsolni a következő kötelező témát a riporter.

Ezen a ponton Orbán előhúzta a jól ismert, már-már sablonos üzeneteit. Elmondta, hogy éppen négy kulcsfontosságú harcot vívnak Brüsszellel: a migráció, a gyermekvédelem, a nyugdíjak védelme és a rezsiköltségek megóvása terén. Ha valakinek esetleg nem lenne világos, ezek a témák éppen aktuálisak. Viszont a részletekbe már nem bocsátkozott, mivel "ezekről is lesz szó holnap".

Elengedhetetlen, hogy megemlítsük az USAID körüli botrányt is, amelyre Orbán úgy reagált, hogy "Washington borította a bilit", és hozzátette: "bőven benne vagyunk mi is, dőlt ide a pénz", utalva ezzel a magukat civilnek valló szervezetekre, a médiára és az újságírókra.

Szerinte a tavasz legfontosabb feladata, hogy felmérjék ennek a mélységét, és aztán védelmi mechanizmusokat dolgozzanak ki.

Azt ígérte, hogy holnap bemutat néhány "megkapó és mulatságos" hazai példát, de addig is csak annyit osztott meg, hogy hollywoodi filmes hírességeket finanszíroztak az USAID révén, hogy ellátogassanak Kijevbe, és kifejezzék támogatásukat az orosz-ukrán konfliktusban.

Orbán véleménye szerint "nekünk, magyaroknak is bőven kijutott a befolyásolás jótékony hatásaiból", ezért a riporter érdeklődését felkeltette, vajon a miniszterelnök számít-e politikai ellenállásra a történtek kivizsgálása során.

"Semmiféle ellenállásra nem számítok, a parlamenti többség eltökéltségén múlik minden" - mondta Orbán határozottan.

A miniszterelnök, aki nem kedveli a külső körülményekre való hivatkozást, ezután hangsúlyozta, hogy szerinte "azokat a lépéseket kell követnünk, amelyeket az Egyesült Államok is alkalmaz", és hogy "nincs szükség új felfedezésekre", hiszen "már rendelkezésünkre áll egy minta, amely megmutatja, hogyan védekezik egy hazafias ország a külső beavatkozásokkal szemben. Ezt a gyakorlatot át kell ültetnünk a saját valóságunkba."

Ezen a ponton esett még szó arról, hogy 63 NGO írt nyílt levelet, amiben felvetették, hogy brüsszeli intézmények pótolják a kieső USAID-támogatásokat (ha esetleg valaki lemaradt volna róla, a Magyar Nemzet így tálalta a témát), erre Orbán már csak annyit tudott mondani:

Szerinte ebben az esetben politikai korrupcióról beszélünk, ráadásul Brüsszelnek nincs pénze, "azoktól szedik be a pénzt, akik ellen ezek a szervezetek fel akarnak lépni", ami már igazán "mindennek a teteje".

"Ha nem állunk ki magunkért, a végén a dollárok helyét az eurók veszik át" – fogalmazott a miniszterelnök, ám azonnal megnyugtató szavakkal folytatta: "Ezt mindenképpen meg fogjuk akadályozni."

Alakítsuk át a mondatot így: "A védekezési stratégiákat, amelyeket az amerikaiaktól tanulunk, Brüsszel ellen is alkalmazni fogjuk."

Az általában 30 perces interjú most váratlanul 4 perccel rövidebb lett, ami igencsak meglepte a résztvevőket. Reméljük, hogy a holnapi évértékelő keretében a miniszterelnök képes lesz kárpótolni a csalódott hallgatóságot. A mai felvezetés alapján egy sor "megdöbbentő és nevetséges" dologra készülhetünk az elkövetkezendő esemény során.