Nem világos, hogy mi fog megvalósulni, de a gazdák számára aggasztó módon elbitorolják a legtermékenyebb földterületeket a Pécs közelében tervezett hatalmas ipari park építkezése miatt.

Az ország legnagyobb ipari parkját építenék meg Bicsérd határában, Pécs közvetlen közelében, csak éppen a felülről jövő elképzelés nem egyezik a helyiekével. Gazdák alól kihúzott első osztályú termőföldek, rengeteg bizonytalanság, illetve a környezetszennyezéstől való félelem jellemzi a beruházást. Már ha megvalósul.

Hosszú ideig csupán annyit tudtunk, hogy a kormány célja befektetők vonzása Baranyába. 2023 nyarán azonban megszületett egy kormányrendelet, amely egy grandiózus beruházási terület létrejöttét vetítette előre. Ezzel párhuzamosan a projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőséget nyert, és különleges beépítési szabályokat vezettek be a megcélzott területre. Engedélyezték olyan ipari és logisztikai létesítmények felépítését, amelyek eltérhetnek az országos településrendezési és építési normáktól (OTÉK), így a helyi településrendezési terv sem szabhat határt az építkezéseknek. Az épületek magasságát 30 méterben határozták meg, de toronyépületek esetében ez akár 55 méterre is emelkedhet.

A grandiózus tervek körüli titkolózás miatt a helybéliek egyre inkább kíváncsiakká váltak az ipari park sorsára. Időről időre fel-felröppentek pletykák kínai befektetésekről, olyan autógyárakról, mint a Great Wall Motor, vagy éppen akkumulátorgyárakról, ám a hivatalos információk elmaradtak. Sem a kormány, sem a helyi döntéshozók nem osztottak meg részleteket, így a találgatások egyre csak szaporodtak. Végül tavaly év végén kezdtek napvilágra kerülni az első információk arról, hogy milyen irányvonalat képzelnek el a projekt kapcsán. Kiderült, hogy az előkészítő feladatokat a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis (UQA) alapítvány fogja végezni. Decsi István kancellár decemberi nyilatkozatában e furcsa döntés hátterében azt emelte ki, hogy az egyetem jelentős tapasztalattal rendelkezik a térség vagyonhasznosításában és fejlesztési projektek lebonyolításában. Ráadásul a terület irányítása is az ő feladatkörükbe kerül.

Az egész beruházás keretében egy UniNext Innovációs Programot dolgoztak ki, amely több fontos fejlesztési elemet egyesít. Ilyen például a PTE Science Park és az UniNext Universitas Ipari Park, utóbbi az ország egyik legnagyobb befektetésösztönző projektjeként emelkedik ki. Ezen kezdeményezések révén pedig számos közlekedési, irodafejlesztési és környezetvédelmi projekt is életre kelhet. A program várhatóan több ezer új munkahelyet teremt majd, és milliárdos nagyságrendű külföldi tőke áramlását is elősegíti a jelenleg hátrányos helyzetű térségbe – nyilatkozta az UQA a HVG megkeresésére. A projekt komplexitása figyelemre méltó, hiszen 80 hektáron egy közel 50 megawatt kapacitású megújulóenergia-park létesülne, emellett pedig egészségügyi, oktatási és irodafejlesztési programokat is terveznek, bár ezek pontos tartalmát még nem részletezték.

A beruházások és közlekedési fejlesztések költségeit nehéz pontosan megbecsülni, csupán találgatásokra alapozhatunk. Az Uninext korábbi tájékoztatása alapján a közlekedés fejlesztésére körülbelül 250 milliárd forintot szánnának. Ide tartozik például az M60-as autópálya további szakaszainak kiépítése, valamint vasúti fejlesztések, és más közúti beruházások is szerepelnek a tervek között. Az ipari park közművel ellátása, beleértve az áram-, víz- és gázellátás kiépítését, további jelentős összegeket emészthet fel, ami akár tízmilliárdokra is rúghat egy ilyen komplex projekt kapcsán. Jelenleg azonban nincsenek hivatalos adatok erről, és az idei állami költségvetésben sem találhatóak részletes számadatok. A kormány csupán 440 millió forintot biztosít a tervezési munkálatokra, illetve 490 millió forintot a földterületek előkészítésére.

Az ipari park óriási méretét azzal indokolják, hogy a nemzetközi befektetőkkel folytatott tárgyalások eddig azért akadtak el a térségben, mert nem állt rendelkezésre megfelelő méretű befektetési terület. "Pécs és térsége domborzati adottságai miatt kizárólag a Mecsek nyugati előtere, a Szentlőrinc-Pécs közötti térség jöhetett szóba a terület kijelölésére. Legalább bruttó 600 hektár területre volt szükség ahhoz, hogy globális befektetők számára minimálisan szükséges nettó 400 hektár körüli területet ki tudjunk jelölni, ez pedig Pécs közigazgatási területén belül valóban eleve nem volt lehetséges" - közölte az előkészítéssel megbízott egyetemfenntartó alapítvány.

Ez összhangban van azzal a ténnyel, hogy a pécsi önkormányzat számára jelenleg a legnagyobb, ipari célokra alkalmas terület mindössze egy hajdani laktanya 23 hektáros területére korlátozódik. Ezzel szemben a város déli ipari parkja, amely 200 hektáron terül el, már teljesen megtelt.

Az ipari park infrastruktúrájának kialakítása érdekében jelenleg az UQA keretein belül folynak az egyeztetések, és a projekt előkészítési szakaszban tart. A célkitűzések között szerepel a kiszemelt területek megszerzése és az azt követő tervezés, mindez 2025-re van időzítve. Az alapítvány tájékoztatása szerint a kormány már döntött a területszerzés finanszírozásáról. Eddig a pillanatig egy ígéretes baranyai sikertörténet körvonalazódik, azonban a helyiek véleménye ennél sokkal borongósabb. Azok, akikkel beszélgettünk, mindannyian kifejezték kételyeiket a megvalósulás esélyeivel kapcsolatban, és az adott beruházás költségeit is túl magasnak tartják. Érdemes visszatekinteni az UQA válaszára is: "A program révén a következő években több ezer új munkahely létesítése és több ezer milliárd forintnyi külföldi működő tőke érkezése várható a jelenleg hátrányos helyzetű térségbe." Az egész csak feltételes módra épül.