Nincs megállás: egy pusztító járvány tarolja le Magyarországot.
Az influenzajárvány továbbra is pusztít Magyarországon - ez derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ idei 4. hétre vonatkozó jelentéséből. 2023 január 20. és 26. között a becslések szerint közel 70 ezer ember keresett fel orvost influenzaszerű tünetekkel, míg az akut légúti fertőzés miatt orvoshoz fordulók száma majdnem 300 ezerre tehető. A járványügyi hatóság figyelmeztet arra, hogy a járványgörbe meredeken emelkedik, ami azt jelzi, hogy a felsőlégúti betegségek rohamosan terjednek az országban. Ez a helyzet különösen aggasztó a kockázati csoportok számára, hiszen ők fokozottan ki vannak téve a betegségnek. Meglepő módon azonban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nem tett közzé figyelemfelkeltő kampányt, és a központi ajánlások is elmaradtak. Az influenza elleni oltási program sem mutatkozik igazán aktívnak, noha a térítésmentes vakcinák már elérhetőek az ország területén.
Az NNGYK minden héten csütörtökön hozza nyilvánosságra az integrált felügyeleti jelentésében, valamint a légúti figyelőszolgálat keretében azt, hogy hétről hétre hogyan alakulnak a felsőlégúti megbetegedések, és mely vírusok felelősek elsősorban a megbetegedések felfutásáért (ezúttal csütörtök késő estig a légúti figyelőszolgálat adatai nem jelentek meg a 4. hétre vonatkozóan). A Portfolio írta meg elsőként a múlt heti adatokra alapozva, hogy jelentős influenza-járványhullámban van Magyarország, ilyen gyors influenzaszerű megbetegedés-terjedést a 2016/17-es szezon óta nem tapasztaltunk hazánkban. Sajnos a helyzet nem javult, sőt:
A legújabb jelentés alapján az idei év negyedik hetében országszerte 69 900 ember keresett fel orvost influenzaszerű tünetekkel.
Összesen 295 500 páciens keresett fel orvost akut légúti fertőzés jeleivel.
A tavalyi évhez viszonyítva a járványügyi helyzet sajnos lényegesen kedvezőtlenebb.
Az NNGYK ábrájáról az is leolvasható, hogy az influenzavírus variánsai közül az A(H1) dominál.
Sajnos, a múlt héten tett megállapításunk továbbra is érvényes: hosszú távú rálátással is nyilvánvaló, hogy rendkívül súlyos járványügyi kihívásokkal nézünk szembe.
A megbetegedések száma legutóbb 8 évvel ezelőtt, a 2016/17-es szezonban érte el ezt a magas szintet.
A részletes statisztikák alapján világossá válik, hogy a betegség főként a 15 év alatti gyerekek körében terjed a legnagyobb mértékben.
A korábbi heti statisztikához hasonlóan a 4. héten is a légúti fertőzésekkel orvoshoz fordulók körében a megbetegedések hátterében túlnyomó többségben az influenzavírus állt. "Összevetve a többi monitorozott kórokozóra (SARS-CoV-2 és RSV) vonatkozó adatokkal az látható, hogy az influenza vírus okozta megbetegedések száma és aránya egyértelműen dominál, valamint a kórházi felvételt igénylő SARI esetek körében is az influenzavírus fordul elő legnagyobb arányban az azonosított kórokozók között" - írja az NNGYK.
A hatóság integrált jelentése a kilátásokról is említést tesz, a szennyvíz influenza A korai előrejelző rendszer eredményei alapján. "Az Influenza A örökítőanyag országos átlagkoncentrációja stagnál. A 4. naptári héten Győr és Szombathely kivételével 20 ellátási terület mintájában kimutatási határ felett volt az Influenza A vírus örökítőanyagának mennyisége (7. ábra). Az ábrán látható, hogy a simított görbe ugyan csökkenést jelez, de az utolsó mérési pont az előző héthez képest emelkedést mutat. Ez összhangban van a sentinel jelentések és a mentőszolgálat adataival. Ezeket együttesen értelmezve a fertőzések számának csökkenése egyelőre nem valószínű" - fogalmaz a hatóság.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Nemzeti Influenza Referencia Laboratóriumába érkezett értékelhető mintákból 244 esetben mutatták ki az influenzavírust az év 4. hetében, az összes értékelhető minta 487 volt. Vagyis a korábbi héten látott 42%-os arányszám 50% közelébe emelkedett.
A kórházakban kezelt betegek száma a 4. héten jelentős emelkedést mutatott, amely a megbetegedések fokozódásának tudható be. A figyelőszolgálat keretében részt vevő 24 intézmény összesen 293 beteget vett fel akut légúti fertőzés következtében, ami a 3. héten regisztrált 250 főhöz képest újabb növekedést jelent. Az érintett 293 kórházi beteg közül 36-an intenzív ellátásra voltak kénytelenek szorulni.
A múlt héten publikált írásunkban alaposan körüljártuk, hogy a központi járványügyi irányelvek és ajánlások hiányában az egyének és kisebb közösségek milyen aktív lépéseket tehetnek a járvány terjedésének lassítása és a negatív hatások mérséklése érdekében. Ebben a különös helyzetben különösen fontos szerepet kapnak az egyéni védekezési módszerek: a maszkviselés, a társadalmi távolságtartás, a rendszeres fertőtlenítés, valamint a friss levegő biztosítása és a szellőztetés. Emellett, ahol csak lehetséges, érdemes az otthoni munkavégzést is előnyben részesíteni.
A járvány negatív hatásai közé kell sorolni az egyének egészségére gyakorolt enyhébb vagy súlyosabb következményeket (kórházi kezelések, halálesetek, kockázati csoportok kitettsége), de ugyanúgy ide sorolhatóak azok a folyamatok, amelyek a tömeges megbetegedések miatt indulnak el: nagyarányú dolgozói kiesés, amit megszenvednek a gazdaság egyes ágazatai, és külön kulcsfontosságú, hogy a megbetegedések hogyan érintik az ország kritikus infrastruktúráját, mennyire kezdi ki a gazdaság működtetésének alapjait. Korábbi elemzésünkben részletesen bemutattuk, hogy egy súlyos felsőlégúti járvány (ami nem is jár a kórházak drámai telítettségével) milyen csatornákon keresztül fejti ki negatív hatásait a magyar gazdaságra. Az egyre több fertőzött a kisebb közösségekben körbefertőzést okoz, a dolgozók megbetegednek, a vállalatok normális működése ellehetetlenülhet.
Ezen a ponton fontos hangsúlyozni, hogy az idei 4. héten körülbelül 300 ezer beteg fordult orvoshoz felsőlégúti tünetekkel. Összehasonlítva a korábbi hetek adataival, a 2. héten 223 ezer, míg a 3. héten 247 ezer beteg keresett fel orvost.
Egy ilyen gyorsan terjedő járványhullám esetében a legnagyobb kockázat az, hogy egyszerre rengetegen esnek betegség áldozatául. Ennek következtében sokan kénytelenek lesznek távol maradni a munkahelyükről, és ez nemcsak a felnőttekre, hanem a diákokra és tanárokra is vonatkozik az iskolákban. Különösen aggasztó, hogy a járvány tetőpontján a munkavállalók átmenetileg kieshetnek a munkából különféle okok miatt: betegek lesznek (még ha a tüneteik nem is súlyosak, otthonukban kell lábadozniuk), vagy a gyermekük betegedhet meg, esetleg a legrosszabb forgatókönyv szerint a közlekedési problémák miatt nem tudnak eljutni a munkahelyükre, például ha a tömegközlekedésben túl sok sofőr esik ki. Ez utóbbi helyzet rávilágít a kritikus infrastruktúra jelentőségére is.
Ez a jelenség könnyen hólabda effektusként terjedhet el a magyar gazdaságban, ahol a magas fertőzöttség és a betegség miatt leálló egyes vállalatok és szektorok további kihívásokat okozhatnak mások számára is. A kritikus infrastruktúra fogalma magában foglalja az egészségügyi dolgozók szerepét is, akik nélkülözhetetlenek a rendszer működésében.
A közelmúltban a járványügyi helyzetre vonatkozó kérdéseinkkel megkerestük a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot. Érdeklődtünk többek között a központi ajánlások, előírások, látogatási korlátozások, a kockázati csoportok kitettsége, valamint az oltásfelvétel lehetőségei iránt. Jelenleg azonban nem érkezett válasz tőlük. Amint új információkat kapunk, frissítjük cikkünket.
Ahogy fentebb írtuk, egy ilyen súlyos, tömegeket érintő járványhullám a kockázati csoportokra nézve a leginkább veszélyes, az idős emberekre vagy a krónikus betegségben szenvedőkre. Ezt a fajta kockázatot leginkább a többlethalálozási mutatókkal szokták mérni a szakemberek, ezen belül is a 65 év feletti korosztály többlethalálozási számait. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Survaillance Központjának szakértői folyamatosan figyelemmel követik a többlethalálozással kapcsolatos trendeket az országban, legutóbb a múlt héten frissítették az ezzel kapcsolatos elemzésüket. Ezek az adatok az idén januári járványfelfutás hatásait még nem tudják tartalmazni, viszont érdekes számokat azonosítottak a tavalyi őszi időszakról. Megállapítják: a 38-40. héten 8%-os, a 43. és a 46. héten pedig 6-8%-os többlethalálozás volt azonosítható. Idősek körében szeptember 18-október 06. között azonosítható 7%-os többlethalálozás.
Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának vezetője a Portfolio-nak adott interjújában részletesen érintette a többlethalálozás kérdését. Rávilágított arra, hogy 2023 decemberében a 65 év feletti populáció körében tapasztalt 10%-os többlethalálozás elkerülhető lett volna. A többlethalálozás mértékét jelentősen befolyásolja a járványok terjedésének üteme, valamint a betegség által érintett személyek száma. E mellett kulcsszerepet játszik a kockázati csoportok védettsége is, amely nagymértékben függ attól, hogy milyen arányban oltják be őket, különösen az influenza elleni vakcinával. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ friss tájékoztatása szerint az elmúlt 14 év statisztikái alapján a 2023/2024-es influenza szezonban a beadott oltások száma drámaian csökkent. Összesen 594 465 három éven felüli személy kapott ingyenes influenza elleni védőoltást, ebből 442 943 (74,5%) 60 éves vagy annál idősebb volt. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon körülbelül 2,5 millió ember él, aki meghaladja a 60 évet, így a legveszélyeztetettebb korosztály alig 18%-ának sikerült védettséget szereznie az influenza ellen az előző szezonban. Ez a szám aggasztó, különösen annak tükrében, hogy a 2024/25-ös influenza szezon várhatóan sokkal súlyosabb lesz, mint az előző. Felmerül a kérdés: ha az oltóanyag elegendő mennyiségben rendelkezésre áll, miért nem indítanak figyelemfelkeltő kampányokat, amelyek célja az oltásfelvételi arány növelése? Az illetékes hatóságoknak, valamint a minisztériumnak sürgősen lépéseket kellene tennie a közegészségügyi védettség javítása érdekében, hiszen a lakosság egészsége és a járványok megelőzése mindannyiunk érdeke.
Ebben a szezonban központilag hivatalosan az NNGYK csak egyszer kommunikált az influenza elleni védőoltásról, a felsőlégúti betegség-szezon kezdetén, tavaly októberben, amikor jelezte: október végétől országosan elérhetők lesznek a térítésmentes influenza elleni vakcinák. Az NNGYK a tavaly októberi közlésében azt írta: a tavalyi szezonhoz hasonlóan, az idei szezonban is 949 ezer adag terítésmentesen felhasználható 3Fluart influenza vakcina áll rendelkezésre a 3 évesnél idősebb, kockázati csoportba tartozók számára.
