Még mindig folyamatban van az Integritás Hatóság és Rogán Antal közötti összecsapás.
A korrupció elleni küzdelemre felállított Integritás Hatóság közreműködésével több olyan vizsgálat, illetve nyomozás is zajlik, amelynek a középpontjában a Rogán Antal által felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal áll. Ez az a hatóság, amelynek az elnökét, Biró Ferencet a hivatali autó jogszerűtlen használatával gyanúsítják, miközben maga a hatóság az utóbbi időben egyre kreatívabban közreműködik korrupciós cselekmények leleplezésében.
Amikor a G7 összesítése után kiderült, hogy a Rogán Antal által felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2015 óta mintegy 950 keretmegállapodást kötött kommunikációs feladatokra 1360 milliárd forint értékben, és ennek a 73 százalékát Balásy Gyula cégei vitték el, valaki nem volt rest, és feljelentést tett az ügyben. Csakhogy a Nemzeti Nyomozó Iroda akkor még elutasította azt, mondván, a médiahír nem tartalmaz adatot arra, hogy ezeket a meghökkentő számokat és arányokat "bűnös magatartás tanúsításával érték el".
Mintha a nyomozati munka és a bizonyítékok feltárása a sajtó feladata lenne.
Ekkor lépett színre az Integritás Hatóság 2024. július 4-én, amikor egy figyelmetlenül a kezébe juttatott eszközt használt fel. Az elmúlt években kevesekben tudatosult, hogy az IH, amelynek létrehozását az Európai Unió a jogállamiság ellenőrzése érdekében követelte meg, kizárólag olyan pénzügyi tranzakciókat és közbeszerzéseket vizsgálhat, amelyek állami uniós forrásokból származnak.
Bár még manapság is bőven vannak uniós kifizetések, a kormány az állami beszerzések nagy többségét a magyar költségvetésből állja, és ezeknél bármennyire is ordítana a lopás, az IH önmagában semmit sem tehetne ellene. Kivéve, ha az IH rábukkan egy olyan ügyre, amelyben azt vélelmezi, hogy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elutasít egy olyan feljelentést, vagy megszüntet egy olyan nyomozást, amelyet a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatban kiemelt bűncselekmény miatt tettek vagy indítottak.
Egy olyan költségvetési csalás vagy versenyt korlátozó megállapodás, amelynek értéke minimum több száz milliárd forintra rúg, kétségtelenül kiemelt bűncselekménynek számít. Ezekben az ügyekben pedig már nem lényeges, hogy az eltulajdonított összeg uniós vagy hazai közpénz volt-e; a hatóság jogosult felülbírálati kérelmet benyújtani. Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság nem reagál, a bírósághoz is lehet fordulni. Érdekes módon úgy tűnik, hogy a törvény ezen szakaszának megfogalmazásakor elfelejtették rögzíteni, hogy az IH csak akkor kérheti a felülbírálatot, ha az uniós forrást érint.
