Orbán Viktor nyilatkozata szerint a honvédelmi miniszter által a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételen elhangzottak a kormány hivatalos véleményét tükrözik.

Péntek van, ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor ismét bement a Kossuth rádióba, hogy elmondja azokat, amiket minden héten el szokott mondani.

Most csütörtökön egy kis eltérés volt a megszokott mantrákhoz viszonyítva.

Orbán a XIV. Leóról, az új pápáról kifejtette véleményét, miszerint szerinte az új pápa nem tekinthető észak-amerikainak, hiszen bár Chicagóban született, valójában Peruból származik. Úgy véli, hogy ezzel továbbviszi Ferenc pápa által megkezdett irányvonalat.

Ezt követően kifejtette, hogy "Magyarország egy sokszínű ország", ahol katolikusok és reformátusok élnek együtt. Hozzátette, hogy "mindenkinek szüksége van egy lelki iránytűre", amit "a modern kor igyekszik pszichológusokkal helyettesíteni". Ugyanakkor úgy véli, hogy "a kálvinista közösségnek is szüksége van egy olyan személyre, akire figyelhetnek", és ebben a szerepben Orbán Viktor szerint a pápa lenne az ideális választás, noha ő maga református vallású.

Ezután gyorsan rátért Ukrajna EU-s csatlakozásának témájára, hogy Robert Ficót idézhesse, miszerint "Ukrajna felvétele az Unióba gazdasági öngyilkosság" lenne. Azzal folytatta ezután, hogy "vannak azok, akik követik az EU-s vezetők döntéseit, ilyen a DK, a Tisza, és vagyunk mi, akik nemzeti alapokon állunk és ellene mondunk ezeknek".

Természetesen a rezsicsökkentés volt az ezt követő téma, Orbán szerint "Magyarországon hatalmas erőfeszítéseket téve, a szankciók ellenére a második-harmadik legolcsóbb energiaárakat fizetjük", és "példátlanul olcsón jutnak a magyarok energiához", de "ha eltiltanak bennünket az orosz energiától, akkor Magyarországnak kb. 800 milliárddal többet kell fizetnie".

- mondta Orbán, hozzátéve még ehhez azt is, hogy "aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére".

Gyurcsány Ferenc lemondásával kapcsolatban Orbán Viktor megjegyezte: "Nem illik mások ügyeivel foglalkozni, érdemesebb inkább a saját dolgainkkal törődni."

A beszélgetés során Orbán Viktor kifejtette, hogy véleménye szerint a DK és a Tisza között "élet-halál harc" zajlik. Hangsúlyozta, hogy a valódi ellenfél nem a kormány, hiszen a DK-kormány ügyét már eldöntötték. A feszültség most az ellenzéki vezetői pozíciókért folyik, és szerinte egy Tisza-DK összecsapás tanúi lehetünk. Ezt követően Orbán váratlanul váltott témát, és megjegyezte, hogy a helyzet esetleg összekapcsolódhat Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára magánéleti problémáival, akikkel "szolidaritást vállal".

A múlt csütörtökön nyilvánosságra került hangfelvétel kapcsán többekben felmerült a kérdés, amelyet Magyar Péter tett közzé, és amelyet sokan az Orbán-kormány "őszödi beszédének" titulálnak. A felvételen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hallható, aki kijelenti, hogy az ötödik Orbán-kormány célja egy valóban ütőképes magyar haderő kiépítése. Ezzel párhuzamosan hangsúlyozza, hogy el kívánják hagyni az eddigi béketevékenységeket és békementalitást, továbbá arról is beszél, hogy elérkezett az idő az úgynevezett háború felé vezető út nulladik fázisára való áttérésre.

- mondta Orbán, aki ezután úgy fogalmazott, őt jobban zavarja "a volt vezérkari főnök szerepe ebben a kutyakomédiában". Ruszin-Szendi Romulusszal kapcsolatban ezután arról beszélt, hogy szerinte "a hadsereget nem szabad bevonni a politikai vitába", és "a pártpolitikai vitáktól távol kell tartani a hadsereget", az szerinte "ki van vonva a magyar politikai életből". Majd elmondta, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezetése alatt nem érezte biztonságban a magyar hadsereget: "Úgy láttam, a vezetés inkább ukrán-párti, mint magyar-párti."

"Ukrajna háborús támogatása és csatlakozási kérelme nem találkozik Magyarország érdekeivel" - fogalmazott, kiemelve, hogy "az ukrán népnek jogában áll kérni az Európai Unióhoz való csatlakozást, míg nekünk, mint tagállamoknak, megvan a jogunk arra, hogy eldöntsük, támogatjuk-e ezt a folyamatot vagy sem."

A kérdésre, miszerint "mennyire ambiciózusak a költségvetési vállalások", Orbán határozottan így reagált: "Nagyon is."

A költségvetés alapvetően arra a feltételezésre épít, hogy 2026-ban Magyarország egy nemzeti kormány alatt fog működni, amely elutasítja a pénzügyi és fegyveres támogatás nyújtását Ukrajnának. Ez képezi a költségvetési tervezés kiindulópontját. A lényeg tehát az, hogy a jövőbeli kormányzat irányultsága ukránbarát vagy magyarbarát lesz-e, de a költségvetés világosan jelzi: a várakozások szerint egy nemzeti, magyar érdekeket képviselő kormányra számíthatunk 2026-ban.

Orbán kijelentette, hogy a költségvetés optimista, háborúellenes és ambiciózus célokat fogalmaz meg. A beszédét azzal zárta, hogy részletesen kifejtette, miért előnyös az árrésstop intézménye.