A legfrissebb adatok nyilvánosságra hozatala után egyértelmű, hogy a gazdasági helyzet rendkívül aggasztó.

Februárban az ipari termelés volumene 8,7, míg a munkanaphatástól megtisztítva 8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a januárinál. Padlón a magyar ipari termelés, és egyelőre nem látszik a kiút. Ráadásul a termelékenység úgy csökken, hogy közben reálbér növekedés van - ez a tankönyvek szerint komoly problémát eredményezhet.

2025 januárjában az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az is látszódott az adatokban, hogy a feldolgozóipari alágak közül ötben nőtt a termelés, nyolcban viszont visszaesett, a legnagyobb mértékben a villamos-berendezések gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás januárban 0,8 százalékkal nagyobb volt a 2024. decemberinél.

Ráadásul a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a 2025. januárinál.

Az adatközlés szerint a feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában jelentős visszaesés következett be, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kevésbé csökkent.

Az adatok tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy a kormány hétfőn nyilvánosságra hozta: az idei évre vonatkozó terveik meghiúsultak. A növekedési előrejelzéseket módosították, így 2025-re már nem 3,4%-os, hanem csupán 2,5%-os növekedésre számítanak.

A várakozásuk szinte megegyezik a Magyar Nemzeti Bank prognózisával (2,4 százalék). Az infláció tekintetében a kormány 4,5 százalékkal tervez, a jegybank 4,8-cal. Érdemes hozzátenni, 2025-re vonatkozóan a legpozitívabb az MBH Bank (2,6 százalék), míg a legpesszimistább az UniCredit Bank (1,8 százalék) a növekedés tekintetében.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előrejelzése szerint az idei év harmadik negyedévében a GDP növekedése már meghaladhatja a 3 százalékot. Hétfői nyilatkozatában arról is beszélt, hogy a negyedik negyedévben akár 4 százalékos bővülésre is számíthatunk. "Ez azt jelzi, hogy a növekedési ütem gyorsulni fog" – mondta a miniszter. Érdemes megemlíteni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) optimistább fogyasztási adatokat vár, amelyet az árrésstop és más kormányzati intézkedések együttes hatása is serkenthet.

A gyenge ipari teljesítmény mögött elsősorban a német gazdaság nehézségei húzódnak meg. Különösen aggasztó, hogy miközben az ipari termelés és a termelékenység csökken, Magyarországon reálbér-emelkedés tapasztalható: januárban 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az ipari termelés terén Európa-szerte tapasztalható bizonytalanság februárban is éreztette hatását Magyarországon. A magasabb amerikai vámok és az ezzel járó gazdaságpolitikai instabilitásra a piac már előre számított, de a most közzétett adatok még a legborongósabb előrejelzéseket is jócskán alulmúlták.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója hívta fel a figyelmet arra, hogy még ha bízhattunk is abban, hogy a hazai ipar nehézségei lassan a múlté lesznek, az április elején bejelentett újabb, vártnál is jelentősebb amerikai vámemelések, valamint a vámháború lehetősége gyorsan eloszlatta ezeket a reményeket.

Ez szerinte eléggé megnehezíti a termelő vállalatok tervezési folyamatait az egész világon, így Magyarországon is, e pillanatban előrejelzést is nehéz mondani a következő hónapok legfontosabb hazai gazdasági folyamataira.

Donald Trump amerikai elnök által bevezetett vámok következményeit jelenleg még nehéz pontosan felmérni. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Indexnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy "Donald Trump által bejelentett vámintézkedések gazdasági következményeit a kormány mind az Európai Unió, mind Magyarország szempontjából alaposan elemzi" - mondták el.

Fontos megjegyezni, hogy a német autóipar jelentős szereplői hogyan reagálnak ezekre a lépésekre. Ha komoly beruházásokat indítanak az Egyesült Államok területén, lehetőségük nyílik arra, hogy elkerüljék a bevezetett terheket. Ezáltal a tervezett intézkedések kedvezőtlen következményei csökkenthetők.

Az NGM állásfoglalása alapján egyértelmű, hogy minden európai autógyártó, aki Magyarországra helyezte át a termelését, jelentős előnyöket könyvelhetett el. Ez a befektetési döntés hozzájárul ahhoz, hogy hazánk képes legyen mérsékelni a kedvezőtlen hatásokat, hiszen Magyarország kiemelkedő versenyképességgel bír az autóipari termelés területén. Az itt kialakult ökoszisztéma fejlettsége és a helyi infrastruktúra hozzájárul a sikeres működéshez és a gazdasági stabilitás fenntartásához.

Válaszukat végül azzal a megállapítással zárták, hogy a vámháború következtében az autóipar versenyképessége különösen fontos szerepet játszhat, hiszen felgyorsíthatja és felerősítheti a termelési tevékenységek áthelyezését Nyugat-Európából Magyarországra. Ennek következtében hazánkban a termelés bővülése és új munkahelyek teremtése várható. Ugyanakkor a bejelentett amerikai intézkedések összegzett hatásának megítélése a komplexitása miatt még korai lenne.