"Jelenleg nem áll módunkban további, nehéz sorsú egyének befogadására."
Nagyfüged, a felzárkózó települések állami programjának részeseként, lehetőséget kapott arra, hogy a legnagyobb hátrányos helyzetű települések közé tartozva új irányt vegyen az életében. A cél, hogy a legszegényebb 300 település közül kiemelkedve esélyt adjanak a fejlődésre. Azonban a falu képviselő-testületének nem várt döntése, amely a feloszlásról szólt, komoly zűrzavart idézett elő. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely a program keretében a rászorulóknak kíván otthont biztosítani, belekerült a helyi konfliktusok kereszttüzébe. A település lakói között feszültség alakult ki arról, hogy kik is költözhetnének be az újonnan kialakítandó lakásokba. Az alpolgármester aggodalmát fejezte ki a szeretetszolgálat tevékenysége miatt, hangsúlyozva, hogy a helyi közvéleményből hatalmas felháborodást váltott ki a helyzet, miközben a cigány és magyar közösségek közötti feszültség újabb szintre emelkedett.
"Hallottad hogy gyüttmenteket akarnak ideköltöztetni a faluba? Én, őszintén megmondom, ezt nem szeretném" - mondta egy buszsofőr a nagyfügedi Jó Barát Kiskocsma pultja mellől, a kocsmáros azonban legyintve ütötte el a kérdést.
Személy szerint nem érzem úgy, hogy bármi problémám lenne velük. A polgármester egy jólelkű ember, és bízom benne, hogy sosem akar nekünk ártani. Gyerekkorom óta ismerem, művelt és elkötelezett. Azóta, hogy ő vezeti a falut, sokkal rendezettebb és tisztább lett a környezetünk.
Sokaknak az a bajuk vele, hogy cigány, azért vannak ellene
- válaszolta az elhangzottakra a kocsma sarkából, egy kopottas faasztal mellől egy másik férfi.
Nagyfüged, a Dél-Heves vidékének egyik legelmaradottabb települése, a Tarnazsadány szomszédságában helyezkedik el. Itt indította el Orbán Viktor a kormány szintetikus drogok ellen irányuló kampányát. A falu a Felzárkózó Települések Program (FETE) keretein belül kapott helyet, amelynek célja, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) közreműködésével az ország legnehezebb sorsú 300 településén élő, körülbelül 300 ezer ember számára lehetőséget biztosítson a felemelkedésre és a jobb életkörülmények megteremtésére.
A település életében, az önkormányzati ciklus kezdetét követően alig fél év elteltével, drámai fordulat következett be: feloszlatták a képviselő-testületet. Ennek következtében 2024 nyarán újra polgármesteri és képviselői választásokra készülhetünk. A helyi politikai színtéren Ürmös István, a Párbeszéd színeiben indult egykori polgármester és azok a hat képviselő között, akik összefogtak a testület feloszlatása érdekében, feszültségek fűződnek. Az egyik legmarkánsabb törésvonal az időközi választások előtt abban rejlik, hogy
Jancsovicsné Harnos Brigitta alpolgármester, az összefogott képviselők vezetőjének állítása szerint
A testület feloszlatása előtt jelentős felháborodást keltett a Máltai Szeretetszolgálat faluba való érkezése. Ezt elsősorban azért tartjuk aggályosnak, mert a környéken nem éppen kedvező vélemények övezik a programjaikat.
A képviselő-testület figyelme a Tarnabod esetére irányul, amelyet a rossz példák közé sorolnak. Itt, 2004-ben a máltaiak voltak az elsők, akik elindították a Befogadó falu programot. Ennek keretében Budapesten és más városokban élő hajléktalanok számára nyílt lehetőség, hogy a településre költözzenek, ahol a szervezet támogatásával új életet kezdhettek.
