Feltárult egy titkos világ: Grönland jege alatt rejtőző nukleáris bázis? Az Egyesült Államok légiereje egy szuper titkos támaszpontra bukkant, amely eddig ismeretlen részleteket hordoz a hidegháborús időkről.
A NASA Johnson Űrközpontjának egyik kutató repülőgépe érdekes dolgot fedezett fel Grönland jege felett repülve. Az ultrahanggal működő radart hordozó gépnek sikerült azonosítania az amerikai hadsereg egyik hidegháború korabeli jég alatti támaszpontját, a Camp Centuryt. Ugyan a közel 60 éve bezárt bázis létezése a róla készült akták 1996-os feloldása óta tudott, a NASA repülőgépének adataival sikerülhet új részleteket feltérképezni a föld alatti termekből és folyosókból álló létesítményből.
A NASA Gulfstream III kutatórepülőgépének áprilisi küldetése igazi meglepetéseket tartogatott. Chad Greene, az Egyesült Államok Űrügynökségének tudósa és mérnökcsapata a sarkkörön túli Pituffik Űrbázisról indult el, hogy a klímaváltozás hatásait feltérképezzék a Grönlandot borító jégtakarón. A repülőgépen elhelyezett radarok révén nyert adatok elemzése során a szakemberek megdöbbentő felfedezéseket tettek. Greene szerint kezdetben még azt sem tudták, hogy pontosan mivel állnak szemben, annyira szokatlan és figyelemre méltó volt az, amire rábukkantak.
A végtelennek tűnő, jéggel borított sziget felett, ahogy az ablakon keresztül kinéztek, a kutatók nem észleltek semmi szokatlant. A műszerek viszont, mint titkos őrzők, halkan susogtak, jelezve, hogy a felszín alatt valami rejtőzik, ami felfedezésre vár.
sikerült egy rég bezárt, mélyen a jég alatt fekvő katonai bázist azonosítaniuk, amely egyáltalán nem szerepelt a tudósok tervei között.
Bár az épület helyszíne már régóta ismert, a hidegháborús időszak titokzatos nagyhatalmi játszmái miatt még mindig számos kérdés merül fel a létesítménnyel kapcsolatban.
A "jég alatti város" néven is emlegetett Camp Century katonai kutatóbázis építését 1959-ben kezdte meg az Egyesült Államok hadserege a grönlandi jég felszínéhez közel. A rövid életű, 1967-ben elhagyatottá váló bázis fölött később felgyülemlő hó és jég miatt a létesítmény a NASA szerint ma legalább 30 méter mélyen fekszik a jégtakaró alatt.
Felmerülhet ugyan a kérdés, hogy egy egyébként is meglehetősen rejtett helyen, a Grönland egyik sarkkörön túli, partmenti területén fekvő bázist miért éppen a jég alá kezdtek el építeni? Az 1996-ban napvilágot látott titkosított aktákból kiderült, hogy a Camp Century valójában nem egy egyszerű kiképző és kutatólétesítmény volt:
a bázis "fedősztoriként", és kísérletező helyként szolgált a szupertitkos jégféreg projekt ("project iceworm") számára,
Washington valójában arra törekedett, hogy a rivális nagyhatalom, a Szovjetunióval szembeni nukleáris versenyben előnyhöz jusson.
A Project Iceworm keretében az Egyesült Államok hadserege a hidegháború feszültségei közepette egy ambiciózus tervet szőtt: a grönlandi jégtakaró alatt rakétasilókat alakítottak volna ki, amelyek nukleáris töltetekkel felszerelt rakéták számára szolgáltak volna bázisként. Ezek a rakéták a Szovjetunióval vívott atomháború esetén egyfajta megtorló csapás eszközeiként funkcionáltak volna. Azonban, ahogyan a Washington Post cikkében is megjegyzik, Dánia előzetesen világosan kifejezte, hogy nem kíván atomfegyvereket tárolni a területén. Ennek következtében Washington kénytelen volt kezdetben álcázott, ártalmatlan kutatóbázisként bemutatni a létesítményeit, hogy elkerülje a nemzetközi feszültséget.
Valójában, ahogy a későbbi kutatások során napvilágra került, a Camp Century nem csupán egy átlagos katonai létesítmény volt. A jég alatt rejtőző területén számos laboratórium, egy földalatti vasúti rendszer, és egy PM-2A típusú hordozható nukleáris reaktor is működött. Amennyiben a Jégféreg projekt teljes mértékben megvalósult volna, ez a hatalmas komplexum 11 ezer fős személyzettel és több mint 2000 rakétakilövő állással bővült volna, amelyek lehetővé tették volna közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták indítását.
A Camp Centuryt 1967-ben elhagyták az amerikai katonák, mivel a jég instabilitása miatt már nem volt biztonságos a működtetése. A jég folyamatos változékonysága következtében a bázis bezárásával párhuzamosan a Jégféreg projekt is véget ért.
A NASA idei felfedezései kapcsán érdemes kiemelni, hogy a kutatók radaros technológiájuk segítségével a már régóta elhagyott bázis termeit is feltérképezhetik. Green szerint a fejlesztett radartechnika révén olyan részleteket is felfedezhetnek, amelyeket eddig még soha nem láthattak, és amelyek a jég alatt rejtőző létesítmény sajátosságait tükrözik. A jövőbeli kutatók ezeket az új információkat összevethetik a bázis korábbi térképeivel, ami izgalmas lehetőségeket kínál a terület alaposabb megismerésére. Bár az eredmények pontos elemzése még előttünk áll, a várakozások szerint ez a technológiai újítás új impulzusokat adhat a bázis kutatásának.
Az új termek és felszín alatti járatok felfedezésén túl azonban egy másik fontos aspektusa is van a NASA vizsgálatainak. A Camp Century környékén található jégtakaró vastagságának pontos mérésével a szakemberek nyomon követik, hogy a grönlandi jég gyorsabb ütemű olvadásával mikor kerülhet felszínre a bázis. Mivel a támaszponton jelentős mennyiségű veszélyes anyag található, az olvadás következtében hatalmas környezeti katasztrófát is okozhat. A NASA korábbi becslései szerint a létesítmény területén
A NASA legfrissebb jelentése alapján a jég olvadásának gyors üteme miatt 2090-re a veszélyes anyagok felszínre juthatnak.
Green elmondta, hogy a klímaváltozás monitorozása szempontjából fontosak az ehhez hasonló kutatások, ugyanis
A jég vastagságának alapos megértése nélkül nem lenne lehetőségünk arra, hogy pontosan előre jelezzük, miként reagálnak a jégtakarók az óceánok és a légkör hirtelen felmelegedésére.
