Olyan időszakot élünk meg, amelyről a jövő történészei fognak írogatni a könyveikben.
A héten Donald Trump szerda esti vámbejelentései borzolták a befektetők idegeit. A vártnál súlyosabb vámterhek hatására a részvénypiacok zuhantak, a dollár gyengült, a forint pedig az euróval szemben 403 alól 407 fölé emelkedett. Heti összefoglalónk.
"Jelenleg olyan korszakot élünk, amikor a világ gazdasági színpadán jelentős átalakulások mennek végbe, amelyekről a gazdaságtörténészek valószínűleg még hosszú évtizedekig fognak vitatkozni" - nyilatkozta Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum szakértője az Indexnek.
Donald Trump döntése, hogy vámokat alkalmaz szinte minden országra, olyan következményeket generált, amelyek messze túlmutatnak egyetlen írás keretein. Ez a lépés nem csupán a globális kereskedelmi kapcsolatokra gyakorolt hatást, hanem gazdasági és politikai feszültségeket is szült, amelyek a nemzetközi színtéren is érezhetők. A vámtarifák bevezetése új kihívások elé állította a vállalatokat, és átalakította a globális ellátási láncokat, miközben a gazdasági szereplők folyamatosan alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez.
- hangsúlyozta, így cikkünkben részletesen elemeztük a forint és a tőzsdék rövid távú reakcióit.
Az amerikai elnök döntése, hogy vámokat vet ki szinte a világ összes országára, alapjaiban rengette meg a piacokat.
A befektetők várakozásaihoz képest a dollár nem a várt erősödést mutatta, hanem éppen ellenkezőleg, gyengült, mivel a recesszióval kapcsolatos aggodalmak dominálták a piaci hangulatot. A helyzetet tovább nehezítette az amerikai ISM szolgáltatóipari beszerzési menedzserindex váratlan visszaesése, amely csak fokozta a bizonytalanságot.
A jelentős bizonytalanság árnyékában a vezető tőzsdeindexek is meredeken csökkenni kezdtek, miközben a külföldi befektetők fokozatosan bezárták nyitott pozícióikat.
- világított rá Rodic. A negatív hatásoktól a magyar tőzsde, és a forint sem menekülhetett, amely egyébként is kitett a nemzetközi gazdasági folyamatoknak.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője kiemelte, hogy a forint árfolyama a hét elején 403-as szinten indult, ám a napok előrehaladtával fokozatos erősödést mutatott, szerdán pedig még a 400-as szint alá is benézett. Azonban Trump vámbejelentései váratlanul megváltoztatták ezt a kedvező trendet.
A bejelentést követően nem egy hirtelen gyengülést láttunk, hanem egy fokozatost, majd csütörtökön 403-404 közé emelkedett az euró-forint árfolyam.
A forint gyengülése pénteken tovább erősödött, mivel a várt eredményeknél gyengébb ipari adatok nem tudták megállítani a lefelé irányuló trendet. Regős kiemelte, hogy a környező országok valutái is hasonló nyomás alatt állnak; a lengyel zloty például még a forintnál is jelentősebb mértékben vesztett az értékéből.
A régiós valuták drámai zuhanása különösen aggasztó, mivel mindez egy olyan időszakban zajlik, amikor a dollár is gyengül az euróval szemben. A piac ezzel a lépéssel azt jelzi, hogy Trump vámpolitikája valószínűleg nagyobb kárt okoz az Egyesült Államok gazdaságának, mint az európai országoknak.
„Ezt jól megmagyarázta Regős. Általában ilyenkor a forintnak erősödnie kellene, de a kockázatkerülés növekedése miatt ez most nem következett be. A dollár az euróval szemben a hét eleji 1,08-as szintről 1,10-re gyengült – ilyen gyenge állapotban még nem volt a dollár idén. A délutáni amerikai munkaerőpiaci adatok azonban egy kis erősödést jelentettek a dollár számára, ami viszont a forint gyengülését eredményezte; a forint a hét végén a 406-os szint környékén zárta a kereskedést.”
"A héten úgy tűnhetett, hogy a hagyományos devizapiaci összefüggések is megzavarodtak" - mondta Rodic Ádám.
Ez összhangban áll Regős Gábor megállapításaival, miszerint a befektetők számára aggasztó lehet, hogy az Egyesült Államok új vámok következtében jelentős veszteségeket szenvedhet el.
"A jelentős bizonytalanság árnyékában a vezető tőzsdeindexek is meredeken csökkenni kezdtek, miközben a külföldi befektetők fokozatosan bezárták nyitott pozícióikat., és az ezeken realizált dollárt biztonságosabbnak vélt devizákra váltották. Elég csak ránézni a dollár-svájci frank és dollár-japán jen keresztekre" - magyarázta Rodic.
A hét harmadik nagy nyertesének az euró tűnhet, amely szerdáig stabilan 1,08 körül kereskedett a zöldhasúval szemben, majd egy rég nem látott szintig, 1,11 fölé is felszúrt
- emelte ki az elemző. Részletesen kifejtette, hogy az euró-dollár árfolyamában egy jelentős ellenállási zóna található az 1,11-1,12 tartományban, ami miatt pénteken már megkezdődött a korrekciós folyamat.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. tapasztalt elemzője hangsúlyozta, hogy a részvénypiacok olyan drámai visszaesést szenvedtek el, amilyet a koronavírus-járvány óta még nem tapasztaltak. Az S&P 500 indexben különösen a közepes kapitalizációjú technológiai részvények voltak a legnagyobb vesztesek Trump bejelentését követően. Zoltán néhány kiemelkedő példát is említett az érintett részvények közül:
Az energiaszektorból származó részvények közül a legrosszabb teljesítményt nyújtókat is felfedezhetjük.
A kozmetikumokat gyártó Estee Lauder 22 százalékot esett. Az energiaipari vállalatok árfolyamát az olajárfolyam zuhanása is lehúzta.
Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzője hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok piacán a legnagyobb veszteséget a ruházati és cipőipari vállalatok, valamint a chip- és adattároló gyártók szenvedték el. E cégek többsége Ázsiában végzi a termelést, és jelentős mértékben függ a kínai gyártástól. Az amerikai S&P 500 index tagjai közül többek között a következő vállalatok esése érdemel külön figyelmet:
Ugyanakkor a közművek szektora és az egészségügy, amelyek alapvetően válságálló iparágként vannak elkönyvelve, viszonylag jól állták a sarat, igaz ehhez az is hozzátartozik, hogy a közművek szolgáltatásaira szinte minden körülmények között igényt tartunk, valamint első körben úgy tűnik, hogy a például a gyógykészítményekre majd nem vonatkoznak a vámok - fűzte hozzá.
Varga Zoltán lapunk kérdésére elmondta, hogy a BUX index komponensei közül többen is nagy mínuszokat szendvedtek el:
"Nem volt olyan tagja az indexnek, ami összességében emelkedni tudott a hét utolsó 2 kereskedési napján" - jegyezte meg.
Regős Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy míg csütörtökön a BUX index még viszonylag jól teljesített, és "csupán" 2,8 százalékos esést mutatott, pénteken már egy jelentősebb visszaesés következett be, amely 4-5 százalék körüli mínuszban realizálódott.
Az esésben nagy szerepe volt az OTP-nek - itt a csütörtöki 5,1 százalékos mínuszt pénteken további 5 százalékot meghaladó esés követte.
Regős hozzátette: "Fontos megjegyezni, hogy az OTP nem végez semmilyen exportot az Egyesült Államok irányába; ez a helyzet a makrogazdasági környezet várható romlásával és a csökkenő piaci hangulattal függ össze." Eközben a Mol részvényárfolyama is jelentős csökkenést mutatott, hiszen a csütörtöki 1,8 százalékos esést pénteken egy 3 százalék körüli zuhanás követte. A Magyar Telekom értéke csütörtökön 2,0, míg pénteken már 3 százalékot meghaladó csökkenést szenvedett el. A Richter, amely egyébként exportál az Egyesült Államokba, de a vámok valószínűleg nem befolyásolják, csütörtökön stabilan teljesített, azonban pénteken közel 3 százalékkal csökkent.
- jegyezte meg Regős Gábor. A döntés következményeként a piac recessziós környezetet kezdett el árazni, ami a kereslet csökkenését jelenti. Az olaj ára a hordónkénti 75 dollárról 65 dollár körüli szintre zuhant, ami körülbelül 14 százalékos áresést jelent. "Hasonló hatásokkal járt Trump bejelentése a gázpiacon is: itt a 41 euró/MWh-s ár a hét végére 36-37 euróra csökkent" - tette hozzá az elemző.
Kétségtelen, hogy az amerikai vámok történelmi jelentősége, a rájuk adott nemzetközi reakciók, valamint a befektetői hangulat romlása fogja dominálni a piacok alakulását a következő héten is.
Rodic Ádám megjegyezte: "A legfontosabb hazai adat, amelyre kedden figyelni érdemes, a márciusi inflációs mutatók közzététele lesz. Az elemző szerint az élelmiszerekre bevezetett árrésstop kezdeti hatásai hozzájárulhattak az élelmiszerinfláció éves szintű növekedésének lelassításához. Ugyanakkor az intézkedések valódi inflációcsökkentő hatása áprilistól válik igazán észlelhetővé."
Varga Zoltán véleménye szerint márciusban évi szinten körülbelül 5 százalékos áremelkedés tapasztalható. Regős kiemelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzéteszi a februári kiskereskedelmi adatokat. "A reálbérek növekedése alapján itt további bővülés várható, ami a fogyasztás révén tovább támogathatja a gazdasági növekedést az idei évben" – tette hozzá.
A forint jövőbeni alakulását illetően Varga Zoltán véleménye szerint az euró-forint árfolyam 400-410 közötti tartományban mozoghat. Ezzel szemben a dollár-forint árfolyamának mozgástere szélesebb, köszönhetően az euró-dollár árfolyamának magas volatilitásának; ez esetben a 360-380-as zóna tűnik valószínűnek. Regős Gábor pedig az euró-forint árfolyamának a következő hétre várt értékét a 395 és 415 közötti sávban határozta meg.
Lapunk érdeklődésére a gazdasági tárca válaszolt, jelezve, hogy a magyar kormány alaposan elemzi a kialakuló helyzet várható következményeit, mind az Európai Unió, mind pedig Magyarország szempontjából. A Nemzetgazdasági Minisztérium véleménye szerint Magyarország akár előnyökhöz is juthat a jelenlegi helyzetből, különösen az autóipari versenyképessége révén – tájékoztatták az Indexet. További részletekért kattints ide.
A Makronóm Intézet szakértője rámutatott, hogy "az Európai Bizottság számára az egyetlen értelmes lépés az lenne, ha sürgősen felülvizsgálná Pekinggel való kapcsolatát, és kiterjedt kereskedelmi, befektetési, valamint gazdasági megállapodásokat alakítana ki."
